Mivel lehet Budapestre csábítani a vidéki turistákat?

Szerző: Szántó Zoltán

Forrás: turizmus.com

 2021. június 17. 15:52

Budapest esélyei a belföldi turizmusban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Budapest Brand nZrt. a budapesti turizmus meghatározó szereplőinek részvételével.

A beszélgetés apropóját az adta, hogy június 15-én elindult az a reklámkampány, amelynek célja éppen a vidéki turisták Budapestre csábítása.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke szerint Budapest nem elég ismert a vidéki lakosság körében, az elmúlt 20-30 évben nem sikerült elhelyezni a várost a magyar turisták térképén. Pedig számos dologgal lehetne idecsábítani a belföldi turistákat, óriási fejlődés történt a gasztronómia, a kultúra és fürdőkultúra területén.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Városháza udvarán (balról jobbra): Vereckei András moderátor (Budapest Brand), Káldi Emese, Faix Csaba, Szűts Ildikó, Gianni Annoni és Flesch Tamás

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Gianni Annoni étteremtulajdonos szerint egy nagyváros hangos, sokszor kaotikus, de ennek az az oka, hogy sok minden történik egyszerre. Erre kell felhívni a figyelmet, és ha idejön egy programra a turista, legyen az színházi előadás vagy focimeccs, akkor menjen el utána vacsorázni, igyon meg egy pohár bort, és aludjon itt – javasolta.

Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója felidézte, hogy ő vidéki lányként annak idején nyaralt a fővárosban a családjával a Nánási úton, és szerinte hasonló emlékekkel mások is rendelkeznek, akiket szintén érdemes megszólítani a kampány során. Miközben a Budapestre látogató külföldi bakancslistáján a fürdők mindenképp szerepelnek, a magyarokén nem, ezen kell változtatni. „Élményeket kell adni a vendégeknek adni, ilyen élményeket tettünk a csomagba" – hangsúlyozta.

 

Faix Csaba, a Budapest Brand Zrt. vezérigazgatója elismerte, hogy a legtöbb vidéki magyar egy osztálykiránduláson jár először Budapesten, és olyankor nem „mutatjuk meg neki a főváros igazi arcát". Pedig ezeken az élményeken sok múlik, hiszen a diákokból lesznek a jövő utazói. A feladatunk, hogy ezen változtassunk, nekik kell segítsünk eligazodni - mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem mindegy kit tekintünk utazónak, hiszen sok belföldi turista nem alszik a fővárosban, de számos szolgáltatást igénybe vesz, elmegy étterembe, múzeumba, színházba, bár ezt a forgalmat nehéz mérni, keveset tudunk róluk.

Flesch Tamás felidézte, hogy 2019-ben a magyarországi turizmus felét a belföldi forgalom adta, ennek viszont a 75-80%-át a vidékre utazó budapestiek generálták. Ők alapvetően többet keresnek általában és többet is szeretnek utazni, mint a vidékiek. A feladat, hogy a vidéki utazókat megszólítsuk eseményturizmus és élménykommunikáció kell a tévében és online is, hogy tudjanak róla az emberek - emelte ki Flesch Tamás.

Gianni szerint a pesti belváros nem drágább, mint a Balaton vagy Debrecen, viszont sokkal nagyobb a választék a szolgáltatásokat illetően. Tiszta és biztonságos a város, különösen Rómához vagy Barcelonához képest – hangsúlyozta.

Szűts Ildikó szerint is le kell győzni azt a prekoncepciót, hogy Budapest drága, ezért alakították ki például a belföldi vendégkört megszólító, kedvezményes jegyárakat kínáló Zsigmondy Kártyát.

A BGYH Zrt. vendégeinek 85%-a budapesti, 15 százaléka pedig Pest megyei, gyakorlatilag a többi megyéből nem jön fürdőbe senki. Szűts ildikó is a rendezvényekkel vonzana több vendéget a fürdőkbe.

Faix Csaba elmondta, hogy június 15-én elkezdődött a vidéki magyarokat Budapestre csábító Restart-kampány óriásplakátokon és az online médiában. A hírek szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség is készül egy Budapest turizmusát népszerűsítő kampányra, hangzott el. Ideális lenne, ha a SZÉP-kártyákon felhalmozott összegekből Budapest Kártyát is lehetne vásárolni, ehhez csupán egy kormányzati döntésre lenne szükség – hangsúlyozta Faix.

Káldi Emese, az Imagine Budapest cégvezetője, túravezető arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos lenne a budapesti kerületek márkázása, tudatosan kellene fejleszteni és kommunikálni a kerületek jellegzetességeit, vonzerőit.

 

Nyári kilátások

Az idei nyárral kapcsolatban nem túl bizakodó Flesch Tamás. A turisták nyáron a melegben elsősorban vízpartra vágynak, ezen nem fogunk tudni változtatni, de szeptembertől várható a forgalom élénkülése. A színházi élet újraindulása például segíthet a vidéki turistákat Budapestre csábítani. A szakember ugyanakkor biztos abban, hogy amint tényleg vége lesz „ennek az őrületnek", a nemzetközi turizmus is vissza fog állni a korábban megszokott kerékvágásba.

Gianni Annoni arra hívtak fel a figyelmet, hogy Budapest nyáron hétvégeken végtelenül csendes, kényelmesen lehet sétálni, beülni bárhová, mert a városlakók többsége lent van a Balatonon.

A BGYH-nál számos újdonsággal próbálják élénkíteni a nyáron a belföldi forgalmat: a Széchenyi fürdőben a medencéből, sört szürcsölve lehet nézni például a foci Eb meccseit, a Palatinuson hamarosan a fiatalokat megcélzó Pala Land szórakoztató programsorozat indul, a Gellért fürdőt pedig most érdemes mindenkinek kipróbálni aki még nem járt ott, mivel egyrészt nincsenek külföldi turisták, másrészt jövőre elkezdődik a felújítása, így több évre bezárják – hangsúlyozta Szűts ildikó.

Faix Csaba elmondta továbbá, hogy a kampány célja, hogy megmutassák: Budapest nem drága! A kampány keretében például a kétéjszakás tartózkodás mellé a harmadikat ajándékba adják a szállodák. Ezen felül fontos vonzerő lehet, hogy a Rakpart hétvégeken a városlakóké, utcabútorokat, játékokat helyeznek ki, így korábban szokatlan csendben lehet végigsétálni rajta. Programok sokaságával vár mindenkit a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Városmajori Színpad.

A 11 500 forintért megvásárolható, 48 órás Restart-kártya 75 ezer forintnyi értéket tartalmaz, elsődleges célcsoportja a 20-30 éves fiatalok és a családosok. A kártya a vidéki Tourinform-irodákban is elérhető – tudtuk meg.

Káldi Emese szerint olyan megismételhetetlen élményeket kell kínálni a városban, ami miatt muszáj most eljönni ide, nem lehet halogatni a döntést. Tavaly egyébként 20%-kal nőtt a nem budapestiek aránya az általuk szervezett, kifejezetten belföldieknek szervezett városi sétákon.

Flesch Tamás csalódott volt, mivel a portugál meccs után se a portugálok, se a belföldiek nem töltöttek pluszéjszakákat a szállodákban.

Szűts Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sokan hiába kapták már meg az oltást, nem jutottak hozzá még a védettségi igazolványt, így pedig nem engedhetik be őket például a fürdőkbe.