Turizmus a konfliktusövezetekben

Forrás: turizmus.com

 2019. január 28. 10:52

Bayramov Elimdar és Agárdi Irma a konfliktusövezetekben található desztinációkkal kapcsolatos utazási szándék befolyásoló tényezőit vizsgálta a Turizmus Bulletin legfrissebb számában megjelent tanulmányban.

A politikai instabilitás okozta konfliktusok száma világszerte növekszik, ami negatív hatást gyakorol a turizmusra és növeli az utazással kapcsolatos észlelt kockázatot. A turizmus-szakirodalomban kevés olyan kutatást végeztek, amelyek a konfliktusövezetekben található desztinációkkal kapcsolatos utazási szándék befolyásoló tényezőit vizsgálták. A tanulmány célja egy olyan elméleti keretmodell kalakítása, amely az észlelt kockázat és a turisták látogatási szándékának összefüggését vizsgálja konfliktusövezetekben található desztinációkban.

A keretmodellt a tervezett magatartás elméletét alapul véve alakították ki, amely figyelembe veszi az észlelt kockázat és észlelt bizonytalanság hatását az utazási szándékot és tényleges magatartást meghatározó tényezőkre: a tényleges magatartásra vonatkozó attitűdökre, a szubjektív normákra és az észlelt magatartásirányításra. Új elemként jelenik meg a modellben, hogy a desztinációval kapcsolatos korábbi tapasztalat és a desztinációimázs szintén befolyásolja az utazási szándékot. Az elméleti keretmodell egy jövőbeni empirikus kutatás kiindulópontja lehet.

A desztinációval kapcsolatos korábbi tapasztalat és a desztinációimázs befolyásolja az utazási szándékot

Fotó: pixabay.com

A modell alapján ki lehet jelenteni, hogy fontos azoknak az utasoknak a megcélzása, akik alacsonyabb kockázatot észlelnek a konfliktusövezetek desztinációiban, mert jobban viselik a magasabb kockázatot és az új, veszélyeket is rejtő utazás pozitívan befolyásolja a magatartásukat. Az utazási szándék növelése lehetséges az utazással kapcsolatos attitűdök, szubjektív normák és az észlelt magatartásirányítás pozitív irányú befolyásolásával is.

Ehhez a desztináció kommunikációs tevékenységét kell erősíteni, amellyel csökkenthetők az utazással kapcsolatos negatív attitűdök és az egyénre nehezedő társadalmi nyomás, miközben növelhető az utazás fölött észlelt magatartáskontroll. A kommunikációs tevékenység ugyanakkor a desztinációimázsra is pozitívan hat. Mindezek hatására növekedhet az utazási szándék a konfliktusövezetekben található desztinációkban.

A tanulmány letölthető ITT.

A Turizmus Bulletin 2018/4-es számát letöltheti IDE kattintva.