Minden hatodik vendég Ázsiából jön Budapestre

2018. augusztusában tovább növekedett Budapest kereskedelmi szálláshelyi vendégforgalma, és ez az első nyolc havi adatokban is tükröződik: a január-augusztusi időszak összes vendégéjszakaszáma közelít a hétmillióhoz. A több mint hatmillió külföldi vendégéjszakából minden hatodikat egy ázsiai vendégnek köszönhetünk - foglalta össze az eredményeket a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ a KSH legfrissebb adatai alapján.

Mint az beigazolódott, a szálláshelyek szobaár-bevételi mutatóinak júliusi visszaesése csupán átmeneti volt: a „FINA-hatás” okozta anomáliák után a szállodaipar korrigálta önmagát, és a növekedés üteme visszatért a korábbi mederbe.

Az idei augusztus a vendégforgalom további növekedését hozta Budapest kereskedelmi szálláshelyein, minden főbb dimenzióban. Az év nyolcadik hónapjában leginkább a belföldi vendégérkezések száma növekedett (9,6%-kal), de ehhez hasonló mértékben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is, a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele pedig 13,8%-kal emelkedett.

Az 57 ezer belföldi vendéget vonzó és közel 124 ezer belföldi vendégéjszakát (+9,0%) kitermelő, kiemelkedően erős augusztusi forgalom a budapesti fürdők, strandok számain is leképeződött: a tavalyihoz képest 8 százalékos többlet mutatkozott a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. egységeinek látogatószámában.

Az idei nyár utolsó hónapjában 522 ezer napijegyet vásároltak a budapesti strandokon és gyógyfürdőkben, ami még a hőségriadókkal tarkított 2017-es szezon forgalmához képest is számottevő pluszt jelent - írja a BFTK közleményében.

Visszatérve a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmára, ha a teljes január-augusztusi időszakot nézzük, akkor is szembetűnően pozitív a tendencia. A külföldi vendégéjszakák száma az év első nyolc hónapjában még sosem lépte túl a hatmilliót a KSH-adatok tükrében, most ez megtörtént: 2.545.025 külföldi vendég összesen 6.070.093 vendégéjszakát töltött el Budapesten.

A teljes külföldi és belföldi vendégforgalom megközelítette a hárommilliót (2.980.761 vendégérkezés januártól augusztus végéig), a vendégéjszakák összesített száma pedig közel jár a hétmillióhoz (6.943.860 vendégéjszaka az év első nyolc hónapjában).

Egy külföldi vendég átlagosan 2,4 éjszakát, míg egy átlagos belföldi vendég kereken 2 éjszakát tölt a fővárosban.

Küldőpiaci elemzés

A Budapest szempontjából releváns küldőpiacok közül főként az Európán kívüli piacokon figyelhetünk meg komoly növekedést augusztus hónapban (Kína: +43,0%, Izrael: +31,1%, USA: +22,4%, Koreai Köztársaság: +21,9%), Oroszországnál és több európai küldőországnál viszont csökkenés mutatkozik.

Ha az év első nyolc hónapját – a január-augusztusi időszakot – együtt nézzük, akkor már árnyaltabb képet kapunk: a legalább 50 ezer budapesti vendégéjszakát realizáló piacok közül a legnagyobb dinamikát Ukrajna (+34,4%), India (+22,9%), Izrael (+19,1%), Kína (+17,1%), Spanyolország (+15,0%), valamint az észak-amerikai piacok: Kanada (+11,9%) és az Egyesült Államok (+11,1%) tudja felmutatni.

Egyre fontosabbak az ázsiai küldőpiacok

Fotó: pixabay

Jóllehet az egész év mérlegét ma még nem tudjuk meghúzni, de már most jelentősnek tekinthető a visszaesés például a svéd és a holland piacon, sőt olyan feltörekvőnek tekintett piacokon is, mint Dél-Amerika vagy Törökország.

Ezt ellensúlyozza, hogy az ázsiai küldőpiacokon már szeptember elejére meglehet az egymilliós vendégéjszakaszám: az év első nyolc hónapjában mért 974.977 ázsiai vendégéjszaka egyben azt is jelenti, hogy ma már gyakorlatilag minden hatodik, Budapesten eltöltött külföldi vendégéjszaka egy indiai, izraeli, japán, kínai, koreai vagy egyéb ázsiai, illetve közel-keleti vendégtől származik.

Ugyan Oroszország tekintetében – az augusztust kivéve - szó sincs visszaesésről, a növekedés üteme némileg lelassult (+3,6%), így elmondható, hogy talán éppen a lehető legjobb időzítéssel került megrendezésre a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ forgalomélénkítő road show-ja Moszkvában és Szentpéterváron, amely a partnervárosi alapokon nyugvó Budapest Napokba integráltan valósult meg szeptember 24-27-e között, és amelyet több mint 120 orosz kiutaztató partner érdeklődése kísért.

Budapest legjelentősebb küldőpiacai a 2018. január-augusztusi időszakban az alábbiak voltak (feltüntetve a változás mértékét; 100 % = előző év azonos időszaka):

1.         Egyesült Királyság:                         622.866 vendégéjszaka, 101,0%

2.         Amerikai Egyesült Államok:          497.664 vendégéjszaka, 111,1%

3.         Németország:                                  465.457 vendégéjszaka, 106,4%

4.         Olaszország:                                   412.266 vendégéjszaka, 101,3%

5.         Spanyolország:                               295.601 vendégéjszaka, 115,0%

6.         Izrael:                                                258.248 vendégéjszaka, 119,1%

7.        Oroszország:                                   252.952 vendégéjszaka, 103,6%

8.         Franciaország:                                242.103 vendégéjszaka,   96,3%

9.         Kína:                                                  217.853 vendégéjszaka, 117,1%

10.      Hollandia:                                       162.971 vendégéjszaka,   89,4%.

Kereskedelmi szálláshelyek árbevételei

A kereskedelmi szálláshelyek árbevételeinek alakulásában azt látjuk, hogy augusztusra eltűnt az idei júliust kissé kedvezőtlen színben feltüntető „FINA-hatás”.

A tavalyi nyár közepére jellemző, rendkívül magasra beárazott szállodai kapacitások az augusztusi árképzést már érdemben nem befolyásolták, így a 2017. VIII. havi bruttó szobaár-bevételekhez képest idén augusztusban jelentős, +16,7%-os növekedést sikerült realizálni.

Hasonló tendenciát mutat a REVPAR is: 2018. augusztusi értéken számítva az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel 24.061 Ft-ot tett ki, ami +17,9%-kal haladja meg a tavalyi értéket.

Ha az első nyolc hónapot – a január-augusztusi tárgyidőszakot – egyben nézzük, akkor százmilliárdos nagyságrendű bruttó szállásdíj-árbevételt (98,813 Mrd Ft) látunk realizálódni a főváros kereskedelmi szálláshelyein, az összesített bruttó árbevételük pedig a KSH-adatok alapján megközelítette a 150 milliárd Ft-ot.

Továbbra is megállíthatatlannak tűnik a növekedés az összes bruttó belföldi szállásdíj-árbevétel dimenziójában: az első nyolchavi értékek mintegy negyedével (+25,7%) növekedtek egy év alatt — ami egyben annyit is jelent, hogy a hazai vendégek 2018. első nyolc hónapjában több mint 10 milliárd forintjukkal gyarapították a budapesti szálláshelyek bevételeit.