Turisztikai konferencia a Dunamentén

A konferencia nyitó előadásában Bauer Ildikó, a Dunamente TDM-szervezet igazgatója mutatta be a szervezet első igazán aktív munkával telt évét. Nagyon nehezen indult a közös munka a térség turisztikai szolgáltatóival, több termékfejlesztési projektet nem lehetett elindítani a tervezett időpontban a szolgáltatói passzivitás miatt. Mára azonban a szervezet eljutott addig, hogy újabb és újabb turisztikai szolgáltatók és helyi termékeket előállítók kérik a felvételüket a szervezetbe.

A Dunamente TDM szervezet az elmúlt időszakban több programot is elindított, pl. az éjszakai erődtúrákat a komáromi erődben, a Naplemente a Dunán hajós programokat, a tematikus városnéző programokat Komáromban, illetve Párkányban, valamint a termelői napokat, amelyeket szintén Párkányban és Komáromban rendeznek meg. A TDM munkaszervezete – négy állandó munkatárssal – három információs irodában tájékoztatta a vendégeket a nyári időszakban. A marketingmunka során ugyanolyan figyelmet fordítottak a helyi lakosság szemléletformálására, mint az új vendégkör elérésére.

Morong František a szlovák turizmustörvényről is beszélt

Fotó: turizmus.com

Morong František, a szlovák Közlekedési Minisztérium desztinációs menedzsment szakosztálya vezetőjének az előadása a Magyarországról érkező közönség számára példaértékű volt, hiszen kiemelten szó volt a szlovák turizmustörvényről és a TDM-szervezetek szlovákiai finanszírozásáról. Ő, aki korábban a pozsonyi TDM-szervezet marketingvezetője volt, személy szerint is tisztában van a helyi és térségi TDM-szervezetek munkájának fontosságával.

Kiemelte: annak ellenére, hogy Közép-Európa számos államában az elmúlt években jelentősen előrébb haladott volt a turizmus-koordináció, mint Szlovákiában, mára sikerült eljutnia a szlovákoknak addig, hogy a helyi-térségi és országos turizmus-koordináció példaértékűvé válhatott a többi állam számára is. Ez nagyrészt a TDM szervezetek finanszírozását és működését is szabályozó turizmustörvénynek köszönhető – ami a többi államban végül nem született meg. Szlovákiában a helyi TDM- szervezeteket mindenkori éves tagdíjbevételük 90%-ával támogatja évről évre a szlovák állam, mégpedig úgy, hogy amíg a tagdíjakat a működésre költhetik el, a kapott támogatást kötelező marketingre és termékfejlesztésre fordítani. Morong František kiemelte: a most módosítás alatt lévő turizmustörvény lehetővé teszi majd az információs irodák fejlesztését és a működtetés fejlesztésének finanszírozását is.

Potočárová Michaela, a nagyszombati TDM szervezet igazgatója kiemelte: a TDM-szervezetek nagyon fontos szerepet játszanak a turizmus-koordinációban, a termékfejlesztésben, a helyi tájékoztatás biztosításában és a marketingmunkában is, hiszen a TDM az, amely előállítja azokat a termékeket, amelyek aztán piacra vihetőek. Nagyszombat esetében például a boros programok, illetve a térség középkori értékeit bemutató élményprogramok a legsikeresebbek – mindemellett például 300 eurót fordítottak arra, hogy olyan idegenvezetéseket tudjanak tartani, amelyek a különféle fogyatékkal élők számára is élménnyé teszik Nagyszombat turisztikai kínálatát.

Magyarics Gábor bemutatta a Duna-Gerecse turisztikai kártyát

Fotó: turizmus.com

A térség magyarországi és szlovákiai oldalán közel egy éve folyik az egyeztetés arról, hogy az egykor történelmileg is összetartozó területet egy közös turisztikai márkaernyő alá vonják, s közös termékekkel jelenjen meg a térség a szlovák és a magyar piacon egyaránt. Ennek részleteit Magyarics Gábor, a Duna-Gerecse Nonprofit kft ügyvezetője mutatta be, akárcsak a 2019 tavaszán induló, kibővített szolgáltatásokat nyújtó új Duna-Gerecse turisztikai kártya működését.

Kedves Csaba a szarvasi Tessedik Múzeum új kiállítási koncepciója  kapcsán felmerülő kérdéseket járta körbe

Fotó: turizmus.com

Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváló előadás Kedves Csaba, az InnoTime Hungary Kft. ügyvezetőjének a prezentációja volt, aki a múzeum és /vagy épített történeti érték turisztikai attrakcióvá való fejlesztésének a lehetőségeiről beszélt. Példaként a szarvasi Tessedik Múzeum új kiállítási koncepciója kapcsán felmerülő kérdéseket járta körbe, azt vizsgálva, hogyan válhat egy múzeum önálló, személyre szabott élményt adó, akár elsődleges turisztikai vonzerővé – természetesen úgy, hogy a múzeum eredeti célja és funkciója megmaradjon. Előadásában elsősorban magyar példák kapcsán mutatta be a tudatos koncepcióformálás turizmusra gyakorolt hatásait annak a célnak a figyelembe vételével, hogy a múzeum ne a klasszikus megítélés szerinti tudományos gyűjtemény legyen, hanem olyan hely, ahová gyerekek és felnőttek örömmel látogatnak el, akár nyaralásaik, kirándulásaik alkalmával is.

Nagy Júlia, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációs és ökoturisztikai osztályvezetője az ökoturizmus új nemzetközi trendjeiről és az ökotudatos turizmus gyakorlati lehetőségeiről beszélt. Előadásában magyar és nemzetközi jó gyakorlatokat mutatott be az ökotudatos desztinációmenedzsment munka kérdéskörében, valamint izgalmas példákat mutatott be a turisztikai szolgáltatók környezettudatosságának a fejlesztése kapcsán – kiemelve, hogy a The Guardian, a The New York Times, a booking.om és a TripAdvisor legutóbbi években született nemzetközi felmérései szerint a következő években a turisztikai márkaépítés egyik legfontosabb alapja lesz az ökotudatosság és az ökoturizmus.

A most szerveződő szlovák-magyar közös termék- és márkaépítési projekt számára kiváló példát jelent a világ első határon átnyúló UNESCO geoparkjának, a Novohrad-Nógrád Geoparknak a példája. Anderkó Erika előadásában bemutatta a határon átnyúló közös munka kezdeti buktatói mellett az elért sikereket is, kiemelve, hogy a geológiai értékekre építő termék alapú desztináció hogyan jutott el addig, hogy mára igazi térségformáló szereplővé nőtte ki magát, amely egyaránt szolgálja a helyi lakosságot és a térségbe érkező vendégeket. Anderkó Erika előadásában kiemelte: az együttműködés sikerét nemcsak a helyi lakosság, az önkormányzat vagy a turisztikai szolgáltatók ítélik meg, hanem időről időre az UNESCO is véleményezi – most várja a geopark a nyári UNESCO felülvizsgálat eredményét, amely alapján elmondható lesz, hogy a geopark nemzetközi szinten is megfelel-e az UNESCO globális geoparki követelményeknek.

Bódis Gábor a desztinációmárkázás trendjeit mutatta be –számos konkrét példával. Körbejárta a kívánatos, „minőségi” vendégkör fogalmát éppúgy, mint az őket megszólító márka-személyiségjegyeket, amelyek meghatározzák az adott turisztikai brand sikerességét.  Előadásában kitért arra, milyen a jó turisztikai márka, miként lesz ez az értékközösség meghatározója, s hogyan épül fel modell szinten.

A konferenciát a Herbalandról szóló projektbemutató zárta – ez egy olyan szlovákiai kezdeményezés, amelynek célja a gyógynövényes termékeket forgalmazó helyi / kézműves termelők összegyűjtése és bemutatása.

Nagy sikere volt a Dunamente ízei  bemutatónak

Fotó: turizmus.com

A turisztikai konferenciát a következő két napban szakmai programok sora követi a Dunamentén: az első Dunamente borkonferencia, valamint az elmúlt évben több helyszínen nagy sikert arató Dunamente ízei, a helyi lakosságot és a térségbe érkező turistákat egyaránt megszólító bemutató, amelynek célja a helyi termékek népszerűsítése és ezen termékeknek a turisztikai kínálatba való beemelése.