Helyzetkép a hazai egészségturizmusról

Impozáns adatok

Boros László Attila a Magyar Fürdőszövetség elnöke a hazai gyógyfürdők helyzetét vázolta fel. Mint elmondta, 2016-ban 564 közfürdő, ebből 86 gyógyfürdő működött Magyarországon, melyek összesen 41 millió látogatót fogadtak. A fürdők vizét 1453 termálkút biztosítja, a gyógyhelyek száma 34. A fürdők 18 ezer főt foglalkoztatnak, államilag támogatott kezelést 2,3 millió fő vett igénybe 2016-ban. A fürdők árbevétele elérte a 156 milliárd forintot. 2016-ban a tíz legkedveltebb hazai turisztikai célpont között kilenc fürdőváros szerepelt. Az impozáns adatok ellenére csupán a legnagyobb 15-20 hazai fürdő működik nyereségesen.

A Fürdőszövetség célja a magyar fürdők fenntarthatóságának és a szolgáltatásaik minőségének javítása. Ennek érdekében lobbiznak egy, a nemzeti turizmusfejlesztési célokhoz illeszkedő, önálló fürdőfejlesztési programért, hogy nemzetközi összehasonlításban is növelni tudjuk a magyar fürdők versenyképességét. Mint elhangzott, a fürdők attrakcióit átlagosan 6-7 évente kellene megújítani, és Magyarországon éppen ennyi ideje nincsenek új pályázati lehetőségek a fürdők részére.

Boros László arra is felhívta a figyelmet, hogy a fürdők napi működésére vonatkozó jogszabály 1996 óta nem változott, ezért fontosnak tartják, hogy elérjék a szakmailag már előkészített, új jogszabály hatályba léptetését. Ennek a jogszabálynak a megalkotása gyakorlatilag mindössze közigazgatási aktusokat igényel, forrásvonzata nincsen – hangsúlyozta a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatójaként dolgozó szakember.

A következő négy év talán legnagyobb kihívása a gyógyászati célú fürdőbelépők és a fürdőgyógyászati kezelések társadalombiztosítási társfinanszírozásának kérdése, valamint a jelenleg 27%-os áfakulcs csökkentése jelenti Boros László Attila szerint.

Az általános forgalmi adó esetében arra törekszik a szövetség, hogy a turizmus egymással összefüggő három nagy szektorában (szálláshely-szolgáltatás, fürdőszolgáltatás, vendéglátás) megegyezzenek az alkalmazott – kedvezményes – adókulcsok. Ennek az intézkedésnek köszönhetően a nemzetközi versenyképesség javításán túl béremelésre és eszközfejlesztésre fordítható forrás jönne létre a kifejezetten forráshiányos szektorban – emelte ki Boros László Attila. A hazai fürdők szolgáltatásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők július 27-én, a Strandok éjszakáján.

A fotón balról jobbra: Ruszinkó Ádám, Könnyid László, Boros László Attila és Princzinger Péter

Fotó: turizmus.com

Gazdaságélénkítő szerep

Könnyid László a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke kiemelte, hogy Magyarország turizmusában – különösen vidéken – jelentős szerepe van a gyógyturizmusnak. Ezt jelzi, hogy 2017-ben, az ÁNTSZ által gyógyszállodának minősített közel 40 szállodában levő 5.600 szoba a hazai szállodai kapacitás (57.000 szoba) nem egészen 10%-kát tette ki, ugyanakkor a gyógyhotelekben az országos szállodai vendégéjszakáknak (22.376 ezer) több mint 11%-a (2.546 ezer) realizálódott.

A gyógyturizmus jellegzetessége, hogy a kereslet kevésbé szezonális, ennek is tulajdonítható, hogy a múlt évben a gyógyszállodák éves kihasználtsága 67,6% volt, szemben az országos átlag 59,6%-kal.

A döntően gyógyhelyeinken – Hévíz, Bükfürdő, Harkány, Sárvár, Gyula, Hajdúszoboszló – működő gyógyhoteleknek különösen nagy szerepe van a helyi gazdaság élénkítésében – hangsúlyozta Könnyid László.

A termék növekvő tendenciát mutat Izrael, Csehország esetében, ugyanakkor az elmúlt évtizedben a legnagyobb növekedés az orosz és volt FÁK országok piacáról valósult meg. A német vendégéjszakaszám hosszú ideje tartó visszaesése megállt.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége további tartalékokat lát a szegmensben, ezért 2018 májusában, az érintett szállodák bevonásával munkacsoportot hozott létre a gyógyszállodák piaci bővülésének segítésére, amely a gyógytelepüléseken működő TDM-szervezetek bevonásával, értékesítési és marketing szempontok szerint kidolgozott munkaanyagot állít össze és juttat el az Magyar Turisztikai Ügynökség számára, speciálisan a gyógyszállodák vendégkörének igényeit és a távlati piacépítést célul kitűzve.

A Szövetség gyógyszálloda tagjai jelentős felújításokat, bővítéseket és az alapszolgáltatás újrafogalmazását hajtották végre az elmúlt években, de a termék európai versenyképességéhez elengedhetetlen lesz a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programban való részvétel és a szállodák további megújítása – hangsúlyozta végezetül Könnyid László.

Az MTSZ aktuális sajtóreggelijén a hazai egészségturizmus helyzete állt a fókuszban

Fotó: MTSZ

Megfelelő üzemeltetési modell

Dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy a gyógyszállodák mellett jelentős számban vannak idehaza wellnesshotelek is, amelyek komoly vendégforgalmat bonyolítanak. Adatai szerint 2017-ben a 2,546 millió gyógyszállodai vendégéjszaka mellett 5 millió körüli volt a hazai wellness-szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma. A gyógyszállodák teljes árbevétele is jelentős ütemben bővült az elmúlt években, hangzott el, míg 2013-ban 31,6 milliárd forint volt, 2017-re a 48,57 milliárd forintot is elérte, ami négy év alatt 54%-os bővülést jelent.

Ruszinkó Ádám emlékeztetett arra is, hogy míg a fürdők esetében a legfőbb küldő országok között Ausztria, Szlovákia, Németország, Csehország, majd Románia áll az élen, addig a gyógyszállókban Németország, Oroszország, Ausztria, Cseh Köztársaság, Szlovákia a sorrend. Az első Széchenyi terv idején turisztikai szakállamtitkárként szolgáló Ruszinkó Ádám azt is megjegyezte, hogy a 2000-es évek elején végrehajtott fürdőfejlesztések között számos olyan beruházás akadt, amely jelentős forgalomnövekedéssel járt. A mórahalmi fürdő esetében például a 2000-es év 35 ezer fős forgalma 2016-ban 450 ezerre nőtt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a legtöbb esetben a fürdőüzemeltetés ritkán nyereséges tevékenység, a kiegészítő szolgáltatások – szállás, étkezés, szépészet, kereskedelem, rendezvényszervezés – megfelelő üzemeltetési modell esetén nyereségessé tudják tenni a létesítményt. Ruszinkó a feladatok között nevezte meg a fürdők munkavállalóinak szakmai és nyelvi (tovább)képzését.