Mennyire aktív a magyar lakosság?

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából az Universitas-Győr Szolgáltató Nonprofit Kft. 2017. november-decemberben egy általános és öt tematikus kérdőív segítségével több mint 2500 válaszadótól gyűjtött információkat az aktív és ökoturizmussal kapcsolatos üdülési szokásokról. A kérdőívek információi alapján készített anyag részletesen bemutatja az aktív és ökoturizmus altermékeivel kapcsolatos társadalmi attitűdöket, különös tekintettel az azokban már megvalósult vagy tervezett részvételre és a korábbi tapasztalatokra.

A természetjárás népszerűségének növekedését mutatja, hogy míg a 2006-os felmérés során a megkérdezettek 39,4%-a válaszolta azt, hogy sohasem túrázik, addig 2017-ben mindössze 10,5% nyilatkozott úgy, hogy sohasem túrázott.

A fogyasztói szokások változását jól mutatja, hogy míg 2006-ban a túrázási lehetőségekre vonatkozó információk 53,2%-a korábban ott járt ismerősöktől származott, 2017-ben ez az arány mindössze 18,9% volt. Az internetes honlapok használatának aránya ezzel szemben 24,1,%-ról 30%-ra, míg a fórumoké 7%-ról 21,2%-ra növekedett, jócskán túlszárnyalva az ismerősök arányát. Az útikönyvek, mint információforrások aránya 22,1%-ról 14,3%-ra, a televíziós műsoroké 20,0%-ról 3,9%-ra csökkent.

A természetjárás népszerűsége egyre nő

Fotó: pexels.com

Az öt kiemelt altermék kapcsán megállapítható, hogy a természetjárás és a kerékpározás, mint a legalacsonyabb eszközigénnyel rendelkező aktív turisztikai formák voltak a legnépszerűbbek, tíz emberből mindössze egy nem próbálta ki őket.

A kutatási eredményekből kiderül, hogy rendkívül sok olyan termék van, amely a lakosság felét egyetlen egyszer sem tudta eredményesen megszólítani. Ezek közül kiemelendő a lovaglás, az evezés, a kalandtúrázás, a síelés és a vitorlázás, amelyek jobb pozícióra is számot tarthatnának. Az öt kiemelt altermékkel kapcsolatban a lovaglás pozícióját érdemes hangsúlyozni, amelyet sokan próbáltak már legalább egyszer (49%), mégis az előző évben mindössze 16% űzte. Ez arra utal, hogy az első sikeres megszólítás ellenére nem alakult ki tartós kötődés a termék felé.

Összefoglalva elmondható, hogy az aktív turisztikai termékek közül még mindig a hagyományos, egész társadalmat lefedő, viszonylag alacsony áron hozzáférhető tevékenységek az uralkodók. Ezekhez kezdenek felzárkózni olyan speciális, eddig inkább csak réteg tevékenységként azonosított formák, mint a kalandtúrák, ökotúrák, extrém sportok. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a kifejezetten költséges tevékenységek népszerűsége nem tud jelentősen növekedni – például golf, vitorlázás, lovaglás. A két legnépszerűbb aktív üdülési tevékenység kapcsán a kutatási eredmények is azt igazolták, hogy kerékpározásban és természetjárásban a legaktívabb a magyar lakosság.

A tanulmány letölthető INNEN.

A Turizmus Bulletin 2019/1-es száma letölthető IDE kattintva.