Átalakult a szakképzés rendszere

2020 szeptemberében elstartolt az új szakképzési struktúra, amely 2024-ig kifutó rendszerben váltja az eddig indított képzéseket. Eszerint a korábbi szakgimnáziumok helyett technikumokba, a szakközépiskolák helyett szakképző iskolákba jelentkezhetnek a szakmatanulást fontolgató diákok. A szakképzésnek ez már a sokadik újragondolása.

Öt éve alakultak át a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a szakiskolák pedig szakközépiskolákká, a tanárok új tanterv alapján kezdték meg a szakmai és közismereti tárgyak oktatását.

Az átszervezés azonban nem hozta meg a várt eredményeket: az elmúlt években csökkent a jelentkező diákok száma. A területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezért újabb szakképzési reformot dolgozott ki. 2020 szeptemberében a 9. évfolyamosok már ez alapján kezdték meg tanulmányaikat.

ITM: a képzés alkalmazkodjon a munkaerőpiachoz

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunkhoz eljuttatott indoklása szerint „az új szabályozási környezet hatékonyabb, rugalmasabb intézménystruktúra, tartalmasabb és szélesebb körű duális szakképzés kialakítását teszi lehetővé. A gazdasági kamarák közreműködésével szorosabb együttműködésre van mód a szakképzés és a gazdaság szereplői között, a tanulói többletjuttatások (ösztöndíj, munkabér, pályakezdési támogatás) pedig növelik a szakképzés vonzerejét.

Az új szakmastruktúrában megjelenő, hosszabb képzési idejű, széles alapismereteket tartalmazó szakmák oktatása az újragondolt struktúrának köszönhetően kikerült a felnőttképzés rendszeréből, miközben a felnőttképzés dinamikusabbá, rugalmasabbá vált a szakmai képzések tartalmát meghatározó új programkövetelményeknek köszönhetően".

Töredékére szűkítették az alapszakmák számát

Az új Szakmajegyzékben a korábbi 766 szakmát tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyett 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma és 76 részszakképesítés szerepel.

Alapszakmákat tavaly szeptember óta csak iskolai rendszerben, szakképző intézményben lehet tanulni

Fotó: 123rf.com

Az alapszakmákat 2020. szeptember 1-jétől kizárólag iskolai rendszerben, szakképző intézményekben lehet tanulni. A korábbi OKJ-s képzéseket kínáló felnőttképzési vállalkozások a már megkezdett tanfolyamokat még kifuttathatják, de 2021-től a Szakmajegyzékben szereplő szakmákból új képzést már nem indíthatnak.

A szakképző iskolában egy év, a technikumban két év alapozó képzéssel indul az oktatás, majd az ún. ágazati alapvizsgát követően a diákok az ágazaton belüli szűkebb szakma elsajátításával – lehetőség szerint duális képzésben – folytatják tanulmányaikat.

A szakirányú oktatás a szakképző iskolában két-, a technikumban hároméves. Az előbbi felkészít a szakmai vizsgára és a szakma gyakorlására, a másik pedig érettségit és szakmai (technikusi) végzettséget is ad. A technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot. A szakképző iskolában további kétéves képzés után lehetőség van érettségit tenni. A gimnáziumi érettségi után is lehet szakmát tanulni, ez esetben a technikusi képzés kétéves.

Az új rendelkezéseknek megfelelően az érettségire épülő szakmákat – amilyen például az idegenvezető vagy a turisztikai szervező is – kizárólag iskolai rendszerű képzésben, nappali vagy esti tagozaton lehet elsajátítani. Az első két szakmát mindenki ingyen szerezheti meg.

Felnőtteknek rugalmasabban

Az ITM tájékoztatása szerint a szakképzési rendszer átalakítása a tanulni vágyó felnőtteknek is kedvező változásokat hoz: esetükben az oktatás menete eltérhet a tanév rendjétől és a képzések intenzitásától.

Így akár a korábbi esti tagozatnak megfelelő képzési beosztásra is van mód, és a jelentkezők előképzettségétől, gyakorlati tudásától függően a képzési idő – az előírt óraszám 40 százalékának megtartásával – akár negyedére (2 évről 6 hónapra) is rövidülhet.

Emellett az említett intézményekben a felnőttek felnőttképzési jogviszonyban tanulhatnak, és számos rugalmas szabály segíti őket: például részt vehetnek a duális képzésben, és szakképzési munkaszerződés szerint munkabér is jár nekik.

Érdemes tudni, hogy az intézmények havi nyersanyagköltséget számíthatnak fel az iskolarendszerű képzésben résztvevőknek – ez általános gyakorlat a cukrász-, szakács- és pincérképzésben –, amit a sikeres vizsgázók végül egy összegben visszakapnak.

Iskolarendszeren kívül

A szakképző intézmények mellett a piaci alapon működő, engedéllyel rendelkező úgynevezett felnőttképzők is részt vehetnek a szakképzésben, de ők csak részszakmát, illetőleg részszakképesítést adhatnak. A kevesebb bemeneti és kimeneti tudást igénylő, gyorsabban elsajátítható részszakmák megszerzésére azonban inkább a szakképzés egy-egy speciális ágát képviselő műhelyiskolákban kerül sor, adott esetben 400-700 órás felnőttképzési tanfolyamokon. A turizmus–vendéglátás ágazatban három részszakma szerepel a vonatkozó szakmák új képzési és kimeneti követelményeiben: a cukrász, a szakács és a pincér szakmákhoz kapcsolódva.

Vizsgázni akkreditált vizsgaközpontokban lehet

Az új szakmai vizsgáztatási struktúrában a szakmai vizsgák a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által akkreditált vizsgaközpontokban zajlanak. Mivel az akkreditáció összetett, és hosszabb időt igényel, az új vizsgarendszerre történő átállást segíti, hogy az átmenet időszakában, amíg nincs az adott szakma vagy szakképesítés esetén akkreditált vizsgaközpont, a felelős miniszter az Innovatív Képzéstámogató Központ útján gondoskodik a vizsga megszervezéséről.

A felnőttképzők tanúsítványt állítanak ki a náluk szakmai képzésekben részt vevőknek, akik a tanúsítvány birtokában akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványt.

Az MVI kiemelten fontosnak tartja a korszerű oktatást

A jövő szakembereinek képzésében is szerepet vállaló Magyar Vendéglátók Ipartestülete kérdésünkre elmondta, hogy üdvözlik a szakképzés rendszerének jelenleg is zajló átfogó reformját. Az Ipartestület tagsága a kezdetektől fogva segíti a turizmus–vendéglátás iparág Ágazati Készségtanácsának munkáját, amely többek közt megfogalmazza a szakmai oktatásban részesülő, majd az iparágban munkát vállaló friss szakemberektől elvárható legfontosabb szakmai követelményeket, javaslatot tesz a képzési szerkezetre, vagy éppen a naprakész szakmai ismeretek szerinti oktatási tartalomra.

Az MVI kiemelten fontosnak tartja az utánpótlásképzést, amit csak korszerű oktatással lehet elérni. Véleményük szerint a szaktárca a szakoktatásban élenjáró nemzetek, például Svájc, Németország és Ausztria jó képzési gyakorlatainak felhasználásával alkotta meg az újabb szakképzési reformot, ami komoly előrelépés a korszerű és hatékony oktatás irányába. Az új rendszer gyors bevezetése azonban nem feltétlenül volt szerencsés, és számos kérdést nyitva hagyott. A kereskedelmi és iparkamarák megkezdték ugyan a diákok, a szülők, a gazdálkodók és az iskolák informálását, de az MVI szerint az eddigieknél sokkal intenzívebb tájékoztatásra van szükség ahhoz, hogy valamennyi érintett átlássa az új szakképzési struktúra kínálta lehetőségeket és elvárásokat, és képes legyen beilleszkedni a rendszerbe.

Az oktatás reformját ugyanakkor a Covid-helyzet is hátrányosan befolyásolja, hiszen az üzletek zárása vagy részleges nyitvatartása miatt sok esetben a diákok gyakorlati képzésére sincs lehetőség.

„Szívesen látnánk, ha a turizmus–vendéglátás szakmákat oktató képzőintézményekben mielőbb rendelkezésre állnának az új szakképzési törvény követelményeinek teljesítéséhez szükséges erőforrások. Ilyenek a modern géppark, a minőségi alapanyagok, az oktatók naprakész ismereteit támogató források, a korszerű digitális tananyagok, vagy éppen a diákok tehetséggondozása, a szakmai versenyekre való felkészítésükhöz szükséges eszközök biztosítása. A szakképzés és az iskolák fejlesztése – a duális képzőhelyek oktatási tevékenységének támogatásával kiegészülve – kiváló alapja lehet a jövő vendéglátásának" – fogalmazott a szakmai szövetség.

Kérdések az idegenvezető-képzés körül

A szakképzés átszervezése a turisztikai szakmákat is érinti. Az új rendszer turisztikai technikusként foglalja össze az idegenvezető és a turisztikai szervező szakmairányokat. Mindkét szakmát iskolai rendszerű szakképzésben lehet megszerezni a fent részletezett feltételek szerint.

Szatmáry Judit idegenvezető-oktató kérdésünkre elmondta, hogy nemcsak a legutóbbi módosítással, de már azt megelőzően is számára érthetetlen módon változtak a szakmai vizsgakövetelmények. Például a 2000-es évek első évtizedében még Európa és az Európán kívüli országok földrajza is szerepelt a kérdéssorban, öt éve ez kikerült a tételek közül, és ma már csak Magyarországot kell ismerniük a hallgatóknak. Ez azért érthetetlen, mert az idegenvezetők magyar utasokat is kísérnek külföldre. Ugyanekkor vezették be azt is, hogy az idegenvezetői vizsga már nem idegen nyelven, hanem magyarul folyik, a végzősöknek csupán a Hősök terét kell idegen nyelven bemutatniuk.

Szatmáry Judit szerint a 2020-as új szakképzési rendszerrel bevezetett félidős ágazati alapvizsga is felvet néhány kérdést, ennek során ugyanis főzésből, sütésből, felszolgálásból, koktélkeverésből is vizsgázniuk kell a leendő idegenvezetőknek.

Olyan „magyaros" ételek elkészítése tartozik a vizsgakövetelmények közé, mint a rizottó, a spenótleves buggyantott tojással vagy a zöldségtempura. Nem baj, ha ezt valaki megtanulja – teszi hozzá –, de miért kell ebből vizsgázni egy leendő idegenvezetőnek vagy turisztikai szervezőnek? Ahogyan azt az év végi vizsgafeladatot sem tudja hová tenni, amelyben egy turisztikai attrakciónak nem nevezhető objektum – akár egy panel lakóház – bemutatását írják elő.

A felvetéseket tolmácsoltuk az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Megkérdeztük, a szaktárca szerint mennyire életszerűek a fent említett változások. Kérdésünkre a következő választ kaptuk:

„Az eddigi és a legutóbbi fejlesztéseknél is minden esetben a szakma bevonásával, a szakma véleménye alapján történtek a fejlesztések; természetesen szakemberek vettek részt a szakmai tartalmak, követelmények kialakításában. Az új szakképzési struktúrában az ágazati alapozó képzés bevezetése az alapismeretek kiszélesítését, megerősítését célozza, amely első látásra furcsának tűnhet, de hosszú távon csak előnyöket jelent. Nap mint nap láthatunk olyan példákat, hogy valaki attól lett sikeresebb a saját szakmájában, hogy a rokon területeken szerzett ismeretei révén más szemszögből tekinthetett a saját szakmájára, illetve erősítette a kapcsolatot a közel álló szakterületek között. Arról nem beszélve, hogy az ágazati alapoktatást lezáró ágazati alapvizsga birtokában megfogható tudáshalmazzal lépnek a tanulók a szakirányú oktatási szakaszba, és megfelelő alapismeretekkel felvértezve vehetnek részt a duális szakképzésben is. Emellett továbbtanulás esetén a rokon szakmákra való felkészülés is egyszerűbb és rövidebb lesz az igazolt ágazati alaptudás egyszerű beszámításával."

*Cikkünk eredetileg a Turizmus.com Magazin márciusi számában jelent meg. Ha szeretne hasonló cikkeket olvasni, kattintson ide!

A Szakmajegyzékben szereplő szakmák a turizmus–vendéglátás ágazatban