Konzultáció a 10 turisztikai térség desztinációfejlesztési stratégiájáról

Forrás: turizmus.com

 2019. november 20. 08:33

A Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében, széles körű partneri részvétellel tartották meg a GINOP-1.3.4 konstrukció keretében készülő desztinációfejlesztési stratégiák első nyilvános egyeztetését november 14-én Budapesten.

Az esemény apropója, hogy a „GINOP-1.3.4-17 Turisztikai fejlesztési térségek pozicionálása" című, európai uniós konstrukció támogatásában megvalósítás alatt áll az MTÜ által jelentős turisztikai térségként lehatárolt 10 desztináció pozicionálása.  Ezen térségek a következők: Balaton; Sopron-Fertő; Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség; Dunakanyar; Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó; Mátra-Bükk; Szeged-Makó; Gyula-Békéscsaba; Pécs-Villány és Szigetköz-Győr-Pannonhalma.

A támogatott pályázatok egyik legfontosabb, a térségi márkázást megalapozó feladata a desztinációk hosszú távú fejlesztési stratégiájának elkészítése. A megkezdett munka első állomása az MTÜ Turizmus Szakmai Igazgatósága által szervezett workshop volt, amelyen a szakma mintegy 80 képviselője vett részt – tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség.

 

Együttműködés a piaci szereplőkkel

Az eseményt megelőzően az MTÜ Kutatási Igazgatóságának közreműködésével valamennyi érintett turisztikai térségben kérdőíves megkeresés segítségével, a térségek döntéshozóinak, valamint szakmai szervezeteinek, szolgáltatóinak bevonásával a desztinációfejlesztési logikára épülő felmérés zajlott le. Ennek eredményeit a szakmai nap alkalmával ismertették az MTÜ képviselői a meghívott közönséggel. A kérdőív témája az egyes térségekről alkotott kép, valamint a termékprofilok felmérése volt.

A rendezvényt megnyitó Könnyid László turizmus stratégiai vezérigazgató-helyettes megköszönte a kérdőív kitöltésében való aktív részvételt, és ismertette a térségenkénti desztinációfejlesztési stratégiák készítésének tervezett ütemezését, amelyek várhatóan 2020 februárjában kerülnek társadalmasításra, majd a vélemények és javaslatok összegzése után véglegesítésre.

Elmondta, hogy az egyes desztinációk lehatárolásának alapja, a szakmai vélemények figyelembevétele mellett az alátámasztott, adatokon és eredményeken alapuló értékelés: a meghatározott térségi rendszer lefedi az országosan keletkező vendégéjszakák több mint 85%-át.Hangsúlyozta, hogy az MTÜ számára kiemelt fontosságú a piaci szereplőkkel való együttműködés és partnerség, ezért az egyes térségek desztinációfejlesztési stratégiája a közös, szakmai munka eredményének gyümölcse lesz. Az együttműködés helyi szintű fontosságára kiemelten felhívta a figyelmet. A szolgáltatások értékesítési láncba szervezése, a desztinációban működő, de eltérő termékprofillal rendelkező szolgáltatóinak kölcsönös együttműködése a hosszú távú siker alapját kell, hogy képezze.

 

Minden térség saját márkaprofilt kap

Ezt követően Lencsés Tamara programigazgató beszélt az elmúlt időszak tevékenységeiről, többek között a desztinációk tervezett pozicionálásáról, amelynek segítségével és a készülő desztinációfejlesztési stratégiákkal a jövőbeni, megkülönböztető márkaprofilok meghatározhatók.

Lencsés Tamara programigazgató ismertette a több mint 250 kitöltött kérdőív kiértékelésének eredményeit

Fotó: MTÜ

Kiemelte, hogy minden térséget önmagához és a többi desztinációhoz képest is vizsgálni szükséges, továbbá meg kell határozni az országos termékstruktúrában betöltött szerepüket, valamint az értékesíthetőség lehetőségeit is.

Az előadás második felében bemutatta a több mint 250 kitöltött kérdőív kiértékelésének eredményeit, így a résztvevők megismerhették, hogy piaci pozíciójuk tekintetében mit gondolnak az egyes desztinációk saját térségükről és egymásról.

A szakmai napot Gajda Tibor prezentációja zárta a nemzetközi értékesíthetőség lehetőségeiről, mely az eddigi szemléletmódtól elrugaszkodva számolt be az Európában zajló, egyre inkább kiéleződő piaci versenyről, a versenytársakról, Magyarország lehetőségeiről a turizmus globális piacán.

A Magyar Turisztikai Ügynökség a GINOP-1.3.4 pályázatok megvalósítása kapcsán továbbra is számít a szolgáltatók és szakemberek aktív partneri részvételére. A következő néhány hónapban újabb felmérések, egyeztetések, személyes mélyinterjúk követik majd egymást, amelyek segítségével a 10 térség desztinációfejlesztési stratégiája a szakmai vélemények teljes körű figyelembevételével véglegesedhet; és megkezdődhet a dokumentumokra alapozott termékfejlesztés, márkázás és marketingtevékenység.