Megnéztük a régi pompájában tündöklő Szent István-termet

A teljeskörűen helyreállított terem a Budavári Palota rekonstrukciójának első állomása, a Nemzeti Hauszmann Program része – hangsúlyozta a megjelenteket üdvözölve Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese.

Mint megtudtuk, a palota déli összekötőszárnyában lévő, szemet gyönyörködtető terem hosszú évek művészettörténeti kutatásai nyomán, kiváló tervezők és szakemberek együttműködésének eredményként jött létre.

Ennek része volt az eredeti tervek, dokumentációk és fényképek felkutatása, illetve felhasználtak minden olyan tárgyat, tárgyi leletet, amely valamely hazai múzeumban vagy a helyszíni feltárás során még fellelhető volt.

A Szent István-termet augusztusban ingyenesen lehet megtekinteni

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Mindennek eredményeként darabról darabra sikerült megtervezni, majd – számos hazai vállalkozás, művész és mesterember aprólékos munkája eredményeként – előállítani a terem hiteles másolatát, amelyet augusztus 20-tól a nagyközönség is láthat.

A több ezer fafaragással ékesített mennyezet és falburkolat, a háromféle nemes fából készült intarziás padló, az aranyozott, vörös bársonnyal bevont bútorok királyi eleganciát varázsolnak a terembe.Lenyűgöző a közel öt méter magas, több mint 600 elemből álló Zsolnay kandalló, melyet  István király mellszobra díszít, páaratlanok az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló faliképek. A nyolcszögletű csillárok, a csillogó falikarok, az ajtókat és ablakokat díszítő a súlyos drapériák, a díszes kilincsek és ajtózárak mind a pompa részei.

A 72 négyzetméter alapterületű, öt méter magas terem Hauszmann Alajos tervei alapján jött létre, amelyhez tudásuk legjavát adták a kor legkiválóbb művészei és iparosai – Thék Endre, Roskovics Ignác, Stróbl Alajos, Zsolnay Vilmos és mások.

A román stílusban készült, magyaros stílusjegyeket is magán viselő helyiség eredetileg gyülekezésre szolgált – itt várakoztak az audienciára érkezett főurak –, de használták kártyaszalonként is. Az 1902-ben átadott Szent István-termet időről időre, körséta keretében láthatta a nagyközönség.

A 72 négyzetméter alapterületű, öt méter magas terem Hauszmann Alajos tervei alapján jött létre

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az iparművészeti műremek elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését, aki elrendelte, hogy a terem berendezését mutassák be az 1900-as Párizsi Világkiállításon is.

Az elemeire szedett, majd Párizsban újra felépített pompás terem elnyerte a világkiállítás Nagydíját. A Szent István-teremmel kapcsolatban van még egy további, említésre méltó történelmi mozzanat: 1916-ban innen indult útjára a Szent Korona a Mátyás-templomba, IV. Károly és Zita királyné megkoronázására.

Mint ismeretes, a Budavári Palota, így Szent István-terem is súlyos károkat szenvedett a II. világháborúban. A helyiség teljesen kiégett, berendezése megsemmisült. Később sem állították helyre, múzeumi raktárhelyiségként és irodaként használták.

A Budavári Palota csodája című tárlat része Szent István 1635-ben készült hermája is, mely Zágrábból érkezett

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ennek a korszaknak vetett véget a minden ízében korhű helyreállítás, amelyhez kapcsolódóan igazi különlegességek is láthatók.

A teremhez vezető oldalfolyosón a Szent Korona másolata foglal helyet, majd az első teremben Szent István 1635-ben készült hermája, mely Zágrábból érkezett, továbbá Aba-Novák Vilmos eredetileg freskótervnek készült festménye, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.

A tárlat része Havadtőy Sámuel installációja, amely a következő teremben kapott helyet. A világhírű magyar képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg tíz kapura épülő installációját, amelynek alapja Szent István király Imre herceghez írt Intelmeinek csaknem ezeréves szövege.

Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségei – Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás – a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló, mai is aktuálisan ható mondatot.

A Szent István-teremhez vezető kiállítás része Havadtőy Sámuel installációja

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Végül álljon itt a kivételes projekt alkotóinak neve. A termet Angyal Tibor tervezte meg újra, az újjáépítés művészeti szakértője Rostás Péter, a kiállítás kurátora Gulyás Gábor filozófus, esztéta.

A Szent István-termet augusztusban ingyenesen lehet megtekinteni – előzetes bejelentkezés alapján, illetve a fennmaradó helyek függvényében ettől függetlenül is.

A kiállítás szeptembertől tárlatvezetéssel is látogatható lesz, illetve a feltüntetett piktogramokhoz kapcsolódóan kétnyelvű – magyar és angol – tabletes „vezetést” is igénybe lehet majd venni.