Szakképzési reformból elégséges

A szakközépiskolák elnevezése szakgimnáziumra, a szakmunkásokat képző intézmények neve szakközépiskolára változott szeptembertől. A névcsere egyben jelentős tartalmi változásokat is takar. Ezek egy részével a nyár utolsó napján kellett szembesülniük az iskoláknak.

Feleslegessé vált oktatók és tankönyvek

„Komoly szervezési nehézségeket okozott, hogy a végleges szakképzési kerettantervek augusztus utolsó napján jelentek meg, a tervezethez képest jelentős módosulásokkal – mondta el lapunknak Kökény István, a VIK Vendéglátó, Turisztikai, Szépészeti és Üzleti Baptista Középiskola intézményvezetője. – Ez főleg a szakgimnáziumi képzésekre igaz, a turisztikai szervező, illetve értékesítő képzés tantárgyfelosztása például teljesen megváltozott a tanév kezdetére. Sokszor értelmezhetetlen a tantárgynév és a tartalom, a tantárgyi struktúrát szétszabdalták, vadonatúj tantárgyak jelentek meg, amelyekhez igen nehéz hirtelen megfelelő oktatókat találni. A végleges kerettantervekből kikerült tárgyak felkért oktatóit lemondani pedig elég kellemetlen. A júniusban kötelezően megrendelt tankönyvek vagy már nem kellenek, vagy nem kaphatók, vagy nem is rendeltek tankönyvet az új tárgyakhoz. Ugyanez igaz az eszközökre, egy részük már nem kell és felesleges beruházást végeztünk, míg a többi beszerzésével most kell kapkodni. Nincs módszertani segédlet, több esetben részletes leírások sem, néhány kulcstantárgy leírását néhány mondatban elintézték. A kerettantervekben szereplő tantárgyleírások pedig sok esetben nincsenek összhangban az ágazati érettségi kimenet követelményrendszerével” – sorolja a példákat.

Az intézményvezető szerint tendencia, hogy az érdeklődés csökken a szakiskolai (új nevén szakközépiskolai) képzések iránt, illetve csak szerény képességű gyerekek jelentkeznek ezekre, a fluktuáció pedig igen magas.

Frissített tartalom, problémás struktúra

„A képzések átgondolatlan struktúrája további gondokat fog okozni” – teszi hozzá Zsolnay Gábor, a Vendéglátóipari Szakmai Oktatók Országos Egyesületének elnöke.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az egyesületet kérte fel, hogy jelöljön oktatási szakértőket az egyes vendéglátóipari kerettantervek elkészítésére létrehozott teamekbe. A felkért szakértők szabad kezet kaptak a keretprogramok tartalmi alakításában, így azok – az elnök szerint – teljesen megújultak, kigyomlálták belőlük az előző tantervek hanyagságait és tévedéseit, sőt sikerült helyet szorítani eddig mellőzött ismereteknek is, a szakácsok tantervébe például bekerültek a legismertebb nemzetközi ételek és az ételallergiában vagy -érzékenységben szenvedő fogyasztók számára készülő ételek.

A tantervek időkereteivel és a képzési struktúrával annál több probléma van a szakértő szerint. Hiába tűnik úgy, hogy a kamara mindenben kikérte az érintettek véleményét, ha a kereteket előzetesen, az íróasztal mellől kőbe vésték, nem hagyva meg annak lehetőségét, hogy azokat szakmai viták során alakítsák. Az óraszámokon és azok tanéveken belüli megosztásán például minimálisan sem lehetett változtatni, ami pedig számos gyakorlati nehézséget okozott.

Ugyanígy a szakgimnáziumok tantárgyi struktúrájának alakulása is aggasztó. Ezekben az érettségit adó intézményekben a korábbiakhoz képest jóval magasabb lesz a szakmai órák aránya a közismereti óraszám rovására, aminek a jó szándék ellenére az lesz eredménye, hogy a továbbtanulástól teljesen elvágják az itt tanulókat, akik a munkaerőpiacon sem fognak sokkal jobban boldogulni a tragikusan megállapított kimenetek miatt – lásd például vendéglátás-szervező, amely mint szakma nem létezik a piacon. Ezekben az intézményekben továbbra is a megbízható alapozás, majd a specifikáció lenne a hatékony követendő gyakorlat a szakértő szerint.

Rengeteg bukást jósolnak a szakoktatók

Az új szakközépiskolákban pedig a Németországból importált duális képzés teszi esélytelenné a gyerekeket, ugyanis szinte a teljes gyakorlati felkészítést a tanulókkal szerződött munkahelyek kezébe adja, amelyek sem szakmailag – a mestervizsgáztatásra kidobott pénzek ellenére sem –, sem a tanulókra való odafigyelést tekintve nem tudják teljes körűen biztosítani a feltételeket, sőt gyakran csak a felnőtt munkaerőt váltják ki a tanulókkal. Itt az elméleti és a gyakorlati képzési idő felülről meghatározott aránya 30:70 százalék, pedig a szakértő úgy véli, a gyakorlati képzésnek tartalmaznia kellene kb. 20 százalék tematikus gyakorló oktatást, azaz iskolai egységesítő gyakorlatot (ez az új szabályok szerint max. 5százalék lehet), ahol a tanulók azt is megtanulják, amit a munkahelyek esetleg kihagytak, vagy csak nagy vonalakban tudtak átadni. A jóval szerencsésebb francia triális rendszerben például bőven szorítanak helyet az ilyen típusú oktatásnak.

Zsolnay Gábor szerint azért lesz veszélyes, ha a tanulók nem kapnak lehetőséget a teljes körű felkészülésre, mert komplex vizsgát kell majd letenniük, amelyben ha valami nem sikerül, az egész vizsgát ismételni kell. A szakmai és vizsgakövetelmények sokkal komolyabbak lesznek ezentúl, tehát valószínűleg rengeteg lesz a bukás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeket az intézményeket részben funkcionális analfabéta gyerekek töltik, akiknek inkább betanító képzésre lenne szükségük, amelyre ma nincs lehetőség – tette hozzá az elnök.

Danubius: Megbízhatóbbak az érettségizettek

A szakmát adó iskolákból meglehetősen változó felkészültséggel, készségekkel és hozzáállással rendelkező tanulók kerülnek be a gyakorlati képzőhelyekre – osztotta meg tapasztalatait Péter Adrienn, a Danubius Hotels Group emberi erőforrások igazgatója. Olykor iskolánként is változó lehet a „minőség”. Sajnos a három alapszakma (szakács, cukrász, pincér) ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a hazai szakképzés általában, azaz egyre kisebb az érdeklődés és gyengébbek a jelentkezők. Általános tapasztalat, hogy a már érettségivel rendelkező szakmát tanulók lényegesen nagyobb motivációval, lelkiismeretesebben, nagyobb felelősségtudattal igyekeznek elsajátítani a szakmákat.

A szállodai szakember szerint a szakmai tárgyaknál érdemes lenne beilleszteni a tantervekbe a modern nemzetközi trendeket. A Danubius nagy hagyományú tanulóversenyein például már évek óta olyan vizsgatételek szerepelnek, amelyek tükrözik ezt az új és modern szellemiséget. Az iparág nemzetközi jellegéből adódóan pedig igencsak fontos lenne a nyelvoktatás erősítése és nem csak a pincér szakmában.

A fotó a Danubius tanulóversenyén készült, fotós: Haralambidou Anthoula