Frissített turizmus szatellitszámlák

A nemzeti számlák módszertanát követő turizmusról szóló dokumentum felidézi az alapfogalmakat, így megtudható, hogy a turizmus nem önálló szakágazat, hanem több, releváns ágazat részeként jelenik meg, ám a turizmus szatellitszámla (TSZSZ) használatával így kimutatható a turizmusra jellemző ágazatok kibocsátásának, hozzáadott értékének aránya, vagy például a foglalkoztatottságban játszott szerepe a nemzetgazdaságon belül.

2017-ben a teljes nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya 6,5 százalék, a turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értékének aránya a nemzetgazdaság egészének 6,7%-a volt. Ebből az is jól látszik, hogy a turizmusban a hozzáadott érték kibocsátás arány magasabb, mint a nemzetgazdaság egészében, azaz a turizmus, mint virtuális ágazat hatékonyabbnak bizonyul az ágazatok jelentős részénél.

2017-ben a turisztikai ágazatokban foglalkoztatták az összes magyarországi alkalmazott 9,6%-át.

Mindezek a követlen hatások, ám mivel a turizmushoz sok-sok ágazat, így a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás,vasúti, közúti, vízi, illetve légiforgalmi személyszállítás, személygépjármű-kölcsönzés, utazási irodák, utazásszervezők és egyéb foglalási tevékenységek, kulturális szolgáltatások, sport- és szabadidős és a kiskereskedelmi tevékenységek komplex terméke, az ezekre gyakorolt hatáson keresztül szabad csak valós teljesítményét értékelni.

Így már a GDP-re gyakorolt, kiterjesztett – úgynevezett multiplikátor – hatása 10,6% volt 2017-ben, 2010-ben azonban ez az arány még csak 8,7%-ot tett ki.

A KSH idézett – egyébként nemzetközi összehasonlításokat is tartalmazó – kiadványa a hivatal honlapján érhető el, a bővebb értékelés a Turizmus.com magazin január–februári összevont számában lesz olvasható.