Megvan a megállapodás: hozzáférhetünk az uniós forrásokhoz

A miniszter sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, az volt a céljuk, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal (EB) a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje, továbbá az Európai Tanácsnak jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet.

Közölte, a hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország - a többi tagállamhoz hasonlóan - most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára - tette hozzá.

Kifejtette, ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására fordítják, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését, 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszti lehetővé.

Gulyás Gergely és Navracsics Tibor közös sajtótájékoztatója az uniós megállapodás bejelentése után

Fotó: MTI / Ilyés Tibor

Navracsics Tibor azt mondta, az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig: ebből több mint 4000 milliárd forintot már jóváhagyott az EB az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra.

Beszámolt arról, hogy a magyar tárgyalási stratégia nyitott volt, vagyis a magyar kormány komoly tárgyalási alapnak tekintett minden olyan kérést, aggályt, amely a bizottságtól érkezett, és amennyiben jó megoldást látott, állt a bizottság rendelkezésére.

Szerinte ennek volt köszönhető, hogy a jogállamisági-feltételességi eljárással kapcsolatban már szeptemberben megállapodtak a bizottsággal, ez tette lehetővé, hogy "rákanyarodjanak" a két nagy pénzügyi alappal kapcsolatos tárgyalások folytatására, amely november végére meghozta eredményét.

Felidézte, az EB már november végén visszaigazolta, hogy kiválónak tartja a magyar nemzeti újjáépítési tervet, és a kohéziós pénzek vonatkozásában sem látott további aggályokat.

Közölte, ami most december közepén történik, az csak az Európai Tanács részéről a nyugtázása az eddigi munkának.

Bizakodását fejezte ki az iránt, hogy napokon belül aláírhatják a helyreállítási alappal, valamint az operatív programokkal kapcsolatos partnerségi megállapodást.

Navracsics Tibor kérdésre válaszolva jelezte: a teljesítési menetrend utolsó állomása március végén van, a magyar törvényhozásnak ekkor kell még elfogadnia egy törvénycsomagot. A bizottság pedig arról nyilatkozott, hogy amennyiben a március végi határidő tartható, akkor áprilisban, májusban elképzelhető a források felfüggesztésének megszüntetése - tette hozzá.

A miniszter kérdésre válaszolva jelezte: bízik abban, hogy nem lesznek újabb követelések uniós részről. Folyamatos a párbeszéd az Európai Bizottsággal, a most elért mérföldkő a bizottság részéről is azt jelenti, hogy nyugtázzák az eddig tett magyar erőfeszítéseket - erősítette meg, hozzátéve: a kormány arra törekszik, hogy bármilyen probléma felmerül, azt a tárgyalások során tisztázzák, és ne újabb követelésként fogalmazódjon meg.

Navracsics Tibor közölte: még nincs konkrét időpontja a partnerségi megállapodás aláírásának, előbb meg kellett várni a hétfői egyezséget, és néhány napon belül derül ki, mikor tudják aláírni. Március végéig 25 új pályázati felhívást szeretnének megjelentetni - mondta.

Navracsics Tibor közölte azt is: Magyarországnak a globális minimumadóhoz való csatlakozása semmilyen adóemelést nem jelent.

A tárcavezető szerint az Európai Bizottság, a soros elnökség és a tagállamok is elfogadták, hogy az általános adóterhelést nézik, ebbe pedig beleszámít az iparűzési adó is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a tanács levelet is küldött arról, hogy a globális minimumadó elfogadása Magyarországot nem kényszeríti a jelenlegi adórendszer mellett - az iparűzési adó beszámítására tekintettel - adóemelésre.

Arra a felvetésre, hogy korábban kormányzati szereplőknek elvi kifogása volt a globális minimumadóval kapcsolatban, Navracsics Tibor elmondta, ezeket sikerült elhárítani, ugyanis az elvi probléma az volt, hogy Magyarországnak különösen káros lenne ez az adónem, ha annak bevezetése adóteher-növekedéssel járna, tovább ha a versenyképesség rovására menne.

Azzal, hogy Magyarországnak nem kell adót emelni, a mi részünkről rendben van a dolog. Ez azt jelenti, hogy az iparűzési adót nevezhetjük globális minimumadónak is - fogalmazott.

Gulyás Gergely szerint Magyarországon a globális minimumadó néhány nagy céget érint, nekik lesz egy plusz adófizetési kötelezettségük. A rendszer okosan van felépítve, vagyis a nagy globális cégek adófizetési kötelezettségénél figyelembe vették volna azok magyarországi tevékenységet is, csak a cégek nem itt fizették volna az adót - magyarázta, hozzátéve, ez az, ami Magyarországot érdekeltté tette az adó bevezetésében.