Több szakmának csekély segítség az önfoglalkoztatók egyszeri támogatása

Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására eddig mintegy 17 ezer igénylő jelentkezett, akik összesen 3,7 milliárd forintot kaphatnak – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium múlt héten.

A kormány szándékai szerint az egyszeri támogatás azoknak a kereskedelemben, turizmus-vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban vagy szabadidős ágazatokban dolgozóknak – a korábbi korlátozásokban érintett 100-120 ezer önfoglalkoztatónak, mikrovállalkozásnak – könnyítheti meg az újraindulást összesen 56 tevékenységi körben, akik alkalmazott híján nem tudtak ágazati bértámogatásra pályázni. Az igényléseket 2021. június 8-ától a veszélyhelyzet megszűnéséig lehet benyújtani a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaira.

A részletszabályozásokból kiderült: a támogatás igénylésének alapfeltétele, hogy az önfoglalkoztató bevétele a 2021. június 8. vagy a 2020. november 11. előtti hat hónapban legalább 30 százalékban a kedvezményezettként megjelölt főtevékenységből származott. Ennek a kitételnek a nehéz helyzetbe került vállalkozók nagy része azonban nem tud megfelelni – derül ki körképünkből, amelyben a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségét (FATOSZ), a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületét (NiT Hungary) és a Magyar Idegenvezetők Egyesületét (MIE) kérdeztük az egyszeri támogatásról.

FATOSZ: A legnagyobb segítség a vendég

„A falusi-vidéki szálláshely-szolgáltatókra mindig is jellemző volt az önfoglalkoztatás. Ez az arány kimagasló, azonban pontos adat nem áll rendelkezésünkre, de fő- vagy mellékállásban az önfoglalkoztatás elérheti a 75 százalékos mértéket is" – nyilatkozta lapunknak a FATOSZ elnöke. Frankó Pál úgy véli, hogy a falusi szállásadók közül várhatóan a jogosultak minimum 50 százaléka tud élni a meghirdetett egyszeri támogatás lehetőségével.

Frankó Pál fontosnak értékeli az egyszeri kompenzációt is. „A korábbi támogatások és kamatmentes hitelek igénybevételére a falusi turizmusra jellemző »adószámos magánszemély« forma nem adott lehetőséget. A támogatás bármely formája segít kilábalni a pandémia okozta válságból. A kompenzáció, a turizmus újraindulása és a központi kampányok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kollégák hite visszatérjen. Minden segítségre szükség van a továbbiakban is, ám a legnagyobb segítség, ha van turista a szálláshelyeken és a vendégfogadóknál" – tette hozzá.

"A legnagyobb segítség, ha van turista a vendégfogadóknál"

Fotó: 123rf.com

A FATOSZ becslése szerint kevés azoknak az önfoglalkoztatóknak a száma, akik a korlátozások idején arra kényszerültek, hogy átmenetileg vagy végleg megszüntessék a vállalkozásukat. A szövetség elnöke úgy véli, a szakmacsoport önfoglalkoztató jellege miatt az átlagosnál magasabb a vidéki vendéglátók krízistűrő képessége. Ugyanakkor az elmúlt időszak messze a legnagyobb válságba sodorta a turizmust, és ez alól a falusi vendéglátás sem kivétel – tette hozzá.„A »ha vendég van, minden van« elvet követve a legjobb, ha olyan támogatások, támogatói programok valósulnak meg, amelyek növelik a vendégéjszakák számát. Ám ez önmagában nem elég. Növelni kell a bevételeket is, aminek egyik lehetősége a színvonalasabb szálláshely-szolgáltatás. Ezt segítette a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció magán- és egyéb szálláshelyek korszerűsítésére fordítható szobánkénti maximum egymillió forintos támogatása is. Ezenfelül nagy segítség lenne az adminisztrációs terhek csökkentése. Ezáltal bővülhetne a vendéglátók szolgáltatási köre, ami további bevételeket eredményezhet. Végül, de nem utolsósorban pedig a digitalizációs folyamat révén egyszerűsödni kell az adminisztrációnak, hogy jelentős mértékben csökkenjen az erre fordított idő" – fogalmazott a FATOSZ elnöke.

NiT Hungary: Viszonylag szűk az érintettek köre

A NiT Hungary ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor kérdésünkre elmondta, nincsenek konkrét statisztikai adataik arról, hogy hány autóbuszos önfoglalkoztató dolgozik az országban, így számukat az ipartestület személyszállító tagságának összetétele alapján tudják megbecsülni. 2021. január 1-jén 1536 különjárati személyszállítást végző engedélyes autóbuszos vállalkozást tartott nyilván az engedélyező szakminisztérium (ide nem értve a közszolgáltatókat), ezek közül 521 dolgozott egyéni vállalkozóként.Saját tagi adataikat a teljes szektorra vetítve úgy látják, hogy optimális esetben mintegy 420 önfoglalkoztató, alkalmazott nélküli személyszállító vállalkozást – 180 egyéni vállalkozót és 240 mikrovállalkozást – érinthet az egyszeri támogatás.„Az eddigi belső adatainkból úgy becsüljük, hogy kb. 10 százalékuk a pandémia idején megszüntette a tevékenységét, tehát bizonyosan nem tud élni a kedvezménnyel. Természetesen a tényleges szám ennél jóval nagyobb is lehet, hiszen a leállás első számú kárvallottjai az egy járműves önfoglalkoztatók, mikrovállalkozások és egyéni vállalkozások lehettek" – tette hozzá.Dittel Gábor „valós, de minimális és sokak számára megkésett segítségnek" nevezte a kompenzációs támogatást. Elmondta, hogy bizonyára vannak még olyan kollégáik a piacon, akiknek ez a speciális egyszeri támogatás is jól jön, és sokan lehetnek olyanok, akiket sajnos már nem érint a kérdés. Az bizonyos, hogy a szolgáltatói piac összetételéből adódóan ennél a támogatási formánál viszonylag szűkebb érintett szegmensről beszélhetünk – hangsúlyozta.

A magánbuszosok között is sokan lehetnek olyanok, akik számára már későn jött a segítség

Fotó: Artem Konovalov/123RF.COM

„Mi rendkívüli szakmai és érdekképviseleti eredményként inkább azt emelnénk ki, hogy a különjárati autóbuszos személyszállítási szolgáltatást – tehát egy alapvetően közlekedési jellegű szolgáltatást – kitartó munkával 2020 őszére sikerült becsatornáznunk a »turizmus« fogalomkörébe, tehát TEÁOR-szám alapján az autóbuszos magánvállalkozások is részesülhettek azokból a kiemelt támogatású ágazati hitelkonstrukciókból, bér- és járulékkedvezményekből, melyekből a turizmus kormányzat által preferált más szegmensei már jóval korábban kezelni tudták gondjaikat. Az természetesen megítélés kérdése, hogy kinek mi a segítség; ha egy vállalkozás tartós leállással szembesül, döntő kérdés a vállalkozási mérete és szerkezete, az addigi üzletpolitikája, tartalékképzése, kiegészítő tevékenységeinek bevételtermelő ereje, kapcsolati tőkéje, vagy munkaerő-megtartó képessége" – fűzte hozzá a NiT Hungary ügyvezető titkára.

MIe: Havi támogatásra lett volna szükség

A Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIe) úgy értékeli, hogy a koronavírus-járvány okozta válságban magára hagyták az idegenvezetőket, a turizmus tavalyi leállása óta ugyanis semmilyen lényegi segítséget nem kaptak. (A Kisfaludy-program keretében a vidéki idegenvezetők tavaly nyáron 200 ezer és 1 millió forint közötti támogatási összegre pályázhattak – a Szerk.)

Deák Judit, a MIe elnöke elmondta, hogy a 219 ezer forintos egyszeri támogatás kedvezményezettjei közé az „egyéb" címszó alatt valóban beleértendők az idegenvezetők is, az előírt feltételeket azonban nem tudják teljesíteni, így nem élhetnek a lehetőséggel. Mivel a kormány tavaly szeptemberben rendelte el a határzárat, az idegenvezetők novemberben már szüneteltették az egyéni vállalkozásukat. Ha részesülhetnének is a jelenlegi támogatásból, azt akkor is aránytalanul kevésnek tartják, hiszen az egyszeri 219 ezer forintos összeg nem kompenzálhatja a másfél éve folyamatosan hiányzó bevételeket – tette hozzá Deák Judit. „A hathatós támogatás az lenne, amit a tavaly márciusi leállás óta kérünk a Miniszterelnöki Hivataltól, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, a Pénzügyminisztériumtól, az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, a BKIK-tól és az MKIK-tól. Az volt a javaslatunk, hogy a turizmus újraindulásáig az idegenvezetőknek engedjék el a kata megfizetését, és/vagy folyósítsanak havi 100 ezer forint támogatást, mint ahogy azt minden más EU-s országban megtették. Az összes többi tagállamban 2020. március-áprilistól a mai napig havi 530–1200 euró közötti támogatást kapnak az idegenvezetők. Erre a kérésünkre sehonnan nem kaptunk érdemi választ. Végül idén márciustól három hónapra nekünk is elengedték a katát, akkor, amikor már egy éve amúgy is szüneteltettük a vállalkozásainkat. Ahogy az iparűzési adó 50 százalékát (összességében kb. 12 ezer Ft/év), illetve az egyéves kamarai díjat (5000 forint) is elengedték. Hangsúlyozom, hogy utóbbi két kedvezmény minden vállalkozásra vonatkozott" – értékelte az elmúlt időszak történéseit a MIE elnöke.