Riadó, turistaveszély! – paradigmaváltás előtt állunk

Forrás: turizmus.com

 2018. augusztus 15. 16:47

Közhely, hogy a turizmus világszerte nő, a növekedést csak egyes térségekben, s csak ideig-óráig tudja megtörni háború, természeti csapás, pénzügyi válság.

A WTO júniusi jelentése szerint 2018 első négy hónapjában a nemzetközi látogatói érkezések a 2017 es rekordévhez képest is 6%-kal tovább nőttek (felülmúlva a 4-5%-kos várakozást.)

Európa +7 %-ot hozott. A turizmus bevételek 2017-ben 5% reálnövekedést mutattak, Európa bevételnövekedése a legnagyobb: 512 milliárd USD (50 milliárddal több az előző évhez képest), egyben a világturizmus bevételének 38%-át adva.

A kutatások további töretlen növekedési derűlátást mutatnak. Új veszély fenyegeti azonban a növekedést, s a növekedés révén prosperáló iparágat: ez a növekedés maga.

 

A túlterhelt fogadóterületeken a dübörgő üzlet mellékhatásokkal jár, amelyek roncsolják a környezetet, magukat a vonzerőket (nemzeti parkokat, műemlékeket), az emberi környezetet (Velence, Barcelona, Budapest Várnegyed, Belső Erzsébetváros, bulinegyed stb.)

A lakosság fellázadhat, itt-ott már történtek turistaellenes megnyilvánulások és történtek lakosságot védő elhamarkodott, túlzó turizmuskorlátozó intézkedések (utcalezárások, szabálysértők elleni megabírságok stb.).

Hazánk szerencsére érintett a kérdésben, azért szerencsére, mert ez azt jelenti, hogy az ország egyetlen nemzetközi csúcsdesztinációjában, Budapesten dübörög a turizmus.

Az Unesco a világörökségek közül 54 helyszínt veszélyeztetettnek tekint. A veszélyek között már a tömegturizmus is megjelenik. A veszély konkrét okai között első helyen az alkalmatlan menedzsmentrendszert, a helyi lakosságot és közösséget érintő változásokat (utóbbit mint a turizmus hatását) is listázzák.

 

„Lépni kell!” – mondja Karsai Árpád, a Tutsz (Turisztikai Tanácsadók Szövetsége) alelnöke, aki szerkesztőségünkhöz eljuttatta az ECM (European Cities Marketing) egy kutatásának konklúzióját és lehetséges stratégiáját a turizmusnövekedés kezelésére. (Az European Cities’ Marketing Európa 38 országa 110 városát átfogó szervezet, célja e városok versenyképességének növelése.)

10 lehetséges eszköz a turizmusnövekedés új menedzselésére Európai városokban:

Stratégiaformálás, várostervezés, zónakialakítás – Figyelembe kell venni az urbanizáció folyamatait, a demográfiai, környezetvédelmi és egyéb kihívásokat. Vissza kell hozni a lakók szoros kapcsolatát városukkal, megerősíteni szociális összetartozásukat, büszkeségüket növelni, bátorítani részvételüket a helyi kultúrában, mert mindez növeli elégedettségüket, s a turistákhoz való jobb hozzáállásukat.

Partnerségépítés – A sokféle résztvevő érdekei, látásmódjai eltérőek, ezért fontos, hogy a TDMSZ a párbeszédben vezető szerepet vigyen, s növelje a tudatosságot a kulcstémákban. A térség desztinációfejlesztési menedzsmentje és marketing szervezete a rendszer magja, mely sikeres párbeszédet kell, hogy folytasson a helyi önkormányzattal, vállalkozókkal, helyi lakosság egyesületeivel, ismertetve a stratégiai célokat.

Marketing másképp A város élő, lélegző tér. Újra kell gondolni a marketing üzeneteket, melyeknek címzettjei ne csak a látogatók, de a helyiek is legyenek.

Helyszíni látogatómenedzsment – Ha egy területen többen vannak (akár látogató, akár helyiek) mint a terület terhelhetősége, akkor intézkedéseket kell tenni. Ilyenek például: nyitva tartások, menetrendek meghosszabbítása, közös terek felújítása, gyaloglást gátló utcabútorok eltávolítása, takarítás időtervezése stb.

Technológiai megoldások – Az emberek egyre inkább online szervezik látogatásukat, a TDM-ek mind inkább adatgyűjtésre kényszerülnek. A látogató koncentrációkövetés például mobilon mutatja a zsúfolt helyeket és időszakokat

Turistaáradat a Mostari hídon

Fotó: ECM

Edukáció – A helyi lakosság mellett a belföldi és a külföldi látogatót is szükséges tanítani. Erre szolgál például a geoszenzitív üzenet: ha belép a turista egy zónába, a mobilapplikáció már küldi is a közösségi média üzenetét a viselkedési és egyéb szabályokról, szokásokról stb.

Együttműködés-menedzselés – A számok növekedésével mind a lakók mind a látogatók lelkes használói a közösségi gazdaságnak. A rövid távú lakáskiadás(bérlés) pozitív és negatív hatásokkal jár, ezért az állam éljen különböző intézkedésekkel, hogy szabályozza a kínálatot.

Adók, plafonok, korlátok – Ezek bevetése, az üzlet természetes folyamába való beavatkozás mindig ellentmondásos, az árak emelése, a vendégtől különadók beszedése ellenállást hozhat. Az európai tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ezek az eszközök elkerülhetetlenek, ha az épített és természeti környezet sérülését kell elkerülni. Tisztázandó az is, hogy a látogató megfizeti-e a közszolgáltatások piaci árát.

Mérés, monitoring – Csak az menedzselhető, ami mérve van. A fő mérhető teljesítménymutatók: helyi lakosságszám az adott zónában, hotel és más szálláshely ágyszám, ingatlan árak/m2, egy lakosra jutó vendégéjszaka, helyiek érzései, aggályai (turizmushoz viszonya), látogatóelégedettség elemzés, témák amik csökkentik a minőség élményt, a fő attrakciók napi látogatói; a fő attrakcióknál a megszálló/ napi kiránduló vendég aránya; online értékelések a tömegturizmus érintette területeken; városkártyák értékesítése, tekintettel a magterületen kívüli szolgáltatásokra is; tematikus élmények és magterületen kívüli túrák aránya.

Dialógus és konzultáció – A turizmusfejlődés nagy eredménye (lehet), hogy összehozza az érdekelteket és integrálja a helyi közösségeket a turizmusfejlesztés témájához. Egy sikeres desztináció vidám, kényelmüket megtaláló lakosokból kell, hogy álljon. A konzenszusra jutásért az érdekeltek egy közös térben kell, hogy kommunikáljanak.

 

Karsai Árpád úgy véli, Magyarországnak meg kell fontolnia, s az érintett terepeken (bulinegyed, budai Vár stb.) ki kell alakítania a saját menedzsmentrendszerét. Az idő sürget, az utolsó pillanatban vagyunk. A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége már gondolkodik a tömegturizmus kezelésének magyar modelljén.