Itt az első Turisztikai Üzleti Bizalmi Index

A TUTSZ Kutatási Műhelyében hagyományteremtő szándékkal készülő „Diagnózisok a turizmus helyzetéről” című átfogó dokumentum objektív és átfogó értékelést kíván nyújtani a szektor helyzetéről a turizmus hazai szereplőinek.

Céljuk, hogy Magyarország turizmusát befolyásoló trendek világosan meghatározásra kerüljenek, azok összefüggése és hatása a hosszú távú versenyképességre – az érthető korlátok mellett – egyértelművé váljon. Az üzleti bizalmi mutató kialakítását is ez indokolja.

A TÜBIX kialakításának fontos részét képezi annak felmérése, hogy a turisztikai vállalkozások, a turizmusban érintett szereplők miképp értékelik egy adott év vállalkozás szintű üzleti eredményeit, azzal mennyire elégedettek, valósítottak-e meg kisebb, vagy nagyobb fejlesztéseket és milyen várakozásaik vannak a következő üzleti periódusra vonatkozóan.

A kutatás erre vonatkozó részében a válaszadók az előző évvel kapcsolatos elégedettségüket és 2019. évre vonatkozó várakozásaikat egy 10-es skálán jelölték. A vizsgált paraméterek nem változtak, vagyis prognózisaikat ugyanazon hét tényező esetében közölhették.

Ágazatok, közérzetek

A kutatás eredményei közül érdemes néhányat külön is kiemelni az összesített komplex mutató értékén túl.

A TUTSZ elemzése szerint a vendéglátás területén működők helyzete változott a legjelentősebben 2018-ban. Az áfacsökkentésnek köszönhetően persze erre lehetett számítani, hiszen az pozitívan befolyásolta árbevételüket, eredményességüket, árazásukat, miközben a működési költségeik is kevésbé változtak arányaiban feltehetően a megelőző évhez viszonyítva.

A turisztikai szaktanácsadók úgy látják, a szálláshely-szolgáltatók érezték 2018-at a leginkább kedvezőnek, közülük is kiemelkednek a nagyvállalatok.

Ugyanakkor enyhén romló környezetről árulkodik a tour operatorok és az utaztatási ügynökségek  átlaga. Az eredmények mutatják a közvetítők jövedelmezőségi gondjait, bár az utaztatók az árfolyamváltozások miatt  realizáltak némi árbevétel növekedést is.

Jelentős fejlesztési kedv, várakozások

Összességében megállapítható, hogy noha a gazdasági eredményeket tekintve a 2018. évet az átlagosnál kis mértékben jobbnak, enyhe növekedést biztosítónak ítélték meg a válaszadók, ez mégis jelentős mértékű fejlesztési kedvvel párosul és összességében határozottan elégedettek az elmúlt évvel – írja a TUTSZ.

Mindegyik turisztikai szegmensben történtek 2018-ban kis mértékű fejlesztések, az egyes csoportokba tartozó vállalkozások további 18-20%-a rendelkeznek fejlesztési tervvel – vagyis fejlesztési szándékuk van – még, ha bizonyos okok miatt, esetleg forrás hiányában nem is valósult meg tavaly.

Azok aránya, akik egyáltalán nem gondolkodnak fejlesztésben, 2019-re jelentősen csökkent, ez alól csak az utaztatók képeznek kivételt.

A válaszadók többsége inkább elégedett a tavalyi évvel, 21% teljes mértékben elégedett, míg 20%-nak az eddigi legjobb éve volt 2018.

Valamennyi turisztikai szegmensre jellemző, hogy a 2019. évi várakozások némileg alatta maradnak a 2018-ban tapasztaltaknak. Ezt mutatja a tavalyi 5,62 TÜBIX 5,23-as idei értéke. Tevékenységenként vizsgálva legfeltűnőbb az eltérés a vendéglátás területén működőknél volt, akik míg 2018-at az ágazatok között a legpozitívabban, 2019-et a legkevésbé optimistán látják összességében.

2018 és 2019 megítélése a kiemelt változók esetében

Fotó: TUTSZ

Kvalitatív vizsgálat

Az online lekérdezés kiegészítéseként a kutatók egy kvalitatív vizsgálatot is végeztek annak érdekében, hogy pontosabban kiderüljenek azok a problémák, melyek megoldása tovább tudná növelni Magyarország turizmusának teljesítményét.

A kutatásnak ez a része valamelyest túlmutat a hagyományosnak mondható bizalmi indexek keretein, bár egy része azért számszerűsíthető is. Ennek keretében a turizmus szektor 18 kiválasztott véleményformáló szaktekintélyének, szakmai szervezetek elnökének, állami, vagy önkormányzati vezetőnek – Aranyossy Mihály, Csapody Balázs, Czeglédi Gyula, Flesch Tamás, Ganczer Gábor, Gál Pál Zoltán, Glázer Tamás, Hülvely István, Kálmán István, Kárpáti Zsuzsa, Kovács Balázs(Ausztria), Kovács László, Molnár Judit, Niklai Ákos, Papp Gábor, Semsei Sándor, Szalay Bobrovniczky Alexandra és Tolnai Judit – tették fel a kutatók ugyanazokat a kérdéseket.

Az adatgyűjtéssel kapcsolatban nagyon hangsúlyos az a vélemény, hogy sok adatszolgáltatási kötelezettség eredménye, az ezekből keletkező értékes adatvagyon – a tájékoztatás fogyatékosságai miatt – nem hozzáférhető a piaci szereplők számára – fogalmaz a TUTSZ.

A kutatók szerint a szakmai párbeszéd terén egyértelműen látszik a polarizáció, hiszen csak 47 százalékukról mondható el, hogy kifejezetten elégedett, 41 százalék nagyon is elégedetlen. Vagyis vannak a rendszernek nyertesei és vesztesei, ami a TUTSZ szerint mindenképpen elgondolkodtató annak fényében, hogy a megkérdezettek mindannyian a turizmus olyan stratégiai területein működnek, melyek közvetlenül érintettek a turizmus fejlődésében és a komplex turisztikai termékek létrehozásában.

Az idei évre vonatkozó általános várakozások nagyon optimisták, a válaszadók közel kétharmada derűlátó, az egyharmad inkább óvatosan mond véleményt.

Jövőre folytatják

Probáld Ákos és Holczerné Szentirmai Ágnes sorozatszerkesztők úgy látják, hogy érdemes volt a kísérletet útjára bocsátani, hiszen értékes tapasztalatokhoz vezetett és jó esély látszik arra, hogy ezen túl – most már lényegesen nagyobb és célzott mintán – legalább éves rendszerességgel elkészüljön a TÜBIX.

Vannak elképzelések a módszer és az eljárás tartalmi és módszertani továbbfejlesztésére, egy párhuzamos Lakossági Turizmus Bizalmi Index, majd a kettő ötvözeteként a Turizmus Konjunktúra Index kidolgozására is.

A teljes kutatás eredményeit bemutató elemzés innen tölthető le.