Csökkenti a pályázati előlegeket egy új kormányrendelet

A cikk szerint még sosem volt akkora államháztartási deficit az év első nyolc hónapjában (1646 milliárd forint), mint idén, aminek döntő részét az okozta, hogy míg itthon bőkezűen megelőlegezi a kormány a nyerteseknek az uniós pályázatok kifizetéseit (összesen 1388 milliárd forintot fizetett ki), addig Brüsszelből csak alig érkezik a pénz (augusztus végéig mindössze 183 milliárd forint). Ezért a kormány úgy döntött, bizonyos szabályok módosításával lassítja a havonta átlagosan 150-200 milliárdos itthoni kifizetések ütemét.

Az ennek érdekében kiadott, 160/2018. (IX. 7.) számú kormányrendelet alapvető pontokon írta át az uniós források elosztásának fő szabályrendszerét (272/2014. (XI. 5.). A hivatalos pályázati oldalon kiadott összefoglaló pedig számos ponton rögzíti a változásokat. Ezek szerint 50%-ról 25%-ra csökken a nem állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek által az uniós pályázatokon a szerződéskötést követően kérhető előleg mértéke. Továbbá a kutatás-fejlesztési projektekre kérhető előleg mértékét 75%-ról 50%-ra, a kötelezően biztosítandó szállítói előleg mértékét pedig általánosan 30%-ra korlátozták. Az állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek esetén is csökkent a kifizethető támogatási előleg a korábban előírt százmillió forintról ötvenmillió forintra.

A támogatási előlegre vonatkozó új szabályokat a módosítás hatálybalépését (2018. szeptember 8.) követően létrejött támogatási jogviszonyokra, a szállítói előleg módosított szabályait pedig a hatálybalépést követően megindítandó közbeszerzési eljárásokra és beszerzésre irányuló eljárásokra kell alkalmazni.

A fentieken felül a támogatási előleg visszafizetésére vonatkozó szabályok is módosultak amiatt, hogy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére kincstári fizetési számlával nem rendelkező kedvezményezett esetén a kifizetési igénylés benyújtására rendelkezésre álló időtartamon (12 hónap) belül nagyobb összegű (a kifizetett támogatási előleg mértékének 60%-át elérő) kifizetési igénylés kerüljön benyújtásra.

Ez viszont inkább afelé ösztönzi a projektgazdákat, hogy haladjanak a fejlesztésekkel és nyújtsanak be kifizetési igényléseket, így tehát ez inkább a költségvetési kifizetések növekedése irányába mutat. Az így módosított szabályokat a módosítás hatálybalépését követően létrejött támogatási jogviszonyokra kell alkalmazni az összefoglaló szerint.

További jelentős változás, ráadásul inkább a havi uniós támogatási kiutalások összegének pár hónapon belüli növekedése irányába mutat, hogy módosítottak az időközi költségnövekmény miatti többlettámogatás kifizetésének a közszféra kedvezményezetteit érintő szabályain. Illetve az is lényeges, hogy a rugalmasabb keretek nemcsak a költségnövekményre, hanem a műszaki tartalom módosulására, illetve annak pontosítására is kiterjednek.