Szükséges a vidéki turizmus márkafejlesztése

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) és a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara mindezt felismerve 2017-ben már második, nemzetközi szakmai konferenciáját szervezte meg május 18–19-én Budapesten, Vidéki turizmus – márkafejlesztés a Kárpát-medencében címmel. Igaz most már nemcsak a szűk határok között gondolkodtak a szervezők, hiszen a földrajzi determináltság és a közös történelmi múlt azt követeli, hogy a megváltozott körülmények tükrében egy egységes turisztikai márkafejlesztés valósuljon meg a Kárpát-medencén belül.

A konferenciát Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke nyitotta meg, aki a résztvevők köszöntésén túl rendhagyó nyitó előadásában a nemzet közös történelmi múltját és közös gondolkodását hangsúlyozta. Rámutatott azokra a közös programszervezési lehetőségekre, amelyek a turisztikai kínálat növelésében elengedhetetlen láncszemek.

Szalók Csilla, a FATOSZ elnöke előadásában a hazai és nemzetközi példák segítségével elemezte a falusi turizmus minőségi fejlesztésének követelményeit és lehetőségeit, és értékelte az infrastruktúra fejlődésének pozitív hatásait.

Ifjú Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke dicsérte a két szövetség jó együttműködését és arról beszélt, hogy fontos ugyan a népi magyar gasztronómiai hagyományok megőrzése, de a technikai fejlődés adta modernizációs törekvéseket figyelembe kell venni és a minőségi megújulás felé kell elmozdulni.

Bujdosó Zoltán és Koncz Gábor A turizmusfejlesztés új útjai Parádon – jó gyakorlatok a vidéki erőforrások hasznosítására címmel megtartott előadásukban azokat a pozitív eredményeket mutatták be, amelyek a falusi turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolatából erednek.

Fotó: FATOSZ

Talpas János, a Kolozsvári Egyetem adjunktusa A turisztikai vonzerők elméleti és gyakorlati elemzése Torockó és Torockószentgyörgy esetében című előadásában azt emelte ki, hogy a múlt emlékeinek, a néphagyománynak és az épített örökségnek milyen fontos szerepe van a vidéki turizmus fejleszthetőségében

Szilágyi Zsuzsanna, Kiss Kornélia és Michalkó Gábor, a Corvinus egyetem oktatói kutatási eredményeikkel bizonyították, hogy a várostérségekben is van létjogosultsága a falusi turizmusnak.

Tarpai József Kárpátaljáról arról beszélt, hogy milyen fontos a néphagyományok és a népművészet újraélesztése és a falusi turizmus kapcsolata. Bemutatta azokat a közös munkákat, amelyeket az anyaországgal közösen végeztek, és aminek eredménye, hogy számos népi mesterséget újra lehetett indítani és mindez mennyiben járult hozzá a falusi emberek életminőségének a javításához.

Duka Gábor, Karva (Kravany nad Dunajom) polgármestere Szlovákiából a Duna menti hagyományok újraélesztését tartotta fontosnak a falusi turizmus újrapozicionálásáról szóló előadásban. Bemutatta és elemezte is a saját településén megvalósított turisztikai vonzerőt jelenő beruházások és programok sikertörténetét.

Hanusz Árpád, a Nyíregyházi Egyetem tanára és Drotár Nikolett Tokaj-Hegyalja falusi turizmusában végbemenő változásokról számolt be. Az új utak keresésének buktatóira hívták fel a figyelmet, rámutatva arra, hogy milyen hatása lehet, ha a falu elveszti eredeti funkcióját.

Helyi termékek hasznosítása

A konferencia második napján szekciókban folytatódott a munka. A két szekció a két fő gondolat köré szerveződött. Az előadók a helyi termékek hasznosítása, valamit a falusi turizmus minőségi megújítása tárgykörében tartottak előadásokat.  Mind a hazai, mind a határon túli előadók azt a jó gyakorlatot mutatták be, amely vagy kutatási területükön vagy lakhelyükön kialakult és követendő példának tekinthető.

Szabó Géza, a pécsi egyetem tanára a gasztronómia és turizmus kapcsolatát vizsgálta a trendek összefüggésében és azt emelte ki, hogy a helyi termékek hogyan hasznosíthatók a falusi turizmus márkafejlesztése során.

Jánosi Aliz, a Székely Konyha gasztronómiai felelős szerkesztője a gasztronómiai hagyományok reneszánszáról beszélt, kiemelve annak a fontosságát is, hogy a fiatalok minél szélesebb körben ismerjék meg, hiszen az egészséges táplálkozás a hagyományos falusi konyhák ételeire nagyon jellemző volt.

Könyves Erika, Tőkés Tibor és Lenkei Gábor debreceni kutatók azt vizsgálták és arról adtak számot, hogy a geológiai hagyományok milyen szerepet játszanak Telkibánya falui turizmusának fejlesztésében.

Frankó Pál, a FATOSZ alelnöke a turisztikai teljesítmény területi összefüggéseiről tartott érdekes előadást Békés megyére vonatkozóan.

Minőségi megújítás a falusi turizmusban

A másik szekcióban kicsit vegyesebb volt a kép, hiszen a szekció fő gondolata a minőségi fejlesztés lehetőségei voltak, ahol Petykó Csilla a falusi kempingek létjogosultságát, míg Nagy Adrienn a falusi kastélyok, udvarházak szerepét elemezte a vidék turisztikai fejleszthetősége szempontjából. Ők mindketten a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárai.

Sass Enikő Kárpátaljáról érkezett és a Beregszászi Magyar Főiskola tanáraként és a falusi turizmus koordinátorakénta Bereg vidék turizmusában bekövetkezett változásokról számolt be a kelet-ukrajnai események tükrében.

Nagy Gyula és Tóth Bettina, a Szegedi Egyetem kutatói az életkor és a lakóhely szerepét, valamint az egyén turisztikai értékekhez és helyi identitáshoz való viszonyát mutatta be.

Hallgathattak még a konferencia résztvevői előadást az egyetem turizmus és település menedzsmentkutatásáról és a turisztikai teljesítmény területi összefüggéseiről.

Összességében megállapítható, hogy nagyon eredményes kétnapos konferenciát tudhat magáénak a FATOSZ, és a gyakorlati szakemberek a tapasztalatcsere mellett fontos adatokhoz, információkhoz jutottak a kutatók jóvoltából, akik mind a primer, mind a szekunder kutatási eredményeik felhasználásával tudtak meggyőző érveket megfogalmazni annak érdekében, hogy a falusi turizmus is igazi brand legyen a magyar turisztikai kínálatban.