Lejárt a türelmi idő a nem együttműködő szálláshelyekkel szemben

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az Origónak adott interjúban felidézte, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) a turizmus legjelentősebb, és legátfogóbb informatikai fejlesztése, amelynek köszönhetően minden Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakáról naprakész statisztikai és forgalmi adatok állnak majd rendelkezésre.

Rámutatott, a KSH minden hónapban arról ad ki tájékoztatást, hogy két hónappal korábban mennyien tartózkodtak a hazai szálláshelyeken. A mai felgyorsult világban és éles versenyben ennél gyorsabban, frissebb adatokra van szükség.

Hirtelen előkerült 400 új panzió

„Magyarországon eddig csak azokról a szálláshelyekről tudtunk, amelyek a KSH-ba regisztráltak – tette hozzá, és szavait egy példával is illusztrálta. – A rendelkezésemre álló adatok szerint 2016-ban Magyarországon 3200 kereskedelmi szálláshelyből 1100 szálloda, 1100 panzió és 1000 egyéb szálláshely működött. Csakhogy a Kisfaludy Program pályázatainak meghirdetésekor előkerült további 400 panzió, tehát azonnal közel 40 százalékkal ugrott meg a számuk. Az adatszolgáltatási központ egyik célja az ágazat fehérítése. A digitális adatszolgáltatás javítja az ellenőrzések és a fejlesztések hatékonyságát. Azt várjuk, hogy mérhetővé válik a szektor valós teljesítménye" – mondta az MTÜ vezérigazgatója.

Szankciók: figyelmeztetés, bírság, bezárás

Az indulás óta eltelt két hónaphoz képest a jelenleginél sokkal több szállodának kellene adatot szolgáltatnia.

„A magyarországi szállodáknak júniusban kellett csatlakozniuk az NTAK-hoz, júliustól pedig az adatszolgáltatást is meg kellett kezdeniük, ezt sajnos nem mindenki tette meg határidőre, úgyhogy az első figyelmeztetések postázását a jegyzők hamarosan megkezdik.

Azt kell mondanom, hogy lejárt a türelmi idő a nem együttműködő szálláshelyekkel szemben" – hangsúlyozta az interjúban Guller Zoltán.

Beszélt arról is, hogy milyen szankció vár azokra a szálláshelyekre, amelyek nem tartják be az előírásokat. „A szankcionálási rendszert német minta alapján alakítottuk ki. A jegyzők először írásos figyelmeztetést küldenek azoknak a szálláshelyeknek, amelyek nem együttműködőek. A második alkalommal szintén figyelmeztetésre számíthatnak a szabálytalan szállodák, de a második figyelmeztetés mellé a jegyző egy kisebb összegű bírságot is kiszab a kötelezettségét nem teljesítő szolgáltatókra.

Abban az esetben, ha egy szálloda ezután sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a jegyző ideiglenesen bevonja a működési engedélyét. Amelyik szálláshely ezek után sem tesz eleget az előírásoknak, az végleges bezárásra számíthat. Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a rendszertől a bevételek növekedését és tisztább, átláthatóbb ágazati működést várunk" – fejtette ki a vezérigazgató.

Guller Zoltán: Számok nélkül borzasztó nehéz turizmust fejleszteni, és marketingterveket készíteni

Fotó: Origo / Csudai Sándor

Guller Zoltán emlékeztetett rá, a kormány a turizmus versenyképessége érdekében januártól csökkenti az ágazat adóterheit, a szálláshelyek áfája 18 százalékról 5 százalékra mérsékelve.

„Úgy gondolom, hogy a kormány jogos elvárása ezért cserébe az, hogy a teljes turisztikai szektor tisztán és átláthatóan működjön, a forgalomról pedig naprakész adataink legyenek. A szoftver rendelkezésre áll, tájékoztató roadshowkat szerveztünk országszerte és információs weboldalt is működtetünk, de telefonos ügyfélszolgálatot is biztosítunk. A rendszer működik, hiszen közel félezer szálloda használja. Nincs helye több kifogásnak" – nyomatékosította.

Guller Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy szeptember elsején indul a panziók regisztrációja, egy hónappal később pedig az adatszolgáltatásuk.

2030-ra lecserélik a teljes balatoni hajóflottát

Az interjú másik témája a balatoni hajózás fejlesztése volt annak kapcsán, hogy az állam 6,6 milliárd forinttal megemelte a Balatoni Hajózási Zrt. törzstőkéjét.

Az Origónak Guller Zoltán megerősítette, a kormány hosszú távon tervez a Baharttal. Hozzátette: az az elvárás, hogy ez a pénz garantáltan hajóflotta-vásárlásra és szolgáltatásfejlesztésre menjen.

A terv az, hogy 2030-ra a teljes személyszállító hajó- és komphajóflottát lecseréljék. A Szántód Tihany közötti kompútvonalon új, környezetbarát motorral működő kompok állnak üzembe, a tervek szerint már 2021 nyarán, és 2024-ig az összes régi komp helyett új közlekedik majd. Szántódon és Tihanyban megújulnak a kompkikötők és a révállomások is.

Lesz egy nagy – akadálymentes, kerékpárszállításra alkalmas, klimatizált – zászlóshajó, amelyre várhatóan 2021 nyarára szállhatnak fel az utasok. Továbbá több, ütemes menetrend szerint közlekedő személyszállító katamarán is forgalomba áll majd annak érdekében, hogy a Balaton két partja között javuljon az összeköttetés, és autó nélkül is lehessen közlekedni a térségben.