Az Airbnb nem ingatlanközvetítő
A párizsi ügyészség vádiratot nyújtott be a cég ellen, egyebek mellett azt állítva, hogy az ingatlanközvetítői tevékenységet folytat. Ha pedig ingatlanközvetítői tevékenységet folytat, egy másik, szigorúbb törvény szabályozná, mintha csupán online szállásközvetítő cégként lenne definiálva. Az előbbi esetben többek között felelősségbiztosítást is kellene kötnie – írja az rte.ie. Az Airbnb ezzel szemben azt állítja, hogy az ingatlanközvetítőkre vonatkozó francia törvény nem alkalmazható rá, mivel összeegyeztethetetlen az elektronikus kereskedelemről szóló közösségi irányelvvel. Nem véletlen, hogy a helyzet éppen Párizsban vált feszültté. Korábban megírtuk, hogy 2016-ban és 2017-ben is az Airbnb számlájára írták a szállodai szektor gyengébb teljesítményét a francia fővárosban.
Az EU luxembourgi székhelyű bíróságának részéről az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka, Maciej Szpunar megállapította: az Airbnb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül, ami egy elektronikus platformon keresztül összekapcsolja a lehetséges bérlőket a bérbeadókkal úgy, hogy a cég nem gyakorol ellenőrzést ezen szolgáltatások alapvető feltételei felett.
 |
|
Az Airbnb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás |
|
Fotó: pexels.com |
Szpunar rámutatott, hogy az információs társadalommal összefüggő, de más tagállamból származó szolgáltatások nyújtásának szabadságát korlátozó lépéseket tervező országok kötelesek előzetesen közölni szándékukat az Európai Bizottsággal, s fel kell kérniük az érintett tagállamot intézkedések meghozatalára, ez viszont az említett esetben nem történt meg. Végezetül kimondta, ellentétes az irányelvvel, ha valamely tagállam ilyen körülmények között, ekképpen korlátozhatja az információs társadalommal összefüggő, más tagállamból származó szolgáltatások nyújtásának szabadságát.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé a rábízott ügy megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU bírósága elé. Utóbbi azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.
