Nem szűnik meg a SZÉP-kártya

A hivatalosan meg nem erősített információhoz tartozik még, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség a napokban részletes tájékoztatást ad az ügyről, ami azért merült fel egyáltalán, mert a Magyar Nemzet október 7-i számában azt írta, hogy az "Erzsébet-utalvány jövő évi megszüntetése után a magyar kormány azt tervezi, hogy 2018. január 1-jével kivezeti a Széchenyi Pihenőkártya mindhárom alszámláját: a vendéglátásra, a szálláshelyekre és a szabadidőre vonatkozót is".

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a szövetséggel nem tárgyaltak az esetleges kivezetésről, és az MSZÉSZ meggyőződése továbbra is az, hogy a SZÉP-kártya rendkívüli fontosságú a turisztikai szakma és az egész ország számára.

Az MSZÉSZ álláspontja szerint a SZÉP-kártyának kiemelkedő hatása van a vidéki, magyar tulajdonban lévő, szállásadással foglalkozó mikrovállalatok és kkv-k életében, a szállodákon kívül a panzióknál, magánszállásoknál és a falusi vendéglátásban is. Az elmúlt években a szállodák belföldi szobaárbevételeinek mintegy 20-25 százaléka került kifizetésre SZÉP-kártyával, ami jelentős – részben EU-forrásokból finanszírozott – fejlesztésekre, új szálláshelyek létesítésére, a meglévők színvonalának növelésére is ösztönzőleg hatott, a SZÉP-kártya forgalma nélkül ezek nem lesznek működőképesek. Ezenkívül a kártya – multiplikátorhatása révén – a vidéki gazdaság fejlődése, a munkahelyek megtartása szempontjából is jelentős.

Fotó: Origo

A kormányzat napirendjére kora tavasszal került fel a cafeteriarendszer átalakítása, miután az Európai Bíróság februárban úgy döntött, nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy külföldi cégek nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát és étkezési utalványt. A turizmusban működő szakmai szervezetek akkor egy emberként álltak ki a SZÉP-kártya megőrzése mellett. A 2017. évi adójogszabályok alapján végül a SZÉP-kártya a béren kívüli juttatási rendszer jelentős tényezője maradt, mivel – az évi százezer forint összegű készpénz mellett – adott értékhatárig SZÉP-kártyát lehet majd a kedvezményesebb, 34,51 százalékos adózással juttatni.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is azt mondta, hogy senki nem tárgyalt velük a kártya esetleges megszüntetéséről. Mint elmondta, nem érti, miért kellene megszüntetni egy jól bevezetett, sikeresen működő, a hazai vendéglátó és turisztikai vállalkozások jövedelmének jelentős részét adó és sokuk számára a létet és a fejlesztési lehetőségeket jelentő terméket.

***

A kormány elkötelezett a SZÉP-kártya fenntartásában, mivel az egyaránt jó a magyar családoknak és a turisztikai szakmának - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség hírünk megjelenése után, szombaton az MTI-vel. Az ügynökség közleményében határozottan cáfolta a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kabinet a SZÉP-kártya megszüntetéséről döntött volna.

A kormány ezzel szemben idén júniusban arról határozott, hogy 2017-ben a legkedvezőbb adózású béren kívüli juttatások 450 ezer forintos keretéből a versenyszférában 100 ezer forint adható készpénzben, további 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyán - fejtették ki, hozzátéve, a közszférában adható 200 ezer forintos keretből 100 ezer forint készpénz mellett a fennmaradó összeget adhatják a munkáltatók SZÉP-kártyán.

Kiemelték, a SZÉP-kártya a belföldi turizmus motorja, hiszen évről évre emelkedik a magyar családok száma, amelyek a kártyát használják. A SZÉP-kártya forgalma az utóbbi két évben több, mint 15 százalékos növekedést mutatott, a bevezetése óta eltelt öt év alatt pedig 350 milliárd forintnál is nagyobb mértékben járult hozzá a hazai turizmus forgalmának növeléséhez.