Fővárosi Turisztikai Kerekasztal: stratégia, kirakatok, munkásebéd

Szerző: Szántó Zoltán

Forrás: turizmus.com

 2020. október 02. 17:54

Féléves kihagyás után ismét összeült a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal, a megbeszélés témája a Covid-válság kihívásai és kezelése volt a budapesti turizmusban.

Gy. Németh Erzsébet turizmusért felelős főpolgármester-helyettes előadásában kiemelte, hogy Budapestnek a globális turizmus elitligájában kell játszania, ennek eléréséhez tervszerű csapatmunka és közös gondolkodás szükséges. Ezzel szemben „10 hónappal ezelőtt a kiérlelt turizmusfejlesztési koncepció és a városmarketing hiányával szembesültünk" – értékelte az új önkormányzat megalakulása után tapasztalt helyzetet.

Hozzátette, hogy számos problémával küzdött a budapesti turizmus már a járvány előtt is: nem készült el az új konferencia-központ, nem elégséges a repülőtér elérése, nem tudatosan, túl gyorsan és nem felelő összetételben fejlődött Budapesten az ágazat, ennek hatására pedig romlott az életminőség a belvárosban.

Gy. Németh Erzsébet és Faix Csaba a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal ülésén

Fotó: turizmus.com

A járvány miatt pedig immár súlyos anyagi helyzetbe is került a főváros, 2020 és 2022 között összességében 100 milliárd forint veszteség éri Budapestet a növekvő kiadások és elmaradó bevételek miatt. A legfőbb bevételi forrásnak tekinthető iparűzési adóból 20%-kal kevesebb folyik be az idén, mint tavaly. A turizmus mellett a kereskedelmet és a lakossági szolgáltatásokat is negatívan érinti a járvány – tette hozzá.

A főpolgármester-helyettes ugyanakkor úgy gondolja, hogy a krízishelyzet lehetőséget is ad arra, hogy átgondoljuk, és tudatosan, stratégiára alapozva építsük újjá Budapest turizmusát.

Hozzátette, hogy a főváros sem adót nem tud elengedni, sem hitelt nem tud adni a vállalkozások számára, átlátható környezetet viszont igen.

„Hat hónap múlva, mire reményeink szerint újra elindulhat a turizmus, a következő alapvetések mentén alakítunk ki egy jövőképet:

  • Budapest alapvetően a lakóié, a turizmus olyan módon és mértékben kívánatos, ami összeegyeztethető a lakók érdekével;
  • a szolgáltatók a kisebb létszámú, de jobban fizető vendégek, az üzleti, wellness, kulturális és gasztroturisták felé mozduljanak el;
  • folytatjuk a fővárosi fürdők fejlesztését;
  • visszaszerezzük a Rác Fürdőt, ami a szállodával és a siklóval jelentős attrakció lesz;
  • a Nagyvásárcsarnokot, az Ecseri piacot és az állatkertet gazdasági társasággá alakítjuk;
  • a belső kerületek normatív módon korlátozni fogják a turistabuszok közlekedését;
  • lépéseket teszünk a taxizás kifehérítése érdekében;
  • a szállodahajók belvárosi kikötését korlátozzuk, de biztosítjuk megfelelő infrastruktúrát és logisztikai kapcsolatokat;
  • teszünk azért, hogy a Budapest Kártya minél több szolgáltató számára vonzó legyen, dolgozunk egy fővárosi lakossági kártya kialakításán;
  • a belvárosi vásárok, hétvégi lezárások tervezése során jobban odafigyelünk az ottani vállalkozások szempontjaira" – sorolta a főpolgármester-helyettes.

 

Végezetül Gy. Németh Erzsébet megerősítette, hogy Budapest gazdasága válságban van, és álláspontja szerint itt lenne az ideje, hogy a kormány megsegítse azokat a vállalkozásokat, amelyek éveken keresztül rendesen fizették az adót, most viszont nehéz helyzetbe kerültek.

Azt is javasolta, hogy több tízmilliárd forint összegű, Budapest belső kerületeit célzó gazdasági segélyprogramot indítson a kormány mindaddig, amíg nem éled újjá a turizmus.

Azt kérik a kormánytól, hogy egyértelműen közölje, milyen mutatók alapján döntenek majd a határok újbóli megnyitása, illetve a karantén eltörlése mellett.

Szabó András, a közúti fuvarozókat, autóbuszos vállalkozókat tömörítő NiT Hungary szervezeti referense hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy hiába fordultak segítségért a kormányhoz és a fővároshoz, egyiktől se kaptak segítséget. Pedig az 1200 hazai autóbuszos vállalkozás, amelyek közül 210-nek a székhelye és telephelye Budapesten van, tragikus helyzetben van. Ha a taxisok és a vendéglősök kaptak támogatást a fővárostól, a buszosok miért nem? – tette fel a kérdést.

Gy. Németh Erzsébet válaszában emlékeztetett, hogy bérletidíj- és taxidroszt-díjkedvezmény nem direkt támogatás, hanem költségelengedés, állami feladatot pedig nem tudnak átvállalni.

Stumpf Éda, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének elnöke a szervezett utaztatás támogatásának szükségességére hívta fel a figyelmet. „Ha a cégek most nem tartják meg a dolgozókat, akkor nem 1-2 év, hanem 5-10 év visszaesésre számíthatunk a turizmusban" – hangsúlyozta. „Mi, vállalkozók is budapesti lakosok is vagyunk, minden érdemi döntés előtt velünk is kellene konzultálni!" – tette hozzá.

Pencz Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete személyszállítási társelnöke is egyetértett azzal, hogy a kontrollált, csoportos turizmust kellene támogatni a jövőben a fővárosban.

Zsákai László, a BKV turisztikai vezetője szerint szükség lenne olyan, sokszínű szolgáltatásokat és olcsó tömegközlekedést biztosító városkártyára, amely tömegeket mozgathatna meg vidékről a fővárosba,

Karsai Árpád, a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége (TuTSz) képviseletében felvetette, hogy a válság mélyülésével párhuzamosan romlik a városi miliő. Rossz hangulatú aluljárók, közterek, villamosok, tragikusan kinéző bezárt üzleti portálok – sorolta. Javasolta, hogy ezeket a kirakatokat legalább takarják el vonzó képekkel.

Puczkó László, a Liget Zrt. képviselője azt javasolta, hogy a fővárosnak nem turisztikai, hanem szabadidős stratégiát kellene alkotnia, így a turisztikai szempontokat lehetne ötvözni a helyiek igényeivel.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete hozzászólásában rövid áttekintést adott a fővárosi vendéglátóipar aktuális helyzetéről. Mint elmondta, a belföldi vendégkörre építők nincsenek túl rossz helyzetben, forgalmuk a bázis 60-70%-át eléri. A külföldiekre építőknél ellenben hamarosan komoly csődhullám indul el. Így a bérleti díjak csökkentése elkésett döntés. Mivel a határzár bejelentésével a rendezvénypiac lenullázódott november végéig, a budapesti vendéglátó vállalkozások 60-70%-a csődbe fog menni az idén – döbbentette meg a hallgatóságot. A szakember azt is elmondta, hogy ő most abból tud fizetést adni a dolgozóinak, hogy napi pár száz forintból tartalmas ételeket készít és szállít ki építkezésekre...

Végezetül Gy. Németh Erzsébet felkérte Faix Csabát, a BFTK ügyvezetőjét, hogy ezentúl újra rendszeresen szervezzék meg a kerekasztal üléseit.