BKIK-javaslat a forráselosztásra a turizmus válságkezeléséért

Forrás: turizmus.com

 2020. október 02. 13:37

További válságkezelő intézkedéseket és a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) megmentését sürgette a turisztikai és a vendéglátóipari szakma a BKIK online kerekasztal-beszélgetésén. A budapesti kamara a forráselosztásra is javaslatot tett a főváros és a kormány számára.

A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott válságkezelő intézkedésekről, valamint a kata-szabályozás módosítására tett 7+1 pontos javaslatról tartottak online kerekasztal beszélgetést a vendéglátóipari és turisztikai szakmai szervezetek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében.

A megbeszélésen Nagy Elek BKIK-elnök meghívására részt vett Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke, Sárvári-Deák Zsófia, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége főtitkár, Deák Judit, a Magyar Idegenvezetők Egyesülete elnöke, Ganzer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége elnöke, és Lázár Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetsége elnöke.

 

Kurzarbeit és keresletélénkítés

A kamara tájékoztatása szerint a résztvevők üdvözölték a főváros által szerdán elfogadott intézkedéseket, de azok mértékét a helyzet súlyosságához viszonyítva nem tartják elegendőnek, mivel meglátásuk szerint a budapesti turisztikai vállalkozások a külföldi vendégek hiányában tömegesen állnak a tönkremenetel szélén, ami több tízezer munkavállaló elbocsátásával járhat.

Megállapították továbbá, hogy a budapesti turisztikai szektor helyzete súlyos, de azon belül differenciált a helyzet. Vannak olyan vállalkozások, amelyek a budapesti fogyasztók és az esetleg kedvezményekkel Budapestre vonzható vidéki és határon túli magyar turisták fogyasztására át tudják alakítani az üzleti modelljüket (jellemzően az olcsóbb vendéglők és szálláshely-szolgáltatók), amihez a BKIK által javasolt célzott budapesti fogyasztást támogató utalványok jó eszközül szolgálhatnak.

A vidékiek támogatott budapesti utazásai a jelenleg jellemzően megrendelés nélkül álló különjárati tevékenységet végző autóbuszos személyszállító vállalkozások egy részének is túlélést biztosító megrendeléseket adhat.

A külföldi vendégek hiánya miatt több tízezer munkahely került veszélybe a budapesti turizmusban

Fotó: 123rf.com

Ugyanakkor a külföldi turisták fizetőképességére optimalizált magasabb színvonalú szolgáltatók esetében nem sok lehetőséget látnak a fogyasztásélénkítésre az érintett szakmai szervezetek. Előrejelzésük szerint márciusig ezeknek a turisztikai kapacitásoknak az üresen állásával kell kalkulálni, és javaslataik szerint a fővárosi és kormányzati segítségnek elsősorban a nyelveket beszélő, jól képzett turisztikai szakemberek legalább részbeni megtartását lehetővé tevő, a tavaszihoz hasonló, „kurzarbeit" jellegű bértámogatásnak kell lennie. Enélkül az adott vállalkozások szinte teljesen munkaerő nélkül maradhatnak, így a tavasszal várható nyitás esetén nem lesz képzett munkaerő, amivel újra tudnák indítani a szolgáltatást.

Nagy Elek a megbeszélésen ismertette, hogy a fent említett vállalkozásoknál is megfontolásra érdemesnek tartaná a keresletélénkítő támogatási lehetőségeket, hiszen a BKIK szakértői szerint a külhonban élő magyarok igényeinek felmérésével és kiszolgálásával alapos előkészítő munkával november végére kidolgozható a Diaszpóra Budapest Turisztikai Csomag, mely a jómódú, elsősorban Észak-Amerikában élő magyar származású embereket szólíthatná meg. Ha ezt a programot sikerülne jól kidolgozni és működtetni, akkor nagyjából 1 forint állami támogatás legalább 1, de inkább 2 forint plusz vásárlóerőt hozna Budapestre.

 

BKIK-számítások a forráselosztásra

A kormányzati és fővárosi álláspontok közötti kompromisszum megtalálása érdekében a budapesti kamara javasolja, hogy helyezzék a budapesti válságkezelés finanszírozásának kérdését objektíven mérhető, és minden fél által elfogadható matematikai számításokra. Támogatja a Fővárosi Önkormányzat által nemrégiben nyilvánosságra hozott számítási módszertant, mely az európai uniós válságkezelő források Magyarországnak jutó összegét lakosságarányosan osztaná el az ország régió között. Ez a számítási módszertan az Európai Unió támogatási politikájának eddigi módszertanához képest – mely a fejlett régióknak a lakosságarányukhoz képest jelentősen kisebb forrást biztosít – a budapesti vállalkozásoknak jóval több forrást biztosíthat – írták a közleményben.

A kamara számításai szerint a fővárosi és kerületi önkormányzatok éves összes költségvetési forrása nagyjából ezer milliárd forintra tehető, ami azt jelenti, hogy a kb. 1,8 millió budapesti lakosra fejenként 550 ezer forint éves önkormányzati kiadási keret jut. Eközben a kormányzat nagyjából 20 ezer milliárd forintos éves költségvetési főösszegből gazdálkodhat, ami 9,8 millió magyar lakosra vetítve kb. 2 millió forint per fő éves kiadási keretösszeget jelent. A két egy főre jutó költségvetési keretösszeg arányosításával objektíven, matematikailag ellenőrizhető módon 1:3,6-hoz arányszám jön ki, azaz egyszerűbben kb. minden 7 budapesti válságkezelésre elköltött kormányzati forinthoz 2 forinttal kell arányosan hozzájárulnia a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak összességében.

A BKIK szakértői szerint március óta a kormányzat eddig országosan ezer milliárd forint nagyságrendben költött a válságkezelésre a központi költségvetésből, amiből lakosságarányosan (1,8 millió/9,8 millió=18%) kb. 180 milliárd forint jutott a budapesti vállalkozások megsegítésére. Ehhez az állami forráshoz az előzőekben levezett 3,6-os teherviselési arányszám alapján nagyjából 50 milliárd forintos fővárosi és kerületi válságkezelési kiadás járna teherviselőképesség arányosan.

A BKIK számításai szerint március óta a fővárosban a bérleti-, közterülethasználati- és parkolásidíj kedvezményeket is magában foglaló válságkezelő kiadások messze nem érik el a 10 milliárd forintot, így a kormányzat további támogatásai mellett a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak is összességében több tízmilliárd forintot kellene a bajban levő budapesti turisztikai vállalkozások megmentésére fordítaniuk.

A közleményben hangsúlyozzák: ezek a számítások csak a nagyságrendek érzékeltetésére szolgálnak a kevés pontos rendelkezésre álló adat miatt, a cél nem a pontos összeg kiszámolása volt, hanem hogy a BKIK szakmai számításokon nyugvó kompromisszummal segítse a válságkezelés finanszírozási vitájának objektív teherviselő képesség alapján történő lezárást.

A kerekasztal résztvevői a kata-vitában egyhangúlag támogatták a BKIK 7+1 pontos törvénymódosító javaslatát és a 3 milliós, „lex Parragh" néven is ismert szabály visszavonását.