Jön a Budapest Brand Zrt., új turisztikai stratégia a fővárosban

Faix Csaba, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) és a Budapesti Városarculati Kft. (BVA) ügyvezetője az idei év történései kapcsán elmondta: a pandémia elhúzódása miatt csak az idegenforgalom részleges újraindítására volt lehetőség, így a főváros turisztikai cége most elsősorban a helyi turizmus élénkítésére koncentrál. Ennek jegyében hozták létre a Restart Budapest Card új kedvezménykártyát, amely kibővített és megfizethető élménycsomagot kínál a belföldi turistáknak, és egyben támogatja az ágazat szereplőit és szolgáltatóit. Ugyancsak a helyi turizmus élénkítését segíti a főváros új, egyre bővülő és telefonról is elérhető Énbudapestem.hu oldala és a Covid-biztos tematikus útvonalakat kínáló, ingyenes Sétálj velünk! alkalmazás.

Faix Csaba: A Budapest Brand Zrt. feladata lesz többek között, hogy Budapest értékei láthatóbbá váljanak

Fotó: Rácz Tamás

Az új budapesti turisztikai stratégia alapértékeiről szólva Faix Csaba kiemelte: a BFTK vezetése három fő alappillér, a sokszínűség, a fenntarthatóság és a biztonságosság mentén képzeli el a fővárosi idegenforgalom megújítását és fejlesztését. „A sokszínűség egyben sokközpontúságot is jelent, a helyi arcok, helyi értékek, izgalmas történések bemutatását. A mi feladatunk, hogy egyrészt láthatóvá tegyük, mennyi minden van a fővárosban, másrészt hogy a korábban csak szűk térben koncentrálódó turizmust nagyobb területre húzzuk szét, illetve mindehhez megszervezzük a tömegközlekedést, akár alternatív eszközökkel is.”

Az említett három alappilléren nyugvó integrált, koherens stratégia megalkotását a BFTK és a BVA idén őszre várható összeolvadásával is szeretnék elősegíteni. Az így létrejövő Budapest Brand Zrt. feladata lesz többek között, hogy Budapest értékei láthatóbbá váljanak, és a fővárosi turizmus magasabb szintre lépjen – tette hozzá a BFTK/BVA ügyvezetője.

Hogyan teremtsünk élményt és értéket?

A konferencián szakértői előadások is elhangzottak Élmény és érték – Ma és holnap címmel. Illés Gabriella, a Tulipántündér Produkciós Iroda vezetője az elmúlt években általuk létrehozott zenés produkciók (Játékkészítő, Álomutazó), kiállítások (Űrkiállítás, Bajnokok, Dinoszauruszok, Avatar, Bansky kiállítás stb.), illetve élményterek (Andrássy Élményközpont, VR Vidámpark) turisztikai vonatkozásairól beszélt.

Mint elmondta, az attrakciók kapcsán több együttműködés is született, például az IBUSZ-szal vagy a Aquaworlddel, de olyan komplex programot is kidolgoztak, amellyel az összes magyarországi iskolát megszólították, és több tízezer gyereket hoztak Budapestre. Mindez arra példa, hogyan lehet a várost úgy berendezni és vonzóvá tenni, hogy a látogatás sokak számára valódi élmény legyen, miközben az attrakciókból a turisztikai szereplők is profitálnak.

Ruskó Sándor, a Római-parti Fellini kitalálója a Duna kavicsos partján létrehozott, 11 éve töretlen népszerűségnek örvendő kultúrbisztrót mutatta be. A Fellini hihetetlenül egyszerű infrastruktúrával – egy büfének berendezett cirkuszi kocsival és csíkos nyugágyakkal – fennállása óta közel egymillió látogatót vonzott, köztük sok külföldit. Itt a Duna-part a legfőbb érték, amit ehhez a tulajdonosok érdemben hozzátesznek, az a kulturális kínálat: jó koncertek, partmozi, felolvasószínház, jóga és gyerekprogramok. Ruskó Sándor szerint a Római-part turizmusa nem is kíván sokkal többet, talán némi igazítással, a parti létesítmények gasztronómiai kínálatának finomításával, az evezős turizmus fejlesztésével lehetne még kicsit javítani rajta.

A szakértői blokkot Steigervald Krisztián generációkutató zárta, aki előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző nemzedékek tagjai felé más-más módon kell közvetíteni a turisztikai üzeneteket. A gondolkodási struktúrák kialakulása szempontjából az ember első 7 éve a meghatározó. Az 1995 után születettek, a digitális korszak gyermekei már egészen másként gondolkodnak, mint a „papír alapú” világban felnőtt szüleik és nagyszüleik. A fiatalabb generációk élményalapú (jobb agyféltekés) világban élnek, ezért az üzeneteket is ennek megfelelően kell megfogalmazni számukra. Például „Budapest” az ő koordinátarendszerükben túlzottan tág, turisztikailag értelmezhetetlen fogalom, amiből az következik, hogy az új nemzedékek eléréséhez már új típusú – célzott, rövid, leegyszerűsített üzeneteket közvetítő, egyértelmű hívószavakra építő, élményeket közvetítő – kommunikációra van szükség.