Legyen menő a turizmusban dolgozni!

A intézményt Glázer Tamás, a Millenáris Park ügyvezető igazgatója „kulturális, turisztikai, innovatív értéktér”-ként mutatta be a résztvevőknek, amely valóban inspiráló környezetet biztosított a szakmai találkozónak.

Szemléletformáló programokra van szükség

Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke szerint paradigmaváltás kell az ágazatban. Innovatív gondolkodásra, vonzó pályakép felállítására, generációváltásra, és a piaci igények magas színvonalú kiszolgálására van szükség. Mindehhez nélkülözhetetlen a szakmai képzések minőségének emelése, és a kompetenciafejlesztés.

Ezekben a témákban gondolkodik együtt az alapítványhoz csatlakozó 35 szakmai szövetség valamint egyesület annak a hosszútávú célnak az elérése érdekében, amit a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 tűzött ki célul. Vagyis, hogy turizmus hozzájárulása a GDP-hez tíz éves távlatban 16%-ra emelkedjen, és az ágazatban 90.000 új munkahely jöjjön létre. Három fő irányt határoztak meg az országos  szemléletformáló programok számára:  a turizmusstratégia, a szakmai képzések és az általános kompetenciafejlesztés területét. A képzések GINOP források segítségével indulhatnak el.

Princzinger Péter, Bata-Jakab Zsófia, Glázer Tamás és Gál Pál Zoltán

Fotó: turizmus.com

A gazdaság hetekben és hónapokban gondolkodik, míg az oktatás években

Olyan nagy a változás körülöttünk, annyi az új kihívás a technológiai, gazdasági életben, hogy a mai képzési rendszer nehezen tud alkalmazkodni ehhez - mondta Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár. A jövő szakmái ma még 60% -ban ismeretlenek, megnevezni sem tudjuk azokat. Éppen ezért egyre fontosabb, hogy  a képzésben a készség- képességfejlesztés kerüljön a fókuszba, így a mai fiatalok könnyebben alkalmazkodnak majd a környezeti változásokhoz a  munkaerőpiacon. Pölöskeiné hangsúlyozta a szakképzés fontosságát. Ausztriában a gyerekek mindössze 23%-a megy gimnáziumba, Magyarországon ez 40%. Nálunk más az elfogadottsága, a státusza a szakmunkásoknak. Leértékelődött, nem vonzó ez a pálya, pedig óriási szüksége lenne a gazdaságnak rá, hiszen aki munkáltatóként vagy magánemberként szakmunkást keres, nehezen és drágán talál. A szakképzés tehát ma nem zsákutca, hanem lehetőség.

Pölöskei Gáborné: a mai fiatalok könnyebben alkalmazkodnak

Fotó: turizmus.com

A szakma reputációjának a növelése

A munkaerőpiaci feszültség nemcsak nálunk, hanem egész Európában jellemző - mondta Gál Pál Zoltán a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. A szakma sajátsága, hogy a turizmusból, vendéglátásból élők akkor dolgoznak, amikor más pihen, és komoly fizikai munkát kell végezniük. A legtöbb fiatal az első munkahelyi élményét a turizmusban, vendéglátásban szerzi, hiszen sokan a gimnáziumi, egyetemi éveik alatt étteremben, kis büfében, gyorsétteremben dolgoznak némi zsebpénzért, ennek ellenére munkaerőgonddal küzd az ágazat. Gál Pál Zoltán szerint a szakképzési reform elkerülhetetlen, és ahogy ő fogalmazott, ismét „szexivé tehető” ez a pálya egy komplex ösztönzőrendszer bevezetésével. Jó hír az is hogy 2016. óta az ágazati bérek 33%-kal nőttek, a bérdinamika jóval meghaladta az országos átlagot.

Attitűdformálás, stratégiai gondolkodás és hatékonyabb munkavégzés

Tóthné Márton Gabriella a Kontakt Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője és  Bacsi Krisztina business és sales coach, a MaReSZ főtitkára a turisztikában dolgozók körében tartott felnőttképzési tapasztalataikat osztották meg a jelenlevőkkel. Elmondásuk szerint, bár nyitottak vagyunk a felnőttképzésre, sokszor az a kifogás, hogy nincs idő a munkatársakat kivonni a munkából, és gyakran nem is előre tervezetten, hanem ötletszerűen vesznek részt egy-egy tréningen. A leghasznosabbnak tartott képzések közé tartoznak az idegen nyelvi, értékesítési, konfliktuskezelési és kommunikációs oktatások. Óriási az igény a gyorsan alkalmazható tudás megszerzésére. Hangsúlyozták az innovatív és  élményalapú módszerek fontosságát, a digitális platformok bevonását a képzésbe, valamint az egyéni, team és szervezeti coachingok jelentőségét az ágazatban.

A cél: Budapest divatpari központtá emelése a régióban

Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat és Design Ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy több stratégiai pillért építettek ki ennek érdekében. Fontos a nemzetközi jelenlét és értékesítés, valamint kiemelt szerepet kap náluk is az oktatás. Gyakornoki és mentori programokat dolgoztak ki, támogatják a fiatal tehetségeket, és szeretnék a divatipar egyes szakmáinak (szabászok, varrónők…) presztízsét  visszaállítani. Az ügynökség célja az export növelése, ehhez fejleszteni és erősíteni kell a gyártói hátteret. A hazai események közül kiemelte a Budapest Central European Fashion Week-et, amelyet idén két alkalommal, tavasszal és ősszel rendeztek meg óriási sikerrel. Turisztikai szempontból sem volt elhanyagolható az esemény, hiszen a külföldi meghívott vendégek a szektor szolgáltatásait vették igénybe és nagy nemzetközi visszhangja volt a rendezvénynek.