Turizmus Szatellit Számlák: ilyen volt az ágazat teljesítménye 2018-ban

A Turizmus Szatellit Számlák összeállításának célja a turizmus keresleti és kínálati oldalának megfigyelése, valamint a turizmusszektor teljesítményének mérése, amellyel hozzájárul a gazdaság egészéhez. A számbavétel kiterjed a látogatók utazáshoz kapcsoló áru- és szolgáltatáskeresletére, a gazdaságon belül a turizmushoz kapcsolódó áru- és szolgáltatáskínálatra, illetőleg a turisztikai kínálat más gazdasági tevékenységekre tovagyűrűző hatására is.

A nemzetközi turisztikai szervezetek is egyetértenek abban, hogy a következő tevékenységek tartoznak a turizmusiparba: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, vasúti, közúti, vízi, illetve légiforgalmi személyszállítás, személygépjármű-kölcsönzés, utazási irodák, utazásszervezők és egyéb foglalási tevékenységek, kulturális szolgáltatások, valamint sport- és szabadidős tevékenységek. Turizmushoz kapcsolódó egyéb ágazatok a gyógyfürdő-szolgáltatások és a szállítást kisegítő tevékenységek. Ezek tevékenysége, eredményessége nagyban függ a turisztikai kereslet alakulásáráról.

Forrás: KSH / *becsült adat

A legújabb modell a korábbi hasonló felismerések egy részét frissebb adatokkal megerősiti, de néhány új vonással is rendelkezik. Először található például adat arról, hogy 2018-ban a turizmusra jellemző ágazatokban a vállalkozások száma 186 ezer volt, ami az összes vállalkozás egytizede.

2018-ban a teljes nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya az előző évhez hasonlóan 6,5, a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve 10% volt. A turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értékének az aránya a nemzetgazdaság egészének 6,8%-át tette ki, ez a tovagyűrűző hatással együtt 11%-ot jelentett.

A turizmus foglalkoztatottságra gyakorolt hatása is becsülhető. 2018-ban a turisztikai ágazatokban betöltött állások száma elérte a 413 ezret, arányuk a nemzetgazdaság egészéhez képest 9,4% volt.

A turizmusban foglalkoztatottak mintegy harmada a vendéglátásban dolgozott, 13%-a a közúti személyszállításban, 11%-a a kulturális, illetve egytizede a szálláshelyszektorban tevékenykedett.

2018-ban létszámbővülés volt megfigyelhető a szálláshely-, a kulturális, a gyógyfürdő-, illetve a szállítási szolgáltatások területén. Éves átlagban a munkáltatók már közel kétszer annyi álláshelyet jelentettek a nemzetgazdaságban, mint 2014-ben, és az adatok a kielégítetlen munkaerő-kereslet további növekedését jelezték.

2018-ban a turisztikai ágazatokban a turisztikai célú bruttó állóeszköz-felhalmozás 806 milliárd forintot tett ki, folyó áron 12%-kal többet, mint 2017-ben. A kulturális intézményekkel kapcsolatos állóeszközök beruházásai 87%-kal emelkedtek, a sport- és szabadidős szolgáltatásoké 17%-kal nőttek. A korábban húzóágazatnak számító szálláshelyszolgáltatás bruttó állóeszköz-felhalmozása is erőteljesen nőtt.

2018-ban folytatódott az előző évben elindult élénk befektetési tevékenység, többek között a kkv-szektor felé történő kamatkedvezményes programok lehetőségei miatt is (Piaci Hitelprogram, Növekedési Hitelprogram).

A Turizmus Szatellit Számlák összefoglaló mutatói

Forrás: KSH

A turizmusspecifikus ágazatok multiplikátorai (tovagyűrűző hatás) azt jelzik, hogy egy adott ágazat egységnyi végső felhasználási célú kibocsátása – a termelésbe begyűrűződő kapcsolatok révén – milyen mértékű bruttó kibocsátást generál a gazdaság egészében. Ez azt jelenti, hogy a turisztikai ágazatok átlagosan, a nemzetgazdaság egészében 1,57 egységnyi bruttó termelést generáltak.

A témáról bővebben itt olvashatnak.

A Turizmus Szatellit Számlákról

A rendszer lehetővé teszi a magyar turisztikai szektor kulcsfontosságú adatainak értékelését, például a jövedelemre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokon keresztül. Az előállított számadatok alapján bemutatható a turizmus gazdasági jelentősége és összehasonlítható a többi gazdasági területtel. A táblázatok a nemzetközi szervezetek – az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO), az ENSZ Statisztikai Divíziója (UNSD), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) – ajánlásainak figyelembevételével készültek, ezáltal más országokéval is összehasonlíthatóak tartalom és felépítés szempontjából egyaránt.