Savanyúvíz és a medical wellness a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén

Szerző: Fucskó Hajnalka - Szántó Zoltán

Forrás: turizmus.com

 2019. május 14. 20:07

Medical wellness kutatás, gyógyhelyi fejlesztések, fürdők önkéntes adatszolgáltatása – aktuális témák kerültek napirendre a Magyar Fürdőszövetség balatonfüredi közgyűlésének első napján.

Bóka István polgármester köszöntőjében felidézte, hogy Balatonfüred milyen sokat köszönhet a víznek. Nem a Balatonnak, hanem a savanyú (szénsavas) víznek, amely kiemelte a Balaton-parti települések sorából. A szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában hírnevet szerzett település egyike az első hazai gyógyhelyeknek, s egy jelenleg zajló GINOP-os fejlesztést is a gyógyhelyi címének köszönhet. A pályázat keretében megújul a Brázay stand és a szabadtéri színpad környéke, valamint egy új közpark létesül.

Emlékeztetett rá, hogy a kormány elsőként a Balatont minősítette kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé, s e döntés nyomán a jelenleg tartó hétéves uniós költségvetési ciklusban a 400 milliárd forintot is meghaladhatja a régióban fejlesztésekre fordítható összeg.  A polgármester ezenkívül nagy lehetőséget lát abban, hogy 2023-ban Veszprém lesz Európai Kulturális Fővárosa, amiből reményei szerint Balatonfüred is sokat profitálhat majd.

A közgyűlésnek az egyik balatonfüredi Danubius-ház, a Hotel Annabella adott otthont

Fotó: turizmus.com


Fejlesztések az Annagorában és az Annabellában

A házigazda szerepében üdvözölte a közgyűlés résztvevőit Németh Balázs, az Annagora Aquaparkot üzemeltető Első Magyar Aquapark Kft. ügyvezetője. Elmondta, hogy a szezonálisan üzemelő létesítményt rendezvényhelyszínként is hasznosítják, náluk volt például az előző hétvégén rendezett Ultra Balaton indulási és befutó helyszíne, amelyen 880 csapat indult. Az új fejlesztések között említette a saját hőközpont létesítését, erre a szezonra megújult a beléptető rendszer és az öltözők, jövőre pedig a 3-12 éves gyerekek számára egy spray parkot terveznek létesíteni.

A közgyűlésnek helyet adó Hotel Annabella – és egyben a Hotel Marina – igazgatója, Holczerné Vászolyi Judit is a folyamatos fejlesztéseiket emelte ki köszöntőjében, amelyeket saját, növekvő profitjukból tudnak finanszírozni. Idén 600 millió forintból lecserélték a két hotel 800 ágyát, a következő terv az Annabella konferenciatermének felújítása.


Jövőre indulhat a fürdők önkéntes adatszolgáltatása

A közgyűlésén a hazai egészségturizmus aktualitásairól Juhász Szabolcs, az MTÜ szakmai igazgatója tartott előadást. 2018-ban a magyar turizmus a GDP-hez 10,7%-kal járul hozzá, az ágazatban közvetve és közvetlenül foglalkoztatottak száma elérte a 428 ezer főt – emelte ki Juhász Szabolcs.

A magyarországi turizmuson belül jelentős az egészségturizmus szerepe. Folyamatos bővülés mellett ma Magyarországon 278 regisztrált gyógyvízkutat, 115 minősített gyógyfürdőt és 37 gyógyhelyet tartanak nyilván. A KSH statisztikái alapján közelítőleg 600 közfürdőnk van összesen, ezek között szállodai fürdők, rehabilitációs intézmények, uszodák és gyógykórházak is vannak, ezek közül 200 tekinthető turisztikai jelentőségűnek.

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai igazgatója

Fotó: turizmus.com

Részletes forgalmi adatok a fürdőinkről még mindig csak a 2017-es évről állnak a rendelkezésre. A KSH összesítése szerint 2017-ben 28,8 millió vendég, 65 milliárd forint árbevételt generált a fürdőkben. Az egy főre jutó átlagos árbevétel 2,229 forint, az éves átlagos kapacitáskihasználtság 31,3% volt. 18 ezer főt foglalkoztat fürdőágazat. Fürdőinket jelentőségük alapján nemzetközi (11), országos (56) és lokális (106) jelentőségű csoportokba soroljuk.

Az egy főre eső átlagárak a lokális fürdőkben nettó ezer forint alatt alakultak 2017-ben, a nemzetköziben 2500 forint körül, ezzel szemben egy átlagos osztrák fürdőben 20-24 eurót plusz 7-9 euró szaunadíjat is elkérnek.

Fürdőinket jelentőségük alapján nemzetközi (11), országos (56) és lokális (106) jelentőségű csoportokba soroljuk

Fotó: turizmus.com


Juhász Szabolcs arra is emlékeztetett, hogy hazai és uniós forrásból számos fürdő- és gyógyhelyi fejlesztés folyik hazánkban, komoly összegekből újulnak meg gyógyhelyeink Makótól Kiskunhalason és Mezőkövesden át Kehidakustányig

A jövőre vonatkozóan fontos feladatként jelölte meg gyógyvizeink elismerését nemzetközi szinten, egyebek mellett szakmai publikációk révén.

Az egyik legfontosabb feladat a fürdők adatszolgáltatási rendszerének megújítása – emelte ki Juhász Szabolcs. A cél, hogy az 1054-es adatlapokat minél előbb dolgozza fel a KSH, ezzel párhuzamosan, kidolgoztak egy alternatív adatgyűjtési rendszert önkéntes adatszolgáltatással, a GDPR-szabályokkal összhangban. A rendszer a mostani KSH-adatstruktúrára épül, a pilot projekt előkészítése a következő hónapokban folytatódik és következő évben tervezhető indulása a rendszernek. Az adatbevitel online felületen, önkéntesen történik, a feldogozott adatok aggregált formában kerülnek publikálásra. A tervek szerint a fürdő pénzügyese vagy az igazgató által megbízott munkatárs feltölti a havi forgalmi adatokatrövid időn belül készül egy összesítő jelentés, amelyből kiolvasható, hogy az adott desztinációban a meghatározott tematika alapján feldolgozott adatok miként alakultak.

Juhász Szabolcs röviden kitért a hazánkban zajló gyógyturisztikai fejlesztésekre. Kiemelte, hogy a komplex turisztikai termékkínálat kialakítása a cél, ezért több településen a fürdők mellett a fürdők környezete, illetve kapcsolódó turisztikai termékek kialakítására kerül sor. Egyebek mellett több mint 10 gyógyhely települési környezete újul meg 2020 szeptemberéig EU-s forrásból.

Boros László, a Magyar Fürdőszövetség elnöke

Fotó: turizmus.com


Fejlesztésre éhesek a kis és közepes fürdők

Boros László, a Magyar Fürdőszövetség elnöke az előadásra reagálva megjegyezte, hogy sok jó és pozitív üzenet hangzott el, ugyanakkor vannak további fontos teendők. Boros szerint 100 milliárdos értékben zajlanak most fürdőfejlesztések az országban, jelentős részben a Modern Városok program keretében, ugyanakkor ezek jelenetős részben „gigaberuházások”, miközben a fejlesztésekre éhes kis és közepes méretű fürdők számára nincsenek források. „Küzdeni fogunk azért, hogy számukra is elérhető legyen egy fejlesztési program” – fogalmazott.

Boros László elmondta, hogy elindult egy hármas párbeszéd az MTÜ-vel és az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Horváth Ildikó államtitkárral egyeztettek, melynek eredményeként ígéret született arra, hogy a szabályozási környezet kedvezően változhat a jövőben.

Az adatprojekttel kapcsolatban Boros László megjegyezte, hogy az az MTÜ és a szövetség közös gyermeke, amelynek révén főleg a kisebb fürdők hasznos vezetői információkhoz jutnak majd hozzá. Az adatbiztonság garantált, azért pedig, hogy minél több fürdő lépjen be a rendszerbe, a választmány kidolgozott egy ösztönző rendszert.

 

Felértékelődött az egészség szerepe

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai igazgatója beszámolt a közgyűlés résztvevőinek a medical wellness témában  készült kutatásuk eredményeiről is.

A kutatás szerint az elmúlt években felértékelődött az egészség szerepe, mely egyben utazási döntést befolyásoló tényezővé vált. Ennek köszönhetően napjainkban és a következő évtizedben is azok a szolgáltatások tudnak előtérbe kerülni, amelyek az egészség megőrzéséhez, az egészségi állapot helyreállításához és annak szolgáltatási környezetéhez kapcsolódnak. Ez nagy lehetőséget jelent a gyógyfürdők és a (gyógy)szállodák számára, melyek a fő helyszínei a wellness- és a medical (orvosi) turizmusnak. Nagyon fontos azonban a tematizáció, mert a két célcsoport igényei, aktivitása teljesen eltérő, kontraproduktív lehet, ha mindenkire célzunk.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szolgáltatóknak azonosulniuk kell a desztináció kínálatával: ha egy térségben az egészségturisztikai adottságok markánsabban jelennek meg, nagyobb esély van az üzleti sikerre, ha az ottani szálláshelyek is ehhez kapcsolódnak szolgáltatásaikkal, továbbá a térség szolgáltatói együttműködnek. „Mind házon belül, mind házon kívül ki kell tudni elégíteni a célzott keresleti igényeket” – fogalmazott.

A kutatás megállapítása szerint a termálvízre épülő, tradicionális üzleti modell önmagában már nem fenntartható, paradigmaváltásra van szükség a továbblépéshez, ami újfajta szolgáltatási struktúra kialakításával, modern marketingeszközök alkalmazásával és szemléletformálással érhető el.

 

Európai Sporthét

A Magyar Szabadidősport Szövetség céljait, tevékenységét és az Európai Unió első sportprogramját, az Európai Sporthetet mutatta be Benyhe Róbert. Az idén immár 5. alkalommal megrendezésre kerülő sporthét (szeptember 23-30.) mottója #beactive, azaz „mozdulj meg”, célja pedig az egészséges, sportos életmód népszerűsítése. Tavaly az egy hét alatt 629, jórészt ingyenes sportos programokat kínáltak a lakosságnak. Felhívta a fürdők figyelmét arra, hogy a rendezvénysorozathoz bárki csatlakozhat saját programmal az europaisporthet.hu weboldalon, a regisztráció ingyenes.

A délután folyamán még előadást tartott Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke is, bemutatva a "szövetségek szövetsége" céljait, terveit.

Kapcsolódó cikkek