Akadálymentes utazás és egészségturizmus a járvány után

Szerző: Kaszás Fanni

Forrás: turizmus.com

 2022. március 08. 17:02

A 44. Utazás kiállítás témája a biztonságos utazás volt, melyhez szervesen kapcsolódott a pénteken megrendezett Egészségturizmus szakmai konferencia is. A konferencia két nagy témát ölelt fel: az akadállyal élők utazását és a gyógyturizmust.

A konferencia szervezője és moderátora Szegedi Andrea egészségturisztikai szakértő, a Semmelweis Egyetem adjunktusa volt.A délelőtti szekcióülés egyik kiemelt célja volt, hogy felhívja a turisztikai szakma figyelmét arra, az akadállyal élő emberek egy jelentős célközönséget képviselnek számukra.A fogyatékkal élőknek utazásaik során valóban vannak speciális elvárásaik, de rengeteg sztereotípia él velük kapcsolatban, ami őket az utazástól, a szolgáltatókat pedig ettől a szegmenstől riasztja el.

 

Akadállyal élő utazók a turizmusban

A meghívott előadók saját történeteiken keresztül mesélték el utazással kapcsolatos tapasztalataikat. Papp Szabolcs, a Nem adom fel Alapítványtól például bemutatta, hogy nemcsak potenciális utazóként, hanem munkaerőként is tekinthetnek a turizmusban dolgozók a fogyatékossággal élő emberekre.

Az első pódiumbeszélgetés résztvevői Hegedűs Attila (Dentons) moderálásával Kőrösi Gábor (Várkapitányság Zrt.), Czeiszing Miklós (Német Turisztikai Hivatal (DZT) Magyarországi Képviselet) és Daniss-Bodó Eszter (spéciszülő, Egy sima egy fordított – Egyesület az Inklúzióért) voltak. Szóba került, hogy az országban és az országon kívül milyen megoldásokkal segítenek az akadállyal élő emberek utazásában, hogyan tudják például megközelíteni a Várnegyedet, és Németországban milyen előremutató példákat láthatunk az inkluzivitásra, de azt is megtudhattuk, hogy miért  kedvelik és használják a "spéci" kifejezést magukra a fogyatékossággal élő személyek.

Az akadállyal élő utazók üzleti szempontból is fontos célcsoportnak számítanak

Fotó: pavelrusak/123RF.COM

A következő beszélgetésben Szőke Ágnes (Smartfluencer, Open Communications) Bovier Györggyel beszélgetett arról, hogyan lehet kerekesszékkel utazni, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy "spéci" utazónak, és milyen jó tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen.

Megszólaltak olyan piaci szereplők is, akik már felismerték az akadálymentesség fontosságát. Gyulai Zsuzsanna (Nem adom fel Alapítvány) arról beszélt, hogyan foglalkoztatják a megváltozott munkaképességű személyeket a Nem adom fel Kávézó és Étteremben, és hogyan tudnak helytállni a nyílt munkaerő-piacon.

Az utolsó pódiumbeszélgetést Berecz András (Access4You) vezette, beszélgetőtársai Hegedűs Pál (Budapest Airport Zrt.), Puch Eszter (Dráva Hotel Thermal Resort) és Farkas Jácint (Corvinus Egyetem) voltak. Elsőként felvetették, hogy a turisztikai attrakciók akadálymentesítése vajon gazdasági vagy morális kérdés. Abban egyetértettek, hogy mindenképp morális kérdés is, de mivel az akadállyal élő utazók is fizető vendégek – sokszor nem is kérik a segítséget, vagy az akadálymentesített lehetőségeket, például a reptéren –, ezért üzleti szempontból is fontos célcsoportnak számítanak (az idős utazókkal együtt), akikre az akadálymentesítéssel lehet építeni.

Beszéltek még az érzékenyítés szerepéről a társadalomban, és arról, fontosabb lenne, hogy a mindennapi életben – így utazás, nyaralás során – is láthasson mindenki akadállyal élő embereket, így egy "akadálymentes gondolkodásmódot" lehet létrehozni, ahol szűkül az egészséges és a fogyatékossággal élő személyek közti szakadék.

 

A járvány hatása az egészségturizmusra

A konferencia másik fontos célja volt, hogy a délutáni szekciókban a látogatók több oldalról megközelítve megismerhessék az egészségturizmus piacán a legfrissebb hazai és nemzetközi trendeket, tendenciákat. Az előadók és a pódiumbeszélgetések résztvevői bemutatták, hogy a saját területükön milyen változást hozott a világjárvány, hogyan alakult át a vendégkör, milyen új szolgáltatások, együttműködési formák jelentek meg, de arra is kitérnek, milyen új kihívásokkal szembesülnek.

Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke a járvány hatásairól beszélt

Fotó: turizmus.com

Először Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke beszélt arról, hogy milyen hatással volt a járvány a magyarországi fürdőkre. Elmondta, hogy a járvány legerősebben Budapest történelmi fürdőit érintette, ahol a legnagyobb arányban külföldi vendégek fordulnak meg, de ugyanezért például Hévíznek is nehéz dolga volt. A hazai fürdők összességében átvészelték a 9 hónapos zárva tartást, és igyekeztek addig elvégezni a fejlesztéseket, és új szolgáltatásokkal, reklámtevékenységekkel, ösztönzőkkel és tervekkel készültek a nyitásra.

A délutáni első pódiumbeszélgetést Sulyok Márta Judit (Pannon Egyetem) moderálta. Szűts Ildikó (BGYH Zrt.), Koós Melinda (Büki Gyógyfürdő Zrt.), Somogyi Gábor (Szlovákiai Élményfürdők, Strandfürdők és Uszodák Szövetsége) és Czeiszing Miklós (Német Turisztikai Hivatal, DZT) Magyarországi Képviselete) arról beszélgettek, hogyan reagáltak a különböző országok, illetve a fővárosi és vidéki gyógyfürdők a járványra, illetve miben különbözik a német, a magyar és a szlovák fürdők nyitási terve.

Balról jobbra: Sulyok Márta Judit (Pannon Egyetem), Szűts Ildikó (BGYH Zrt.), Koós Melinda (Büki Gyógyfürdő Zrt.), Somogyi Gábor (Szlovákiai Élményfürdők, Strandfürdők és Uszodák Szövetsége) és Czeiszing Miklós (DZT)

Fotó: turizmus.com

A kötelező bezárások mindenhol rosszul érintették a fürdőket, azonban a szlovák intézkedések sokáig szinte lehetetlenné tették, hogy újra fogadhassanak rendesen vendéget a fürdők (6-10 főben maximált belépés, tesztkötelezettség). Németországban az, hogy a belföldiek jelentős arányban látogatják a fürdőket, sokat segített abban, hogy visszaépítsék a vendégkört és a bevételeiket.Magyarországon a legnagyobb problémát talán az okozza, hogy a koronavírus-járvánnyal egy masszív, állandó vendégkör tűnt el, a fiataloknak pedig van egy percepciója a gyógyfürdőkről, hogy azokat inkább idősek látogatják és hogy drágák. Így míg a fiatal külföldieknek bakancslistás hely például a Széchenyi fürdő, addig egy magyar fiatal, aki a fővárosba utazik, nem látogatja meg. Ezért egyre több olyan szolgáltatást, kedvezményt hoznak be a fürdőkbe, ami a fiatalokat is vonzani fogja. A másik nagyobb probléma a munkaerőhiány. Szlovákiában külföldről próbálják betölteni az üres helyeket, míg a budapesti fürdők úgy keresnek munkatársakat, hogy több pozíciót is elláthassanak: így vannak például masszőr-pénztáros-úszómester munkatársaik is.

 

Gyógyturizmus – maradunk-e az élvonalban?

A következő pódiumbeszélgetésen arra keresték a választ a meghívottak Szegedi Andrea (Semmelweis Egyetem) moderálásával, hogy vajon Magyarország marad-e a gyógyturizmus élvonalában. Ebben Varga Péter (VargaDent), Koós Melinda (Büki Gyógyfürdő Zrt.) és Czinege Szilvia (BGYH Zrt.) voltak segítségére. Szóba került, hogy évről évre szűkül az a réteg, akik rendszeresen járnak gyógyfürdőkbe, így folyamatosan újítani kell. Ezt felfedezve a budapesti gyógyfürdők például elindították privát gyógykezeléseiket, míg a Büki Gyógyfürdő saját kezébe vette a vendéglátás irányítását.

A fogászati turizmusban ugyan a koronavírus megjelenésével volt egy kisebb visszaesés, míg a betegek fogadására a bürokratikus utakat kibogozták, azonban a német, svájci és osztrák betegek körében még mindig népszerűek vagyunk, így a határnyitásokkal újra nagyobb számban tértek vissza a külföldi vendégek. Ezután Szőke Tünde Mónika (Soproni Egyetem) beszélt a slow mozgalmak és az egészségturizmus kapcsolatáról.

Ez utóbbiak közül talán a legégetőbb probléma a munkaerőhiány, melyről az utolsó pódiumbeszélgetésen esett szó: Rátz Tamara (Kodolányi János Egyetem) moderálta Görög Rudolf (Work & Smile), Ujlaki Magdolna (EU-Jobs HR-Group), Ónodi Mária (Mentálcentrum) és Zopcsák László (IWI) beszélgetését. Megoldási javaslatokat is bemutattak: ilyen például a külföldi munkaerő közvetítése, melyre a Work&Smile is megoldást kínál, ők a thai munkavállalók elhelyezkedését segítik Magyarországon.