Guller Zoltán: Jövőre újra csúcsra futhat a turizmus

Forrás: turizmus.com

 2021. május 19. 15:29

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója többek között a vendéglátóhelyek kötelező NTAK-regisztrációjáról és az ágazat várakozásairól beszélt a Világgazdaságnak.

A Világgazdaság oldalán megjelent interjúban Guller Zoltán további részleteket osztott meg azzal a korábbi bejelentéssel kapcsolatosan, hogy  a Magyar Turisztikai Ügynökség kiterjesztené a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) történő kötelező regisztrációt az éttermekre, cukrászdákra, kávézókra, zenés-táncos helyekre, bárokra, minden olyan vendéglátóhelyre, ahol az online pénztárgép kötelező. Ha a parlament elfogadja az előterjesztést, a napi átlagforgalmat, az alkoholos és nem alkoholos italforgalmat számlatételenként tudják majd elemezni.

Ugyanígy kielemeznék az attrakciók – vidámparkok, közfürdők, múzeumok, sportlétesítmények, várak, kastélyok vagy éppen a hop-on hop-off buszok – adatait is. A Magyarországra érkező külföldiek mobilcella-információival és bankkártyaadataival együtt szinte teljes képet lehet majd alkotni a belföldi és a beutazó turizmusról.

Ennek segítségével teljes mértékben adatalapú ágazatirányításra lehet majd áttérni az intuíciókon alapuló helyett, amivel Magyarország az elsők között lesz Európában – hangsúlyozta Guller Zoltán.

2019 nyarától már Magyarország valamennyi, csaknem negyvenezer szálláshelyének elemzik az adatait, és az új, big data alapú kutató-elemző tevékenységnek köszönhetően fontos elemzéseket és előrejelzéseket készítenek az ágazat aktuális helyzetéről és jövőjéről.

Guller Zoltán: A többet költő, minőségi vendégkör a cél

Fotó: MTÜ

Az ágazat várakozásairól szólva az MTÜ vezérigazgatója elmondta: bízik abban, hogy jövőre elérhetjük a 2019-es "bezzegév" szintjét, amikor 41,5 millió vendégéjszakát regisztráltak az országban. "Mi leültünk negyven szakmai szervezettel, és megalkottuk a Covid utáni turizmus új nagykönyvét, amely részben a régire épül, részben új, és ha szükséges, módosítjuk majd" – mondta.

Hozzátette, két éve csaknem húszmillió turista járt Magyarországon, egy tízmilliós országba ennél többet nem célszerű hívni, így már nem annyira mennyiségi, sokkal inkább minőségi ugrás kell, a többet költő, minőségi vendégkör a cél.

A turizmus visszaépítésében nagy szerep jut a SZÉP-kártyának, amelynek zsebeit – a rendszer rugalmasabbá tétele érdekében – idén átjárhatóvá tették. Guller Zoltán ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy jelenleg kétmillió embernek van SZÉP-kártyája, amely nagyjából 34 ezer elfogadóhelyen használható. Tavaly 290 milliárd forintot töltöttek föl a munkáltatók, és 230 milliárdot költöttek el a kártyatulajdonosok. Idén április végén már 202 milliárd forint elkölthető összeg volt a SZÉP-kártya alszámláin.Az elmúlt években a költések háromnegyede a vendéglátás zsebből történt, a szálláshely alszámla körülbelül 15 százalékot tett ki. Az utóbbi bő egy évben csak nagyon limitáltan volt lehetőség élvezni a szálláshelyek nyújtotta élményeket, arra lehet számítani, hogy a SZÉP-kártya felhasználóinak körében is ez a szegmens bővül majd a legdinamikusabban.

A nyár alapvetően a belföldi turizmusról fog szólni Guller Zoltán szerint, ennek nagy szerepe lesz az ágazat gyors regenerálódásában is. Az adatok azt mutatják, hogy a nyárra már több mint hárommillió vendégéjszaka-foglalás történt. A távoli piacok – mint az Egyesült Államok, Kína, Izrael és Oroszország – visszatérésére 2022 előtt nem igazán lát esélyt a vezérigazgató, de a nyárra ígért, közös európai védettségi igazolványt már nagyon várják, hiszen addig az unión belüli utazás is nagyon korlátozott.Hozzátette: a magyar kormány hét országgal már megállapodott, további országokkal pedig a megállapodás közelében van az egyezség az oltási igazolványok kölcsönös elfogadásáról.

A budapesti szálláshelyek helyzetéről azt mondta: Budapesten baj van, ez látszik, de továbbra is állítja, hogy "azt a modellt, amely 93 százalékos külföldi vendégarányra épül, nem lehet fenntartani, mert óriási a kitettség. Ide eljutni hiba volt."

A külföldi vendégek aránya mindenütt sokkal kisebb, Párizsban például a fele, Londonban 60 százalék, de még Bécsben sem több, mint 80 százalék. A nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában 75 százalékos külföldi vendégarányt írtak le célként, ezt kellene megpróbálni elérni 2030-ig. "Dolgozni kell azon, hogy érdemes legyen a hazaiaknak Budapestre jönniük" – nyomatékosította.

A teljes interjút elolvashatja ide kattintva.