Hülvely István: Most a jogszabályi környezet alakítására kell koncentrálnunk

Az MTSZA koordinátori megbízása úgy hangzik, mint amikor valakit miniszteri, vagy kormánybiztosnak neveznek ki egy adott ügy kezelésének felügyeletére. Mit tud tenni Ön Covid-koordinátorként, illetve, mit tud tenni az MTSZ ebben a helyzetben?

Sajnos nem vagyunk csodatévők, de igyekszünk legalább hasznos információkkal ellátni a szakmát, illetve a kormányt, és ami ennél is fontosabb, a kormányzat képviselőit győzködjük, hogy mit tehetnének a vendéglátás-turizmus ágazat érdekében.

Az elmúlt hónapokban nagyon sokat tárgyaltunk az ágazati képviseletekkel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőivel. Sikereink is voltak, gondoljunk például a Kurzarbeit turizmushoz való igazítására.

Hülvely István

Fotó: turizmus.com/Dombóvári Judit

Egyetért-e azzal, hogy most jön még csak a neheze, hiszen a vállalkozások többsége anyagilag padlóra került, dolgozók tízezreinek nincs munkája, s hiába a nyitás, a kereslet csak nagyon lassan áll vissza?
Keserves hónapok elé nézünk. Budapest van a legnagyobb bajban, hiszen alig jönnek a külföldiek, nyilvánvaló, hogy az emberek még félnek, óvatosak, s nem véletlenül, hiszen látjuk a gyors visszazárásokat Ausztria egyes részein, vagy például Belgrádban, hogy távoli országokról ne is beszéljünk.

Kétségtelenül jobb a helyzet vidéken, de egyes házak és éttermek kivételével még a talpon maradás is nehéz lesz. A mostani helyzetben, a nyár végéig, gyakorlatilag augusztus 20-ig látszik esély azoknak a vidéki szolgáltatóknak, akik ki tudtak, vagy ki mertek nyitni egyáltalán.

Fontos ugyanis a belföldi vendég, de ha ősszel nem jönnek majd a külföldi, a környező országbeli vendégek,  a nyugdíjasok, a gyógyfürdő vendégek, akkor az nagyon fog hiányozni. A külföldiek ugyanis hiába tették ki éveken át a vendégeknek csak a 15%-át vidéken, többségük ősszel és tavasszal jött.

Budapestre visszakérdezve, mit várhatnak a szolgáltatók a Restart Budapest Card bevezetésétől?

A szándékot értem, helyesnek is tartom, de azt nem hiszem, hogy kedvezményes árakat fizető belföldiek érdemben tudnák pótolni az eltűnt külföldieket. Elsősorban ott segíthet, ahol egyébként is úgy döntöttek, hogy kinyitnak. De ma minden apró dologra szükség van.

Lát-e esélyt arra, hogy – több szakmai szervezet javaslatát, kérését meghallva – a kormány meghosszabbítja a veszélyhelyzet idején meghirdetett támogatásokat, a járulékcsökkentést, a Kurzarbeit lehetőségét, vagy a hitelmoratórium határidejét? Még nagyobb eredmény lenne, ha meghirdetnének olyan gazdaságélénkítő intézkedéseket, mint például a MaReSz javaslata a kkv-k kiállítási részvételének támogatására. De már az is siker lenne, ha a jogszabályi környezetben lehetne elérni olyan változtatásokat, mint amilyeneket például a MUISZ kér a fordított áfafizetés elhalasztásával, vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatban.

A kormány – egyébként érthetően – óvatos, nem akar kiköltekezni. Látni akarják, van-e esély az újraindulásra. Mind miniszterelnök úr, mind pedig az MTÜ vezérigazgatója egyértelművé tette, hogy nincs napirenden olyan intézkedéscsomag, amely anyagi terhet róna a költségvetésre.
Egyetlen területen lehet majdnem korlátlan forrásokra számítani, az pedig a nemzeti marketing. Csak bízhatunk abban, hogy legalább őszre hoz valami élénkülést a környező országokban tervezett marketingkampány.

Most a jogszabályi környezet alakítására kell koncentrálnunk. Jogszabályi változtatásokra inkább lehet fogadókészség, mint támogatási források megszerzésére.

Ha még néhány hónap eltelik érdemi forgalomemelkedés nélkül, akkor csődök sora várható. Lehet ennek olyan következménye, hogy felvásárlási hullám indul, s néhány tőkeerős cég, köztük akár külföldiek is, soha nem látott befolyást szereznek a magyar turisztikai piacon?

Biztosan lesznek felvásárlások, de attól nem tartok, hogy a mindenkorinál most nagyobb lenne majd a külföldi érdeklődés.

Azt komolyabb veszélynek látom, ha a bankokat nem sikerül meggyőzni, hogy ne a pillanatnyi, alig létező bevételekkel kalkuláljanak egy hitelkérelem elbírálásakor, hanem higgyék el, hogy 2-3 év múlva ismét a korábbi, a „normál” üzletmenettel számolhat majd a turizmus. A bankok meggyőzése is szerepel a „to do” listánkon.

Komolyan hisz abban, hogy 2-3 év múlva ismét száguldani fog a turizmus?
Ha nem lennék optimista, nem vállaltam volna szerepet ebben a helyzetben. Az emberiségnek le kell győznie ezt a vírust, néhány hónapon belül készen kell állni oltóanyaggal és/vagy gyógyszerrel.
Az emberek pedig akarnak majd utazni, igenis fognak repülni, vagy hajóra szállni.
Abban is biztos vagyok, hogy még technológiai újdonságokat is hoz majd ez a járvány, ugyanúgy, ahogyan a 2008-as világgazdasági válság is kitermelt olyan fejlődést, mint például a design előtérbe kerülése. Most vélhetően az érintésmentes megoldások kerülnek majd előtérbe.

Akárhogyan is, még soha nem láttam olyan válságot, amiből ne megerősödve került volna ki a turizmus. Most is erre számítok, ezt remélem.