Láthatatlan turisták felkutatása mobilcella adatok segítségével

A Turizmus Bulletin c. folyóirat 2020. évi különszámában megjelent „Az egynapos látogatóforgalom elemzése mobilcella adatok alapján: esettanulmány Szentendre példáján" című tanulmányban Kondor Attila Csaba, Szabó Tünde és Prorok Márton mutatja be az egynapos látogatóforgalom elemzésének mobilcella alapú lehetőségeit.

A látogatóforgalom kutatása alapvetően statisztikai méréseken alapul, melyeknek ugyanakkor rendkívül hasznos kiegészítője lehet a mobilcella adatokra támaszkodó adatbázisok elemzése. A mobiltelefon-használatból nyerhető információk különösen alkalmasak lehetnek adott területen végbemenő helyváltoztatások feltárására, melyek segítségével akár az egy napon belüli mozgások modellezésére is lehetőség nyílik. Ebből kiindulva a kutatók a technológiát Szentendre egynapos látogatóinak (szatellit turisták) azonosítására alkalmazták.

A tanulmányban a Magyar Telekom (MT) hálózatán zajló mobiltelefonhívások, üzenetküldések és egyéb adatforgalom alapján tárták fel a Szentendrére látogató turisták mobilitási sajátosságait. A kutatás a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP) keretében, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közreműködésével valósult meg. A kutatáshoz felhasznált, 7 GB/nap mennyiségű anonimizált adatból álló adatbázis naponta átlagosan 160-180 millió esemény attribútumait tartalmazta – áll a tanulmányban.

A napi látogatóforgalom húszszorosa lehet a szállodai vendégforgalomnak Szentendrén

Fotó: 123rf.com

Az eredmények azt mutatják, hogy a rejtett turizmusban jelentős gazdasági potenciál rejlik, hiszen a belföldi és külföldi látogatószámokat összeadva 2019-ben összesen 510 ezer főre becsülték a kutatók a turisztikai célú napi látogatóforgalom volumenét Szentendrén, amely kb. húszszorosan meghaladja a városban vendégéjszakát is eltöltött turisták számát.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a mobilcella adatok a szatellit turizmus becslésén számos egyéb felhasználási lehetőséget is kínálnak. Az adatbázis elemzésével pontosabb kép adható a fogyasztói szegmens ismérveiről (pl. nemzetiség, korosztályok, preferált attrakciók, telefonhasználati szokások), melyek a desztináció és marketingfejlesztés fontos inputjai lehetnek.

A teljes tanulmány letölthető IDE kattintva.