Kötelező erejű döntést hozhatnak a békéltető testületek januártól

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Fogyasztóvédelmi Referens Egyesület (FORE) és a Budapesti Békéltető Testület (BBT) közös konferenciáján a 2024. január 1-jével életbe lépő változásokról tájékoztatták az érdeklődőket fogyasztóvédelmi szakemberek.

„A fogyasztóvédelmi politika kialakításakor rendkívül fontos szempont volt a mindenki számára elérhető fogyasztóvédelem biztosítása, és az egységes jogalkalmazás megteremtése. Ennek értelmében alakítja át a békéltető testületi rendszert az új törvény, amely sokkal rugalmasabb és hatékonyabb vitarendezési lehetőséget biztosít majd a fogyasztók és a vállalkozások számára” – mondta el a konferencián Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke ismertette a Fogyasztóvédelmi törvény főbb változásait. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a békéltető testületek alávetési nyilatkozat nélkül is kötelezést tartalmazó, azonnal végrehajtható határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben, ha a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.

2024-től főszabály szerint online járnak el a békéltető testületek, személyes meghallgatást akkor tartanak, ha azt a fogyasztó kéri. A vállalkozásoknak a meghallgatásokon biztosítaniuk kell az online részvételt.

Egy újabb módosítás a jelenlegi 20 testület helyett 8 regionális békéltető testületi központ létrehozása. A módosítás eredményeként a 8 regionális központon kívül az egyes megyeszékhelyeken továbbra is sor kerülhet személyes meghallgatásra a fogyasztó választása szerint, emellett bővülnek a személyes meghallgatási helyek a nem megyeszékhely megyei jogú városokban. Tehát a korábbi 20 helyett 27 helyen lesz biztosított a személyes meghallgatás.

A békéltető testületek a jövőben alávetési nyilatkozat nélkül is kötelező erejű határozatot hozhatnak

Fotó: 123rf.com

A Budapesti Békéltető Testület elnöke hangsúlyozta, hogy a rendszer átalakításakor fontos cél volt előmozdítani azt, hogy a fogyasztóvédelmi testületek munkája minél jobban lekövesse a piaci változásokat és a fogyasztói igényeket, ezért az új fogyasztóvédelmi politikát a piaci szereplők és a kereskedelemben résztvevő szolgáltatók bevonásával dolgozták ki. A vállalkozókkal történt szakmai konzultáció a BKIK közreműködésével valósulthatott meg, amely folyamatot az Igazságügyi Minisztérium szakmai partnerségben végig támogatta. A budapesti testület elnöke megjegyezte azt is, hogy a változások adaptálásához a vállalkozások további együttműködésére is szükség van, és kérte nyitottságukat és kooperációjukat.

Kiemelte, hogy az új szabályok zökkenőmentes integrációja érdekében a rendezvényen elhangzottak, valamint a vállalkozások tapasztalatai alapján szakmai kisokos kerül összeállításra, amelyet a BKIK a vállalkozások számára nyilvánossá tesz.