Kötelező biztosítás a jogász szemével

2018. július 1-jétől, az új utazási jogszabályok hatályba lépésével megújul a vagyoni biztosíték hazai rendszere is. A szabályozás új elemeként – amennyiben az utazók szállítása részét képezi az utazási csomagnak – az utas javára szóló kötelező biztosítást is kell kötniük az utazásszervezőknek, amely a külföldön rekedt utasok hazahozatalát és kényszerű kinntartózkodásuk költségeit hivatott fedezni. Erre eddig a vagyoni biztosíték szolgált, amelyből 2018. július 1. után csak a befizetett előlegek és részvételi díjak visszafizetését kell megoldani.

Az utasok hazahozatalára szóló kötelező biztosítást is kötnek az utazási irodák júliustól

Fotó: Pixabay

A többször módosított 213/1996. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosító köteles fedezetet nyújtani azzal, hogy évente helytáll a jogszabály által előírt vagyoni biztosíték legalább 10 százalékának, charterrel történő személyszállítás esetén legalább 20 százalékának összegében.

A biztosítók ennek alapján egységes gyakorlatot követnek. A Colonnade-nél a kötelező biztosítás biztosítási összege a jogszabály által meghatározott vagyoni biztosíték minimum 10, ill. 20 százaléka, ezen felül további opciókat kínálnak ügyfeleik számára. A jogszabályban megállapított minimális összegre vagy az utazásszervező által igényelt magasabb összegre köti meg a biztosítást az EUB is, és az Aegon biztosító is a vagyoni biztosíték legalább 10 vagy 20 százalékában köti meg a biztosításokat.

Korlátozható-e  a helytállási kötelezettség?

Mint Lengyel Márk, az EUB elnök-vezérigazgatója fogalmaz, a helytállás maximuma minden velük szerződött utazásszervező esetében a biztosítási szerződésben meghatározott összeg.

Dr. Salamon András ügyvéd, lapunk jogi szakértője szerint azonban a biztosítók gyakorlata nem teljesíti pontosan a jogszabályi előírásokat. Ő legalábbis mást olvas ki a jogszabály megfogalmazásából, valamint a kormányrendelet céljából, ami az utazó teljes biztonsága, illetve az az elvárás, hogy a vonatkozó EU-s irányelv nem megfelelő átültetése miatt ne lehessen az államot felelősségre vonni, és az anyagi terheket az utazási irodák és a biztosítók viseljék.

A jogi szakértő úgy gondolja, a hangsúly a helytállás szón van, és ha a biztosító fedezetet nyújt minden egyes utazó hazaszállítására, akkor a helytállási kötelezettsége nem lehet korlátozott. Ezt támasztja alá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. § (4) bekezdése, amely kötelezi az utazási irodát, hogy minden egyes utazó javára szóló biztosítási szerződést kössön egy biztosítóval. Ha pedig minden egyes utazó rendelkezik a javára szóló biztosítással, akkor az (5) bekezdés megfogalmazása értelemszerűen nem arra korlátozódik, hogy a biztosító az egyedi biztosítások tekintetében a vagyoni biztosíték éves összegének legalább 10 százalékáig helytáll.

Szerinte az (5) bekezdés plusz kötelezettséget ró a biztosítóra, ugyanis amennyiben a biztosító megköti a vagyoni biztosítékra szóló szerződést az irodával, a rendelkezés még akkor is helytállásra kötelezi, ha az egyedi biztosítási szerződést valamilyen okból nem köti meg vele.

Schmidt Huba, a Colonnade utasbiztosítási igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező néhány hónap tanulóidőszak az egész piac számára mind a biztosítók, mind az utazásszervezők tekintetében.

A Colonnade egyébként nem tart attól, hogy egy nagyobb csőd esetén a bíróság úgy találná, hogy a jogszabály szövegezése alapján nagyobb felelősség terheli a biztosítót. Mint Schmidt Huba elmondta, nem érzékelnek ilyen bizonytalanságot, véleményük szerint az utazásszervezői jogszabályok (a biztosítási törvénnyel és a Ptk.-val együtt) egyértelműek a limit tekintetében.

Lesz-e minden irodának szerződése?

Salamon András – azon kívül, hogy szerinte veszélyes, ha a piac próbaidőszaknak tartja ezt az évet, hiszen például Budapest Főváros Kormányhivatala, mint hatóság sem bírságolhatja vagy függesztheti fel próbából azt az irodát, amelyik nem jogszerűen teljesíti a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségét –, aggályosnak tartja a biztosítóknak azt a gyakorlatát is, hogy felmondják a vagyoni biztosítékra vonatkozó eddigi szerződéseket, és július 1-jével új szerződést kötnek. Így július 1-jétől csak annak az irodának lesz vagyoni biztosítéka, amelyikkel a biztosító megköti az új szerződést.

A biztosítók közül az EUB új szerződéseket köt (a vagyoni biztosítékra szóló szerződés megkötésével együtt megköti az utas javára szóló kötelező biztosítást is), új szerződéseket köt az Aegon is, míg a Colonnade módosítja a vagyoni biztosítékról szóló szerződéseket.

A jogi szakértő további aggodalma, hogy míg a 213/1996. rendelet módosításai június 30-án, illetve július 1-jén lépnek hatályba, a rendelkezéseket nem az ezután megkezdett utazásokra kell alkalmazni, hanem azokra is, amelyek már elindultak. Szerinte ez alkotmányellenes és sérti a jogbiztonságot.