Káel Csaba szerint komoly turisztikai vonzata is lesz a Bartók Tavasznak

Mikor fogalmazódott meg a fesztivál ötlete?

Régi adósságát törleszti a magyar kulturális élet most: a Bartók Tavasz és majd ősszel, a Liszt-ünnep kapcsán is elmondhatjuk, hogy Liszt és Bartók esetében két olyan kulturális világmárkánk van, akik eddig méltatlanul nem voltak úgy nevesítve egy fesztivál élén, ahogy az elvárható lenne. Az a zenei és kulturális örökség ugyanis, amit mindketten hátrahagytak, elsősorban a miénk, magyaroké, a mi identitásunkat erősítette, és ebben főleg Bartók Béla járt élen, hiszen a kutatásaival közelebb hozta hozzánk a saját zenénket. A magyar népművészet kincseit nemcsak összegyűjtötte – ami önmagában is óriási jelentőségű zenetörténeti vállalkozás –, de a tehetségén keresztül transzformálva korának legmagasabb rangú kortárs zenéjévé is emelte.

Káel Csaba: Folyamatos újratervezésben vagyunk

Fotó: Müpa/Csibi Szilvia

Mi volt a legnagyobb kihívás az első fesztivál szervezésekor? Hány forgatókönyv volt a pandémia miatt?

Úgy fogalmaznék, hogy nem volt, hanem jelenleg is van több forgatókönyv, és valóban az elmúlt hónapokban folyamatosan konzultáltunk a szakemberekkel és az érintett hatóságokkal, a művészeinkkel és partnerintézményeinkkel. Egy ilyen világméretű kihívás óhatatlanul a fesztiválok életébe is beleszól, tehát rendkívül rugalmasnak kell lenni most egy olyan műfajban, ahol korábban évekre előre lehetett tervezni. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy melyik országban milyen intézkedések lesznek a fesztivál ideje alatt, hiszen az eseményeket Budapesten kívül még további négy európai helyszínről ­– Bázel, London, Oxford, Milánó – fogjuk közvetíteni.

Bázeli Kamarazenekar

Fotó: Lukasz Rajchert

Jelenleg úgy működünk, mint a GPS – amennyiben a művész és a közönség között kell megtenni az „utat”, vagyis eljuttatni a művészetet a „célállomásba”, a nézőkhöz –, és folyamatos „újratervezésben” vagyunk. Gyakorlatilag a Bartók Tavasz egészen az utolsó előadásig állandó újratervezést igényel, nem tudjuk előre megmondani, hogy melyik országban milyen intézkedést hoznak, nem tudhatjuk azt sem, hogy a művészek épp utazhatnak vagy nem, hiszen lesz a fesztiválnak olyan előadása is, ahol a magyar zenekar tagjai a világ különböző pontjaiból jönnek haza koncertezni, ráadásul több új mű bemutatójára is sor kerül.

A Müpa aktuális járványügyi iránymutatásokhoz igazodó protokollja garantálja a próbák biztonságát, de összességében így, online keretek közt is sok szervezési feladattal kell megküzdenünk. Pontosan ezért döntöttünk úgy, minden szempontot mérlegelve, hogy a fesztivált április helyett májusban rendezzük meg, továbbra is online: mindent megteszünk azért, hogy a művészeink maximális nyugalomban dolgozhassanak, hogy ezek a kivételes alkotók és a közönség a virtuális térben ugyan, de találkozhassanak egymással.

Szegedi Kortárs Balett

Fotó: Lakatos János

Idén a fesztivál ingyenes, tehát jegybevétel nem várható. Milyen büdzsével gazdálkodnak, mennyi az állami támogatás?

Így van, minden program ingyenes, jegybevétel nem lesz, viszont gyakorlatilag egy teljes, nagyon izgalmas, kész fesztiválprogram kerül át a digitális térbe. A fesztiválról szóló kormányrendelet értelmében 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre, és ez teljesen független attól, hogy az adott produkció online vagy nem online platformokon zajlik.

Mint stratégiai partnernek, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek milyen szerepvállalása van a fesztivál életében?

Az MTÜ abban stratégiai partnerünk, hogy segíti a Bartók Tavasz hírét kijuttatni a világ internetes terébe, ráadásul ez az online fesztivál most kiváló alkalom arra, hogy a kulturális promóció mellé odategyük az országpromóciót is. Ez egy érdekes, izgalmas kampány lesz, hiszen nemcsak a fesztivál előtt, hanem a fesztivál alatt is futnak majd az ország szépségeit megmutató kisfilmek az egyes műsorok előtti szünetekben, felvonultatva legvonzóbb attrakcióinkat. A filmek üzenete, hogy Magyarországon a turizmus és a kultúra újraindul, mindezt láthatja, átélheti, ha hozzánk jön pihenni, feltöltődni, kikapcsolódni. Az online fesztivál is egyfajta kulturális és turisztikai „étvágykeltő” lesz azzal az üzenettel, hogy „most ugyan még mindez online van, de várjuk ide a látogatót a járvány csendesültével, hamarosan”. Az imázsépítéshez tartozik az is, hogy jól ismert, világhírű művészek Európa több különböző városából fogják köszönteni a magyar fesztivál nézőit, s az ő köszöntésükkel, ajánlásukkal is erősödik a brand, a Bartók Tavasz és Magyarország neve.

Purcell Kórus és Orfeo Zenekar

Fotó: Nagy Attila/Müpa

Hány országban promotálják a rendezvényt? Mekkora magyar és külföldi nézőszámra számítanak?

A fesztivál kiváló  előadásai a világ bármely pontjáról  ingyenesen nézhetők, és ezt a hírt szeretnénk eljuttatni az emberekhez szerte Európában és a tengerentúlon is. A nézőszámokat sok tényező befolyásolja, a Müpa elmúlt egy évében tapasztalt lenyűgöző eredményeiből és számaiból tudunk kiindulni: így annyi biztos, hogy a közel 1700 főnél, ami a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem befogadóképessége, jóval szélesebb közönség előtt zajlanak majd a programok, és ez fantasztikus lehetőség.

Mennyiben fog különbözni ez a rendezvény más, már létező hazai összművészeti fesztiváloktól? Milyen szempontból egyedi?

A Bartók Tavasz egy prémiumkategóriás, nagy európai összművészeti fesztivál. Hiánypótló azonban abból a szempontból, hogy nem egy fővárosi fesztivált szervezünk, hanem országos méretekben gondolkodunk a jövőben. Számunkra nagyon fontos Bartók és Liszt, mindaz, amit ez a két halhatatlan zseni képviselt. Liszt, a 19. század egyik legnagyobb művészeti elméje, hihetetlen hatással volt kortársaira, a romantika korára, és a Zeneakadémia megalapításával a magyar zenei élet rangját emelte meg, szinte mindent neki köszönhetünk e téren. És Bartók, mint művészeti leszármazott, vagy ha úgy tetszik „tanítvány”, létrehoz egy fantasztikus dolgot, gyakorlatilag az utolsó pillanatokban menti meg zenei gyökereinket. Ezek nagyon fontos és unikális üzenetek, nem győzöm hangsúlyozni, hogy hihetetlen adósságot törleszt ez a két fesztivál a két zenészóriásunk felé!S reményeink szerint e két országos fesztiválnak komoly turisztikai vonzata is lesz: mind Bartók, mind Liszt személyéhez kapcsolódik jó néhány vidéki helyszín, gondoljunk például az Esztergomi misére az ország egyik legszebb épülete, az esztergomi bazilika falai közt.

Kelemen Kvartett

Fotó: Ora Hasenfratz

A Müpa rengeteget tett a Budapesti Tavaszi Fesztivál sikeréért. Nem sajnálta „elengedni” a Tavaszi Fesztivált?

A Tavaszi Fesztiválhoz nagyon szép emlékek és eredményes évek fűznek. Megtiszteltetés volt, hogy 2014-től főszervezőként segíthettük, hogy a nagy múltú fesztivál még ismertebb, sikeresebb legyen itthon és az országhatárokon túl is. A főváros részéről a BFTK-val karöltve dolgoztunk együtt egészen 2020-ig, amikor a szerződésünk – s egyben a fesztivál kapcsán a Müpa megbízatása is – lejárt.

A brand maradt a fővárosnál, remélem, hogy sikerül a fesztivál rangját és minőségét tovább emelniük, mi pedig nagy örömmel és lendülettel, a legjobb tudásunk szerint dolgozunk az új feladatainkon.

A Bartók Tavasz programjai közül önnek melyik a kedvence? S melyiknek lesz véleménye szerint a legnagyobb nézettsége?

E tekintetben úgy kell viselkednem, mint a jó szülőnek, aki egyformán szereti az összes gyerekét, de nagyon nagy dolognak tartom, hogy bemutatkozik – nemcsak Magyarországnak, hanem Európának és a világnak – a három vidéki nagy táncegyüttesünk. (A Szegedi Balett Bartók Concertójára fog táncolni a zárónapon, és premierre készül a Győri és Pécsi Balett is – a szerk.) Az ő előadásaikkal egy másfajta megközelítést is nyújtunk a világnak, nemcsak koncerteket.

Ugyanilyen szempontból izgalmas, hogy egy valódi népballadát ad elő a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a férfi és a nő kapcsolatának örök témájáról. Azt viszont nehéz megtippelni, hogy melyik lesz a legnézettebb előadás, hiszen olyan helyszínekről jelentkezik majd be a Bartók Tavasz, mint a Milánói Scala vagy a Royal Albert Hall. E világhírű intézmények esetében sokat nyom a latban a többezres rajongói tábor is. Én azonban nagyon remélem, hogy a magyar programoknak is nagy lesz a nézettsége, a Müpa-streameken az elmúlt évben sorra többezres nézőszámokat értünk el.

Pécsi Balett: Vasarely-etűdök

Fotó: Borbás Betti

Épp erre utalna következő kérdésem, hogy milyen tanulságokat vontak le a pandémiából, nem vesztettek közönséget?

Nem, sőt nyertünk, gyönyörű streaming-számaink vannak: a törzsközönségünk nagyon hálás volt, hogy nem hagytuk őket magukra a veszélyhelyzetben sem. Az elmúlt évben tehát – a Müpa Home előadásai kapcsán is – számos pozitív visszajelzés érkezett, s a rajongóink száma is nőtt. Még olyan követőnk is van, aki mindig alkalomhoz illően, koncerthez öltözve ül otthon a képernyő elé, úgy kíséri figyelemmel az online előadást.

Az őszi Liszt-fesztivál is, gondolom, javában szervezés alatt áll. A rendezvény ötlete szintén a Liszt-brand erősítéséről szól. Ugyanakkor Ausztriának régóta van egy bejáratott Liszt-fesztiválja, Gödöllő is 15 éve szervez Liszt nevével fémjelzett fesztivált. Nem oltja ki majd egymást ez a sok Liszt-esemény? Elképzelhetőnek látja például, hogy a raidingi Liszt Fesztivállal közösen hozzanak lére egy osztrák–magyar programsorozatot, amelynek nemcsak a kulturális, de a turisztikai vonzereje is megnőhetne?

Első körben mindenképp azt a feladatot állítottuk magunk elé, hogy lépésről lépésre építsük fel mindkét fesztivált úgy, hogy aztán ez legyen a világ Liszt- és Bartók-fesztiválja. Utána jöhet a következő fázis, hogy további partnerfesztiválokkal, intézményekkel miben és hogyan tudunk együttműködni. A fesztivál azt szeretné elérni, hogy ha kimondják bárhol a világon Liszt nevét, azt Magyarországgal azonosítsák. Igaz, hogy Liszt nem beszélt magyarul, de ha nemzetisége felől kérdezték, azt válaszolta: „Je suis hongrois”. Ehhez a névhez egy igazán nagy léptékű fesztivál dukál, ezzel is régóta vagyunk adósok. Ráadásul Liszt Ferenc életterét a legteljesebben Magyarországon tudjuk bemutatni: Budapesten található a legnagyobb Liszt-gyűjtemény, tudjuk, hol lakott, ismerjük, mely templomokban orgonált, szeretett a Pilvaxban étkezni, s imádta a szekszárdi bort – mindezek az életrajzi vonatkozások is meg fognak jelenni valamilyen formában az őszi eseménysorozat programjában.