Számonkérés helyett mentorál a NAV

A konferencia egyik szervezője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főadóellenőre, Lengyel Tibor által moderált esemény bevezetéseként dr. Minya Mihály pénzügyőr dandártábornok, a NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója elmondta: a NAV új, jogszabályban is lefektetett gyakorlatot szeretne megvalósítani a tekintetben, hogy az adózásban még járatlan kezdő vállalkozásokat a szigorú számonkérés helyett mentorálja. Ezenkívül fontosnak tartják a vállalkozások hatékony tájékoztatását is a változásokról.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke elmondta: azt szeretnék, ha a NAV a saját értelmezéseinek megfelelően tájékoztatná a vendéglátó szakma tagjait arról, hogyan járjanak el az egyes esetekben, ha jogkövető magatartást szeretnének tanúsítani. Hozzátette: az MVI 2016-ban már jelezte a törvényalkotó felé a máig problémát okozó szabályokra vonatkozó módosítási javaslatait, ezt ezután is meg fogja tenni.

A rendezvény közönsége

Fotó: turizmus.com

Az éttermi szolgáltatásokra vonatkozó, idén és tavaly módosított áfaszabályok kapcsán máig az SZJ-besorolás szerinti feltétel okozza a legtöbb problémát, nemcsak a vállalkozások, hanem a NAV számára is – mondta el dr. Lambertus József, a NAV Központi Irányítási, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Pest Megyei Tájékoztatási Osztályának vezetője. A termékértékesítés kontra szolgáltatásnyújtás kérdéskörén néhány hónap után átlendültek az éttermek. Az osztályvezető ezután kitért néhány gyakori kérdésre. A statisztikai besorolást tekintve az éttermi, cukrászdai szolgáltatás kritériuma, hogy a vendéglátóhely rendelkezzen melegkonyhával (főzőkonyhával), az ételek helyben elkészíthetőek legyenek (hideg vagy meleg étel), legyen jelen szakképzett alkalmazott, szakács, és legyen megfelelő helyszín, illetve eszközök. A kívülről is nyitott munkahelyi éttermekben a NAV értelmezése szerint akkor folyik munkahelyi étkeztetés, ha az étteremmel kötött szerződésben az áll, hogy az elsődleges cél a munkavállalók étkeztetése.

Felszolgálási díj, borravaló, eltérő értékesítési helyszín

A felszolgálási díj (szervizdíj) beletartozik az áfa alapjába, az áfa mértéke pedig igazodik a szolgáltatás áfakulcsához. A borravaló nem tartozik bele az áfaalapba. Tudvalevő, hogy a borravaló akkor nem minősül bevételnek, ha nem kerül bele a házipénztárba, ha viszont belekerül, akkor sem számítandó bele az áfa alapjába. Ha a konyhát vagy cukrászüzemet az étteremtől vagy cukrászdától eltérő helyen üzemeltetik, a szolgáltatás akkor minősül éttermi, cukrászdai szolgáltatásnak, ha a kettő üzemeltetője, tehát az adóalany azonos. Ha a szállodai bárban vagy szobaszerviz útján a szálloda főzőkonyháján készült ételt értékesítenek, az beletartozik az éttermi szolgáltatás kategóriájába. A minibárból történő értékesítés termékértékesítésnek számít. A szálloda által kiadott különteremben a szálloda főzőkonyhájában készített étel értékesítése is éttermi szolgáltatás.

Továbbszámlázás, szállodai csomag

Éttermi szolgáltatásnak számít, ha egy adóalany egy másik adóalanytól igénybevett éttermi szolgáltatást saját nevében továbbszámláz a fogyasztó felé, és azt önálló szolgáltatásként nyújtja. Éttermi szolgáltatásnak minősül az is, ha a szálloda vendégei számára a szomszédos étteremben oldják meg az étkezést (elkülönült adóalany), és ezt számlázzák tovább. Ha a szálloda által értékesített csomagban félpanzió található, az étkezés áfája a főszolgáltatáshoz igazodik, tehát 18 százalék lesz. Ha a szállás külön is igényelhető, akkor a külön felszámított étkezés 5 százalékos adókulcsú éttermi szolgáltatás lesz (az ellenőrök azonban az adózás rendje értelmében a valós tartalmat fogják figyelembe venni).

dr. Lambertus József,  a NAV osztályvezetője

Fotó: turiuzmus.com

Az étkezőhelyi vendéglátás étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalma után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban az osztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az adóterhet akkor is fizetni kell, ha valamiért 27 százalék áfát számítottunk fel a szolgáltatás után. A hozzájárulást minden olyan személynek vagy szervezetnek fizetnie kell, amely a saját nevében hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújt. A hozzájárulást az alanyi adómentes adóalanynak és az evaalanynak is fizetnie kell. A felszolgálási díj beletartozik, a borravaló nem tartozik bele a turizmusfejlesztési hozzájárulás alapjába.

Jövedéki szabályok

Ezután Bakos Lajos pénzügyőr alezredes, a Pest megyei igazgatóság III. Jövedéki Főosztályának vezetője tartott előadást a jövedéki szabályokról. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy az üzlethelyiségen kívüli, alkalmi rendezvényhez kapcsolódó bejelentést minden esetben tegyék meg a vállalkozások. A bejelentésnél az összes értékesíteni kívánt jövedéki kategóriát fel kell tüntetni, ennek elmulasztásából ugyanis gyakran származik probléma. A beadványt elektronikusan kell benyújtani, a faxon vagy e-mailben benyújtott beadvány semmisnek minősül. A jövedéki termék eredetét és jogszerűségét hitelt érdemlően bizonyítani kell. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a külső helyszínre kivitt jövedéki terméket a helyszínen a szállítólevéllel is lehet igazolni, de később be kell mutatni róla a számlát is. Ha a külső helyszínen a fogyasztók nem ellenérték fejében kapnak a termékből, de a szerződésben az áll, hogy az adóalany a rendezvényre ezeket a termékeket ellenérték fejében biztosítja a szervezőnek, akkor is meg kell tenni a bejelentést. Ha egy lakodalomban a vendégek saját borát vagy pálinkáját is fogyasztják, célszerű előzetesen írásban lefektetni, hogy saját vagy bérfőzésű termékeket is fognak fogyasztani. A cég telephelyei között lehet szállítólevéllel mozgatni a termékeket.

Foglalkoztatás

Végül dr. Barta Beáta, az Operatív Ellenőrzési Főosztály főosztályvezető-helyettese tartott előadást a foglalkoztatás kérdéseiről, az online pénztárgép használatáról és a forgalomszámlálásról. Többek között elmondta, hogy a be nem jelentett alkalmazott után egymillió forint bírságot is kiszabhat a hatóság. A bírság az alkalmazottak számától is függ, tehát három be nem jelentett alkalmazott hárommillió forintot is „érhet”. Gyakoriak a társas vállalkozó bejelentése körüli problémák. Ha az ügyvezető tagja a vállalkozásnak, munkaviszonyban vagy társas vállalkozóként is elláthatja ezt a funkcióját, ha nem tagja, akkor munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. A társas vállalkozót akkor is be kell jelenteni, ha máshol legalább 36 órás munkaviszonya van, valamint járulékbevallást is be kell utána nyújtani (legfeljebb az nullás lesz).

Online pénztárgép, forgalomszámlálás

Az online pénztárgép meghibásodása esetén kézi nyugta használata megengedett, de a pénztárgép újra üzembe helyezésekor ezeket az összegeket egy összegben be kell vezetni a gépbe. A pénztárgép naplóját bátran lehet használni bármilyen, a géppel kapcsolatos probléma dokumentálására. Szintén gyakori probléma a pénztárgép éves felülvizsgálatának elmulasztása a pénztárgép üzembe helyezését vagy legutóbbi éves szervizelését követő egy éven belül. A napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelező. Kérdésekre válaszolva a főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy lehetséges a napi kétszeri nyitás és zárás is, pl. akkor, ha az üzlet zárását követően kitelepülés történik. A hivatalos nyitva tartási idő előtti értékesítés esetén az online pénztárgép nyugodtan megnyitható. A forgalomszámlálásról elmondta: ezt a NAV mindig indokolt esetben szokta megtenni, amikor alapos gyanú van arra, hogy a valós forgalom jóval magasabb, mint amekkoráról a NAV tudomást szerez.