Digitális átalakulás a Turizmus Világnapján

Szerző: Szántó Zoltán–Répászky Márk

Forrás: turizmus.com

 2018. október 04. 12:21

Amint arról már beszámoltunk, a Turizmus Világnapja globális eseményeinek idén szeptember 27-én Budapest adott otthont. A szakmai konferencia középpontjában a turizmus és a digitális átalakulás kérdésköre állt.

A rendezvényre 52 országból érkeztek turisztikai minisztériumok, állami és magánszervezetek képviselői és szakértői. A vendégek között volt Csád turisztikai minisztere, a szerb és a horvát turizmus vezetői, továbbá indiai, argentin, andorrai és moldovai turisztikai szakemberek.

A magyar fővárosban mutatkozott be a világ 20 legkiemelkedőbb turisztikai startup-vállalkozása is köszönhetően az UNWTO és a Globalia közös versenyének, amelyben a legforradalmibb ötleteket keresték.

„Magyarország élen jár a technológiai fejlesztésekben is, a 7. helyen áll azon a listán, amelyik a világ országait rangsorolja a szélessávú 4G mobilhálózati lefedettség szempontjából, és a világ 5. leggyorsabb mobilinternettel rendelkező országa” – mondta Zurab Pololikashvili, az UNWTO főtitkára.

Zurab Pololikashvili, az UNWTO főtitkára a Turizmus Világnapjának szakmai konferenciáján, a Hilton Budapestben

Fotó: Bodó Gábor

 

Technológia és fenntarthatóság

Robino Diana, a MasterCard globális turisztikai kapcsolatokért felelős alelnöke moderálta azt a kerekasztal-beszélgetést, amely a technológia és a fenntartható turizmus összefüggéseinek kérdéskörét igyekezett körbejárni.

A szakértők mindegyike egyetértett abban, hogy a mai világban elengedhetetlenül fontos a digitális technológiába való befektetés. Ehhez azonban nemcsak új eszközökre, hanem másféle mentalitásra is szükség van. A globális turizmusban az over- illetve undertourism hatásai miatt ugyanakkor egyre sürgetőbb a fenntarthatóság kérdése. Azt is hangsúlyozták, hogy a modern eszközök és módszerek alkalmazása nem összetévesztendő az emberi munkaerő kizárásával. A gépek valóban csökkenthetik a személyesen elvégzett munkafolyamatok számát és időtartamát, ugyanakkor növelik a munkahatékonyságot, az amúgy is szűkösen elérhető munkaerő pedig átcsoportosítható, hogy a személyes érintkezések során a modern technológia mellett a személyes kapcsolat is növelje a vendégélményt. A digitális világba való belépés egy lehetőség, mely számos előnyt nyújt a helyi közösségeknek az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, melyből további előnyök származhatnak. Az is elhangzott, hogy az államnak is meghatározó szerepet kell vállalnia a digitális technológia és a startupok támogatásában.

Adriaan Kaufmann, a Booking.com társadalmi felelősségvállalással foglalkozó programmenedzsere elmondta, hogy a szállásfoglaló portál 3 éve támogatja a fenntartható turizmus területén működő startupokat, a közeljövőben 2 milliárd eurót terveznek új vállalkozásokba fektetni.

Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke, akinek a szállodaportán indult a karrierje, nem felejti el a hagyományos, emberi érintkezésen alapuló vendéglátást. Úgy érzi, hogy a szállodásként kicsit beszorult a modern technológia és a személyes kapcsolat fontossága közé. Míg a digitalizáció, a technika folyamatosan változik, szárnyal, ő megpróbálja fékezni ezt a folyamatot az emberi erőforrások középpontba helyezésével. Ugyanakkor kérdés, miként tudjuk alkalmazni a modern technológiát a súlyos munkaerőhiány idején úgy, hogy ne vesszenek el a személyes kapcsolatok a vendéglátóiparban.

A szlovén Arctur nevű cég vezetője, Tomi Ilijaš, szerint az olyan csúcstechnológiát, mint a blokklánc (blockchain) jelenleg csak a „nagy halak” tudják használni a magas árak miatt. Az ő céljuk viszont, hogy ezt közelebb hozza a kisvállalkozásokhoz és a helyi közösségekhez. Hazája, Szlovénia szerinte jelenleg a világ egyik vezető országa a fenntarthatóság szempontjából, ahol ráadásul az állam kifejezetten támogatja a startupokat. Kiemelte az olyan kutatások fontosságát, amelyekből kiderül, hogy a kisvállalkozások miként tudják alkalmazni az új technikákat. Véleménye szerint rengeteg jó technológiai ötlet születik nap mint nap, ilyen például a kriptovaluta. Az államok is rengeteget profitálhatnak ezek használatából és népszerűsítéséből. Bevallotta, hogy szenvedélyes rajongója az olyan digitális platformoknak, mint a Booking.com, ezek segítségével ugyanis sokkal több élményben lehet része az utazónak. Egy applikáció segíthet kiküszöbölni a felesleges sorban állást a múzeum előtt, ha előre meg lehet nézni, hogy mennyi az aktuális várakozási idő. Amikor a vendégek személyre szabott szolgáltatást, törődést igényelnek, a „big data”, a sok adat nagy segítségünkre lehet – hangsúlyozta.

A egyik kerekasztal-beszélgetésen pozitív példaként említették Portugáliát, ahol 10 évvel ezelőtt indult állami program a turisztikai vállalkozások támogatására

Fotó: pixabay

 

Kockázati tőke a turizmusban

Az egyik kerekasztal-beszélgetés arról szólt, hogy mit keresnek a kockázatitőke-befektetők a turizmusban. A társalgás során kiderült, hogy szakértők szerint Szingapúr, Svájc, Észtország és Izrael nyújtja a legideálisabb környezetet a kezdő vállalkozások, vagyis startupok számára. Az egyszerű jogi környezet mellett egy állami segítői hálózat, valamint a vállalkozások számára elérhető támogatási rendszer kell az ideális környezet kialakításához. Abban egyetértettek a szakértők, hogy a mesterséges intelligencia és az ehhez kapcsolódó új projektek jelentősen befolyásolni fogják a turizmus jövőjét globálisan. A befektetők ugyanakkor egyre kevésbé türelmesek, csak olyan projektekkel hajlandók foglalkozni, amelyek belátható időn belül nyereséget tudnak termelni.

Pozitív példaként említették még Portugáliát, ahol 10 évvel ezelőtt indult állami program a turisztikai vállalkozások támogatására. A szektor viszonylagos elmaradottságát a technológia segítéségével sikerült áthidalni. Ma már főleg digitális befektetőket vonz az ország, ehhez inkubátorházakat hoztak létre, összekötötték a befektetőket és a startupokat. Több mint 300 startup – egy részük nem is portugál vállalkozás – vesz részt az időközben globalizálódott állami programban.

Elhangzott egy jó példa az indiai Ladakh tartományból: a fejlettebb régióktól távol fekvő hegyvidéken, ahol nincs vezetékes villany, az állam rengeteget költött a generátorok működtetését szolgáló gázolaj dotálására. Egy projekt keretében meg tudták győzni az illetékeseket, hogy ezt a dotációt fordítsák napelem-telepek kiépítésére. A program sikeresnek bizonyult, azóta jóval kisebb környezeti terhelést jelentenek az üzemanyag-szállító teherautók, ráadásul mióta a világítás nem luxuscikk többé, szaporodnak a vendégházak, így a helyiek kiegészítő bevételhez is jutottak.


Kapcsolódó cikkek

A világ első kézből

2018. szeptember 21.