Elfogadták a magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepcióját

Hozzátette: a fejlesztési koncepció mellett az azt aláíró négy együttműködő országos hatáskörű partner - FM, Herman Ottó Intézet, Magyar Natúrpark Szövetség, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, és a magyarországi natúrparkok részvételével - létrehozzák a natúrparkok koordinációs hálózatát, amely a dokumentumban rögzítettek megvalósítását segítheti.

A natúrparkok tervszerű és széleskörű fejlesztéséért még 2013-ban kötöttek megállapodást az aláírók az akkori vidékfejlesztési tárcával, majd ezt követően készült el a magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója. A natúrparkok a természet és tájvédelem mellett környezeti neveléssel, turizmus-ökoturizmussal és vidékfejlesztéssel foglalkoznak kiemelten. A natúrpark cím használatához a természetvédelemért felelős miniszter adhat hozzájárulást.

Kitért arra, hogy a natúrparkok fejlesztési koncepciójának célja, hogy a névhasználattal rendelkező natúrparkok, és az azt tervező szervezetek számára a 2015-2030-as tervezési időszakra fejlesztési irányokat, ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek összhangban vannak a természetvédelmi, vidékfejlesztési, kulturálisörökség-védelmi prioritásokkal, és javaslatot tegyen a megvalósításhoz szükséges eszközrendszerre.

Jelenleg Magyarországon kilenc, a természetvédelemért felelős miniszter által elismert natúrpark működik, amely az ország területének 4,1 százalékára terjed ki, a települések 6,5 százaléka - köztük 19 város - natúrparki település - sorolta. Az elmúlt években számos további térségben merült fel natúrpark alapításának gondolata, a közeljövőben tucatnyi natúrpark kezdeményezés szerezheti meg a névhasználati címet. Ezek közül a Budakörnyéki, a Tápió mente, a Szigetközi, a Vasi-Hegyhát, a Balaton-Közép-Zalai, és az Észak-Bácskai Natúrparkok elismerési folyamata indult el - ismertette.

Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta: a natúrparkok a fejlesztési időszak végére olyan értékőrző és értékteremtő mintatérségekké válnak, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg.

Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a helyzetelemzés alapján meghatározott általános fejlesztési szükségletek között kiemelt szerepet kap a tagság aktivizálása, új tagok bevonása, a meglévő térségi együttműködések elmélyítése, és további együttműködések kialakítása.

Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke kiemelte: a feladatuk a vidék felemelkedését szolgálni, amit a koncepció is támogat. A 2030-ig megvalósuló folyamat a helyi térségek fejlődését segíti elő.