Pozitív folyamatokat gerjesztene a fürdők áfacsökkentése

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2017. május 14. 11:46

A jövőben elkülönítve közöl majd adatokat a KSH a turisztikailag jelentős fürdők teljesítményéről, ami újabb muníciót adhat az áfacsökkentésért folytatott lobbimunkához – hangzott el a fürdőszövetség közgyűlésén.

A Magyar Fürdőszövetség miskolci közgyűlésén Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség egészségturizmusért felelős igazgatóságának vezetője az egészségturizmus trendjeiről, aktualitásairól tartott prezentációt május 11-én.

Tájékoztatójából kiderült, hogy 2016-ban a tíz leglátogatottabb település közül hatban markáns szerepet tölt be az egészségturizmus. A pályázati lehetőség hosszú szünet után meghozta a kedvét a településeknek a gyógyhellyé minősítés iránt, tavaly 11 új gyógyhelyet jegyeztek be és idén további egyet, így összesen már 32 gyógyhelyet tartanak számon az országban. A következő időszakban a gyógyhelyek minősítési rendszerének átgondolása és egészségturisztikai szerepük átgondolása szükséges e versenyképes turisztikai termék erősítésének érdekében – jegyezte meg Juhász Szabolcs.

Juhász Szabolcs a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén

Fotó: turizmus.com

Az igazgató arról is beszélt, hogy paradigmaváltás történt a turizmus állami irányításában és az egy évvel ezelőtt felállt integrált szervezet, a Magyar Turisztikai Ügynökség a termék alapú megközelítésről a desztinációs szemléletre tért át a turizmusfejlesztésben, azzal a célkitűzéssel, hogy növelje a hazai turizmus versenyképességét, fokozza a minőséget és nagyságrendileg emelje a turisztikai bevételeket. Paradigmaváltásra van szükség a fürdőkben is – emelte ki –, el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudnák a desztinációs térségi fejlesztések mellett minél vonzóbbá tenni szolgáltatásaikat.

Mint elmondta, új pozíciójában (a szakember tavaly őszig a Magyar Fürdőszövetség főtitkára volt) egyik első feladatának tartotta a fürdőkre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás megújítását teljesítményük hiteles mérésre érdekében. Az MTÜ és a KSH közti egyeztetések eredményeként sikerült elérni, hogy a közel 800 adatszolgáltatóból (amelyek között szerepeltek egészségügyi intézmények, nyíltvizű strandok, uszodák, gyógy- és wellness-szállodák stb.) leválogatták a turisztikailag jelentős fürdőket, amelyeket a jövőben külön kezel majd a KSH. Az új elhatárolás alapján feldolgozott tényadatok várhatóan kora ősszel fognak megjelenni.

Az előzetes becslések alapján 2016-ban a fürdők árbevételének 50 százaléka származott fürdőszolgáltatásokból, 16 százaléka gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatásokból, 34 százalékot tettek ki az egyéb bevételek (pl. bérleti díjak). Ugyanakkor a nagy szórást mutatja, hogy például a nyugat-dunántúli fürdők 1,5-2-szeres jegyárat tudtak érvényesíteni, mint az alföldiek. A belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártya ebben az iparágban is jelentős tényező: 11,3 milliárd forintos forgalmat generált a fürdők számára 2016-ban.

 

Miért kell áfát csökkenteni a fürdőkben?

A turisztikailag jelentős fürdők teljesítményéről szóló hiteles statisztikai adatok a fürdőszolgáltatások áfacsökkentésének szükségessége mellett érvrendszert is erősíthetik – mutatott rá Hegedűs Attila, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója előadásában. Mint arról korábban beszámoltunk, ez a tanácsadó cég készítette el a Magyar Fürdőszövetség megbízására azt az áfatanulmányt, amely a fürdőszolgáltatásokat jelenleg terhelő 27 százalékos áfa 18 százalékra történő csökkentésének következményeit vizsgálja.

A fürdőlátogatók száma 2015-ben meghaladta a 40 millió főt, és az ágazat összesen nettó 144,4 milliárd forint bevételt generált

Forrás: BDO Hungary

A fürdők turizmusra gyakorolt hatását támasztja alá, hogy az elemzés szerint nagyon komoly szimbiózis van a szállodai vendégéjszakák és a fürdőbelépők számának alakulása között. De a hazai fürdők nemzetközi versenyképességének megőrzése is indokolja az adócsökkentést, az EU-ban jelenleg nálunk a legmagasabb a fürdőszolgáltatások áfája, miközben a tagországok fele kedvezményes, 3–17 százalék közötti áfakulcsot alkalmaz ezen a területen.

Az államháztartást „nem rendítené” meg az adókulcs csökkentése – fogalmazott a szakértő. A fürdőágazathoz tartozó vállalkozások 2015-ban 12,7 milliárd forint áfát fizettek be, vagyis a 18 százalékos áfa bevezetése marginális, mindössze évi 2,6 milliárd forintos veszteséget jelentene a költségvetés számára. Ráadásul az alacsonyabb áfakulcs hatására elinduló pozitív folyamatok eredményeként a befizetett áfa öt év alatt, tehát már 2022-re megközelítené a 2017. évi áfa összegét abszolút értéken. A BDO Hungary kiszámolta azt is, amennyiben a fürdők a náluk maradó többletbevételt teljes egészében bérfejlesztésre fordítanák, úgy a járulékbefizetések nyomán az áfacsökkentésből fakadó költségvetési hiány évi 1,4 milliárd forintra mérséklődne.

Az EU-ban Magyarországon a legmagasabb a fürdőszolgáltatások áfája, a tagországok fele kedvezményes áfakulcsot alkalmaz

Forrás: BDO Hungary

Hegedűs Attila a kedvezményes áfa várható pozitív hatásai között kiemelte, hogy a vállalkozások a náluk maradó bevételekből tudnának bért emelni, felújításokat és karbantartást finanszírozni, végső soron a szolgáltatások minőségét javítani, aminek következtében a fürdőszolgáltatások árbevétele magasabb növekedési ütemet érne el, így beindulna egy öngerjesztő folyamat. Fontos szempont az is, hogy a beruházásokkal megőriznék, sőt növelnék a közvagyon értékét, másrészt a többletforrás csökkentené az önkormányzatokra mint üzemeltetőkre háruló fenntartási terheket, ezáltal több helyi forrás maradna más célokra.

A Magyar Fürdőszövetség a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Miniszterelnökség vezetőihez is eljuttatta a tanulmányt, többekkel személyesen is tárgyaltak – tájékoztatta a tagságot Czeglédi Gyula elnök, aki bízik abban, hogy már 2018. január 1-jétől csökkenhet a fürdőszolgáltatások áfája.