Tradíció és innováció – a turizmus új utakon

Forrás: turizmus.com

 2018. november 19. 14:13

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán november 15-én konferenciát rendeztek „Tradíció és innováció – a turizmus új utakon” címmel.

A rendezvénnyel a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Magyar Tudomány Ünnepe 2018 programsorozathoz csatlakozott az intézmény.

A konferenciát Káposzta József dékán és Szilágyi Tivadar tudományos dékánhelyettes nyitotta meg. A kar vezetője a rendezvény résztvevőit köszöntve hangsúlyozta, hogy a folyamatos megújulásra, az innovációra a felsőoktatásban is nagy szükség van, hiszen a hallgatók ma olyan intézményt választanak továbbtanulásuk helyszínéül, ahol piacképes és naprakész, a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket szerezhetnek, ami egyben a versenyszféra szereplőinek elvárása is. A Kar képzési struktúrája az elmúlt években éppen ezért jelentősen megváltozott, az egyik fő változást a gyakorlatorientáció erősítése jelenti, ami elképzelhetetlen a versenyszféra szereplőinek együttműködése nélkül.

Mára a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar négyezer hallgatójával nemcsak az Egyetem legnagyobb kara, de országos összehasonlításban is dobogós helyen van. A folyamatos fejlesztések eredményeként jelenleg öt képzési tudományterületen, öt felsőoktatási szakképzésen, tíz alapszakon (BA/BSc) és tíz mesterszakon (MA/MSc), továbbá számos szakirányú továbbképzésen és felnőttképzési tanfolyamokon szerezhetnek képesítést a hallgatók. A képzési paletta talán a turizmushoz kapcsolódóan a legteljesebb, ahol a hallgatók gyakorlati képzésében számos vállalkozás és turisztikai szervezet vesz részt.

A rendezvényen a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán „A turizmus új utakon” címmel tartott előadását az új országmárka és országimázs film bemutatásával kezdte. Kiemelte, hogy egy jó országmárka a mai globalizált versenyben komoly versenyelőnyt jelenthet Magyarország számára. Ezért olyan országmárkát alkottak, amely képes megtestesíteni és megfelelően pozicionálni a magyar élménykínálatot, 1000 éves múltunkat, gazdag kulturális, természeti és építészeti örökségünket, a magyar vendégszeretetet, mindazt a sok csodát – középpontban a vizeinkkel – ami soha ki nem apadó forrása lehet turizmusunknak. A ma tradíciója egykor innováció volt. A ma innovációja a jövő tradíciója – mondta a vezérigazgató.

Budapest hazánk legerősebb márkája, de nemcsak fővárosunkra, hanem hazánk minden szegletére és térségére büszkék vagyunk, ezért a Magyar Turisztikai Ügynökség mindent megtesz azért, hogy Magyarország egészét felhelyezze a turisták térképére, hogy a külföldi és hazai turisták szemében is bakancslistás hely legyen a Balaton, a Dunakanyar, a Tokaji borvidék, a Hortobágy, a Mátra és a Bükk és még számos gyönyörű helyünk – hangsúlyozta. 2017 minden idők legjobb éve volt a turizmusban, és azt reméljük, hogy ugyanezt mondhatjuk majd el 2018-ról is – tette hozzá Guller Zoltán.

A teljesítménymutatók rövid ismertetését zárva kiemelte, hogy a ma 400 ezer embernek munkát adó turizmus szektornak szüksége van jól képzett, nyelveket beszélő és elkötelezett fiatalokra, így a turisztikai képzés minősége meghatározó.


Guller Zoltán a konferencián

Fotó: Szent István Egyetem

A teljesítménymutatók rövid ismertetését zárva kiemelte, hogy a ma 400 ezer embernek munkát adó turizmus szektornak szüksége van jól képzett, nyelveket beszélő és elkötelezett fiatalokra, így a turisztikai képzés minősége meghatározó.

Géczi Mónika, az Oktatási Hivatal Szakmai Gyakorlatok és Duális Képzések Osztályának vezetője a tudomány és a gyakorlat együttműködésének lehetőségeiről és szükségességéről a duális képzések tükrében beszélt. A felsőoktatásban már bent lévő Y és a jövő Z generációjának igényei mások, mint a korábbi generációké. A hallgató a digitális világban él, gyakorlatias, élményszerű oktatást vár el. Sikerre a kutatás, oktatás és gyakorlati projektek szinergiáját biztosító képzések számíthatnak, melyekben a kompetenciák fejlesztését a szakmai gyakorlati hely és a képzésért felelős tanszék munkatársai együttműködve valósítják meg – mondta az osztályvezető. Néhány jó gyakorlatot kiemelve lehetőségként szólt a pedagógiai és pszichológiai felkészítő mentortréningekről, a projekt alapú workshopokról és alkotótáborokról, a közös szakmai rendezvényekről és beiskolázási programokról, valamint az Open Online oktatásról is.

Pillanatkép a konferenciáról

Fotó: Szent István Egyetem

Magyar Csaba, a Danubius Hotels Zrt. központi revenue managere és CRO igazgatója „A digitális turizmus – a turizmus (r)evolúciója” című előadásában a digitalizáció három fontos területéről, az értékesítésről és disztribúcióról, a bevétel-optimalizálásról, valamint az online marketingről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a turisztikai foglalások 60%-a online formában, az internetes forgalom 50%-a mobileszközökről történik. A vendégek 85%-a elolvassa a szálláshelyekre vonatkozó online véleményeket, és amennyiben azok nem jók, nagyrészük akár meg is változtatja eredeti tervét.

Újváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély és hatvani Grassalkovich kastély ügyvezető igazgatója „Innovatív prezentáció hagyományos környezetben – a 21. századi örökségturizmus” címmel tartott előadást. A 1009/1994 (II.3) Kormányhatározat kinyilvánította azt a szándékot, hogy a gödöllői Grassalkovich Kastélyegyüttes „minden elemében a magyar kultúra, művészet, szellemiség és annak vonzerejéből táplálkozó kulturális és konferencia turizmus élő kastélyává, a nemzetközi és belföldi piacon is keresett, üzletileg működőképes komplexummá váljék” – kezdte előadását az igazgató. Ehhez a piacot folyamatosan figyelő, annak változásait követő marketing és üzemeltetési megoldások kellenek.

A konkurenciát nem más kastélyokban kell látni, hisz valójában minden, és mindenki – köztük a múzeumok, mozik, állatkertek, fürdők, plázák vagy sportesemények - versenytárs, aki a szabadidőre, szórakozásra költhető pénzt és időt célozza meg – hangsúlyozta.

Ezután bemutatta a kastély innovációit a közelmúltból, kiemelve a korosztályos igények kielégítésének szükségességére és a nemrég debütált, de máris óriási sikereket elért „Classic is cool” programra. A 21. századi kulturális menedzser valójában csomagolótechnikus, aki ugyanazt a tartalmat akarja más eszközökkel bemutatni.

Molnár Csilla, a Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet egyetemi docense az egészségturizmus kihívásait és lehetőségeit számos külföldi és hazai jó gyakorlat ismertetésével mutatta be. Kiemelte, hogy az „új” fogyasztók új és újragondolt szolgáltatásokra vágynak, melyekben az élménynek kiemelt szerepe van.

Az egyediség és a minőség sikert meghatározó szerepét hangsúlyozva a különleges adottságokra fókuszáló, differenciált termékfejlesztés, valamint az innovatív létesítmény-, szolgáltatás- és termékfejlesztés, továbbá a piacok diverzifikálása szükségességét hangsúlyozta.

Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésen a SZIE Turizmus-vendéglátás szak duális partnerintézményei, több nagy szakmai szervezet és vállalkozás képviselője és vezetője egyeztettek az elmélet és gyakorlat helyes arányát, egymásra épülését biztosító együttműködés lehetőségeiről és megvalósulási formáiról.