Az új csomag irányelv nehézségeiről Brüsszelben

A szakmai workshopra az Európai Parlament turisztikai és kulturális ügyek, közös képviselői munkacsoportjának kezdeményezésére került sor, a két legnagyobb európai szövetség, az ECTAA (Európai Utazási Irodai Szövetségek Egyesülése) és az EGFATT ( Európai Turisztikai Garanciaalapok Szövetsége) szervezésében.

A szakmai fórumon több mint százan vettek részt, a nemzeti utazási irodák szövetségei, a IATA, a biztosítók, a pénzügyi és garanciaalapok, a légitársaságok, valamint a nagyobb turisztikai cégcsoportok képviseletében.

A európai parlamenti képviselők mellett jelen volt az Európai Bizottság jogalkotásért és az irányelv megfelelő tagállami átültetésért felelős egység képviselője is.

A Magyar Utazási Irodák Szövetségét a Jogi és Etikai Bizottság részéről Füri Mihályné és Gyenizse Dorottya képviselte.

A workshop első része az irányelv hatályának kérdésköreire koncentrált (utazási csomag és utazási szolgáltatás-együttes fogalmai, üzleti utaztatások szabályozása, utas elállás kérdéskörei), a második rész pedig a fizetésképtelenségi szabályokra és a már létező garanciaalapok, illetve biztosítási formák gyakorlatára fókuszált.

Az utazási csomag definíciós elemeinek értelmezése és a többszereplős online foglalási lánc alapján létrejövő szolgáltatás-együttesek kezelése jelenti a legnagyobb kihívást. A feltett konkrét kérdésekre (pl. csak foglalásokat elősegítő, úgynevezett közvetítői honlapok és szolgáltatók megítélése, utasok utólagos foglalásainak kezelése, utasadat biztonsági kérdések stb.) az Európai Bizottság képviselője sem tudott egyértelmű válaszokat adni. Felmerült az is, hogy – bár az irányelv egyik alapvető célja az új online felületeknek és online szolgáltatásoknak a klasszikus csomagtúrákéhoz hasonló védelem alá vonása volt - a megszületett definíciók miatt ezekre az esetekre továbbra sem vonatkozik majd semmilyen nemzeti szabályozás (pl. egyelemű online szolgáltatások vagy sharing economy modell szolgáltatásai).

Emellett az online felületek hatósági ellenőrzése is kérdéses. A fizetésképtelenségi szabályok és vagyoni védelmet nyújtó formák témájában elhangzott előadásokból egyértelműen kiderült, hogy a legnagyobb probléma továbbra is az, hogy az irányelv és a tagállamok jogalkotói teljes körű, tehát limit nélküli vagyoni védelmet várnak el esetleges fizetésképtelenség esetén. Viszont a döntően Nyugat-Európában működő, már meglévő pénzügyi garanciaalapok sem vállalnak feltétel nélküli védelmet bármelyik utazási vállalkozóra, s ezt a nagyobb biztosítótársaságok (Generali, Swiss, Zürich) gyakorlata is követi. A bemutatott elemzésekből kiderült, hogy az elmúlt évek nagyobb európai utazásszervezőit is érintő csődjei miatt, több biztosító társaság már csak bizonyos uniós országokban teszi elérhetővé ezeket a biztosítási termékeket. Mindez a keleti és közép-európai országok utazási piacainak jelenthet komoly kihívást, amennyiben a nemzeti jogalkotók a hatályos vagyoni kauciós rendszerek átdolgozásának eredményeképpen jelentősen megemelik a biztosíték mértékét az irányelv ezen előírásainak véghajtása érdekében.

Mivel az irányelv nem a pénzügyi szektor szereplőinek ír elő kötelezettségeket, a tagállami jogalkotók feladata eldönteni, hogy milyen szabályozással biztosítják ezen piaci termékek vagy biztosítéki modellek elérését, ha nem akarják az utazási vállalkozók működésének teljes ellehetetlenítését.

A határon átnyúló szolgáltatások szabad áramlása miatt természetesen már most is van lehetőség más uniós országbeli pénzügyi intézet vagy biztosító termékeit is igénybe venni, de ennek a gyakorlata az utazási termékek és piaci sajátosságok, illetve az eltérő nemzeti jogszabályi előírások miatt nagyon elenyésző. Több felszólaló ismét emlékeztetett arra is, hogy az Unióban a légitársaságokra továbbra sem vonatkozik hasonló kötelező fizetésképtelenségi előírás, ami szintén a piaci viszonyok nem kiegyensúlyozott voltát mutatja.

Az eredeti programban a fapados légitársaságok részéről a Ryanair képviselője is tartott volna előadást „az irányelv kibővített hatályának egyes esetekben akár a légitársaságokat is érintő rendelkezéseiről, valamint az ezzel kapcsolatos álláspontjukról és jövőbeni üzletpolitikájukról”, de a légitársaság az utolsó pillanatban lemondta részvételét. Ugyanakkor a Tripadvisor pontosan azért vállalta a részvételt, mert a hagyományos szállodák és szolgáltatók értékeléseinek gyűjtése mellett akár már konkrét szolgáltatások foglalását is eredményezheti az oldaluk használata (lásd hasonlóan a Google további fejlesztéseit). Ezáltal már az irányelv hatálya alá is kerülhetnek.

A fórumon sem az EP, sem a Bizottság részéről nem hangzott el olyan ígéret, hogy, tapasztalva akár a jogszabályalkotásért felelős nemzeti tagállamok kormányzati szerveitől, akár a szakmai szervezetek részéről érkező folyamatos visszajelzéseket az új irányelv eddigi nemzeti szintű átültetési nehézségeiről, felmerülne az irányelv szövegének felülvizsgálata vagy akár az implementálásra előírt határidő meghosszabbítása.  Egyértelműen a tagállamoktól várják a nemzeti jogszabályok szükséges átalakítását, illetve az új fogalmak és előírások gyakorlati alkalmazását.

A tagállamok többségében pontosan amiatt születtek meg első verziós jogszabály tervezetek, mert az értelmezési nehézségek és kérdések miatt hosszabb időt vesznek igénybe a nemzeti fogyasztóvédelmi és az érintett vállalkozói szakmai szövetségekkel szükséges egyeztetések. Egyes esetekben (pl. preambulum értelmezése) még a Bizottsággal is felmerülhetnek bilaterális egyeztetési igények.

A MUISZ a Cseh Utazási Irodák Szövetségével (ACCKA) együtt  - ahol, a felelős minisztérium már szintén előkészítette az első jogszabály tervezeteket, s ahol a szigorúbb kormányzati értelmezés miatt a vállalati szektor komoly lobbizásba kezdett – egy szűkebb körű, régiós egyeztetést kezdeményez a környező országok szakmai szövetségeivel, még a nyár folyamán. A megbeszélés célja, hogy közösen tekintsék át a legfontosabb problematikus témaköröket és a vállalkozók szemszögéből is elfogadható megoldási javaslatokat. Ugyanis a  régi irányelv felülvizsgálatának és az új irányelv megszületésének egyik alapvető célkitűzése volt a fogyasztók/utasok megfelelő szintű védelme a vállalkozók terheinek további csökkentése mellett. Ezt a workshopon is többször hangsúlyozták az uniós szervek képviselői.

A fényképen, balról jobbra Füri Mihályné, Michel de Blust ECTAA főtitkár és Gyenizse Dorottya