Társadalmi és gazdasági összefogással a turizmust fenntarthatóbbá tehetjük

Desztinációszinten érinti ez a városfejlesztést is és megköveteli a szektor együttműködését, ami nem kis kihívás a jelen üzleti környezetben. Mindezt felismerve a Pannon Egyetem jövő év szeptemberében indítja a Fenntartható és körforgásos turizmus alapképzési szakot.

Fotó: Pannon Egyetem Nagykanizsa

A Pannon Egyetemen 2020-ban megalapítottuk a Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központot, amely által az egyetem képes meghatározó szerepet vállalni a körforgásos szemlélet felé mozdulásban. Az intézmény kutatási területei közül – amelyek a megújuló energiák, a hulladékgazdálkodás, a víztechnológiák, a fenntartható turizmus és a fenntartható városfejlesztés – utóbbi két témáról beszélgettünk a Pannon Egyetem szakmai képviselőivel.

Dr. Kaszás Nikoletta, a Fenntartható városfejlesztés főirány vezetője elmondta: „A szak olyan üzleti modelleket helyez a középpontba, melyek a körforgásos elveket átültetik a turisztikai szektorra, beleértve a rendezvényeket, marketinget, termékfejlesztést és a szervezetek menedzsmentjét. Hosszú távú siker reményében alkottuk meg ezt a szakot, hiszen a fogyasztói igények megkövetelik, hogy a körforgásos gazdaság irányába is fejlődjön az ágazat.”

A turizmus az egyik leginkább környezetkárosító iparág

Statisztikák azt mutatják, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás nyolc százaléka a turizmusból származik. A szektor létesítményei energiát, nyersanyagot igényelnek, illetve a fürdők, gyógyhelyek hatalmas mennyiségű vízzel működnek, egyénre lebontva naponta akár 80 és 2000 liter között ingadozhat a vízfelhasználás.

Fotó: Shutterstock

„Sajnos amellett, hogy maga az utazás is környezetszennyező, a turisták nem figyelnek a környezetükre és kevésbé tudatosak, mint a hétköznapokban.” – tette hozzá dr. Kaszás Nikoletta. A körforgásos megközelítés abban segít, hogy az egyes ágazati szereplők rendszerben gondolkozzanak és olyan alapelvek mentén alakítsák üzleti modelljüket, amelyek elősegítik a körforgásos működés létrejöttét. Csökkentik a vízhasználatot például vízhatékony fürdőszobai berendezésekkel, csökkentik az energiahasználatot fényszabályozással, az élelmiszer-hulladékok minimalizálása érdekében pedig büfé helyett tányérszervizt alkalmaznak. Bútoraikat újrahasznosítják, javítják vagy továbbadományozzák. Az élelmiszer-hulladékok elgázosítására is van már példa, amivel energiát vagy biogázt tudnak nyerni együttműködve más szolgáltatókkal.

Szálláshelyek esetében mobilitási és moduláris megközelítés sem új keletű, de ezen a téren is van lehetőség a fejlődésre. Ha összességében szeretnénk látni, akkor egy-egy szolgáltató működésében az energiahatékonyság, az újrahasználhatóság és a hulladékgazdálkodás – ezen belül is az élelmiszer-hulladék – áll a középpontban.

A szemléletformálás jelentősége

Sigmond Eszter, a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet szakértője elmondta: „Nem győzzük hangsúlyozni a szemléletformálás jelentőségét. Azonban a turisztikai szolgáltatók és a turisták, látogatók attitűdváltása mellett az ipari szereplők szemlélete és a törvényi szabályozás változása is elengedhetetlen ahhoz, hogy be tudjuk járni ezt a rögös utat a turizmus fenntarthatóbbá tételéhez.”

Kutatással a szemléletváltásért

A Pannon Egyetem harmadik éve végez kutatásokat a Veszprém-Bakony-Balaton régióban található markánsabb rendezvények kapcsán látogatói és szervezői oldalról egyaránt. Fesztivállátogatók fenntarthatósággal kapcsolatos viselkedését, benyomásait, hozzáállását, valamint a szervezői oldalt mérik, melyekből végül megszületett a 18 tipp a fenntartható rendezvényszervezéshez című átfogó kézikönyv. A kiadvány – a fenntarthatóság jegyében – online érhető el, illetve 2023-ban jelképes példányszámban a nyomtatott verziója is elkészül. Célja, hogy folyamatosan használható, naprakész segédanyaga legyen a fesztiváloknak és rendezvényeknek.

Fotó: Mark Angelo Sampan - Pexels

„Sokféle fórumon jelen vagyunk, aktív a kapcsolatunk a régió fesztiválipari szereplőivel, így meglehetősen széles körben tudjuk terjeszteni a kézikönyvet. A rendezvényszervezőket operatív együttműködések keretében segítjük a környezeti-társadalmi fenntarthatóbbá válás útján, legyen szó a szervezés installációs, kommunikációs, vendéglátói vagy fellépői aspektusáról.” – tette hozzá a szakember.

Három éve a régióban

A hároméves kutatás alatt a Pannon Egyetem az összehasonlíthatóság jegyében ugyanazokat a fesztiválokat mérte. Mivel a kézikönyv és a tippek viszonylag újak, ezért izgalmas lesz majd látni a jövőben, hogy a fesztiválok mit valósítanak meg ebből és hogyan működnek a javaslatok. A tippek szerteágazóak, vannak olyan megoldási javaslatok, amelyeket anyagi ráfordítás nélkül is meg lehet valósítani, mások esetében ágazati összefogásra van szükség. A Pannon Egyetem szakemberei igyekeztek úgy összeállítani a tartalmat, hogy akár egy Sziget méretű fesztiválnak, de akár egy kis, helyi eseménynek is nyújtson hasznos tippeket. „Értékes párbeszéd alakult ki a rendezvényszervezőkkel; minden évben, a kutatás végén fókuszcsoportos interjún beszélgettünk velük, amely tapasztalatcserébe és egymás inspirálásába gyűrűzött tovább.” – mondta el Sigmond Eszter.

Fotó: Sziget Fesztivál

A hallgatók változtatnak és változnak

Az egyetem hallgatói is részt vettek a látogatói felmérésben, betekintést nyerve a kutatás módszertanába, illetve ők maguk is elindultak a szemléletváltás útján. A fesztiválok alatt, amikor az élményszerzés a cél, tudatosabb hozzáállást mutattak a diákok, ebből is látszik, hogy a téma a fiatalokat is megérinti. A fenntarthatóbbá válás a szervezői oldalról óriási kihívás, hiszen ezeknek a rendezvényeknek az elsődleges célja, hogy koncentrált helyen kikapcsolódást nyújtsanak nagy tömegeknek, ami nem feltétlenül kedvez a fenntarthatóságnak. Mindemellett hangsúlyos szempont a fellépők, a fesztiválipari szereplők és a rendezvényszervezők rentábilis működése is, lényeges kérdés tehát, hogy miként hozható mindez egyensúlyba.

További információért kattintson ide.

A 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósul meg a Pannon Egyetem, a MOL Nyrt., a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Kft. együttműködésében.

(X)