Turizmus Szatellit Számlák: ilyen volt az ágazat teljesítménye 2018-ban

Szerző: Probáld Ákos

Forrás: turizmus.com

 2021. január 20. 11:16

A KSH 2021. január 6-án nyilvánosságra hozta a Turizmus Szatellit Számlák aktualizált, 2018. évi változatát. Elkésettnek tűnhet ugyan, ám ez mindazon országokban így van, ahol egyáltalán összeállítják ezeket, ugyanis csak a nemzeti számlák adott évi teljes körű véglegesítése után szerkeszthetők meg.

A Turizmus Szatellit Számlák összeállításának célja a turizmus keresleti és kínálati oldalának megfigyelése, valamint a turizmusszektor teljesítményének mérése, amellyel hozzájárul a gazdaság egészéhez. A számbavétel kiterjed a látogatók utazáshoz kapcsoló áru- és szolgáltatáskeresletére, a gazdaságon belül a turizmushoz kapcsolódó áru- és szolgáltatáskínálatra, illetőleg a turisztikai kínálat más gazdasági tevékenységekre tovagyűrűző hatására is.

A nemzetközi turisztikai szervezetek is egyetértenek abban, hogy a következő tevékenységek tartoznak a turizmusiparba: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, vasúti, közúti, vízi, illetve légiforgalmi személyszállítás, személygépjármű-kölcsönzés, utazási irodák, utazásszervezők és egyéb foglalási tevékenységek, kulturális szolgáltatások, valamint sport- és szabadidős tevékenységek. Turizmushoz kapcsolódó egyéb ágazatok a gyógyfürdő-szolgáltatások és a szállítást kisegítő tevékenységek. Ezek tevékenysége, eredményessége nagyban függ a turisztikai kereslet alakulásáráról.

 

Forrás: KSH / *becsült adat

A legújabb modell a korábbi hasonló felismerések egy részét frissebb adatokkal megerősiti, de néhány új vonással is rendelkezik. Először található például adat arról, hogy 2018-ban a turizmusra jellemző ágazatokban a vállalkozások száma 186 ezer volt, ami az összes vállalkozás egytizede.

2018-ban a teljes nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya az előző évhez hasonlóan 6,5, a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve 10% volt. A turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értékének az aránya a nemzetgazdaság egészének 6,8%-át tette ki, ez a tovagyűrűző hatással együtt 11%-ot jelentett.

A turizmus foglalkoztatottságra gyakorolt hatása is becsülhető. 2018-ban a turisztikai ágazatokban betöltött állások száma elérte a 413 ezret, arányuk a nemzetgazdaság egészéhez képest 9,4% volt.

A turizmusban foglalkoztatottak mintegy harmada a vendéglátásban dolgozott, 13%-a a közúti személyszállításban, 11%-a a kulturális, illetve egytizede a szálláshelyszektorban tevékenykedett.

2018-ban létszámbővülés volt megfigyelhető a szálláshely-, a kulturális, a gyógyfürdő-, illetve a szállítási szolgáltatások területén. Éves átlagban a munkáltatók már közel kétszer annyi álláshelyet jelentettek a nemzetgazdaságban, mint 2014-ben, és az adatok a kielégítetlen munkaerő-kereslet további növekedését jelezték.

2018-ban a turisztikai ágazatokban a turisztikai célú bruttó állóeszköz-felhalmozás 806 milliárd forintot tett ki, folyó áron 12%-kal többet, mint 2017-ben. A kulturális intézményekkel kapcsolatos állóeszközök beruházásai 87%-kal emelkedtek, a sport- és szabadidős szolgáltatásoké 17%-kal nőttek. A korábban húzóágazatnak számító szálláshelyszolgáltatás bruttó állóeszköz-felhalmozása is erőteljesen nőtt.

2018-ban folytatódott az előző évben elindult élénk befektetési tevékenység, többek között a kkv-szektor felé történő kamatkedvezményes programok lehetőségei miatt is (Piaci Hitelprogram, Növekedési Hitelprogram).

A Turizmus Szatellit Számlák összefoglaló mutatói

Mutató

2015

2018

Külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai, milliárd forint

1235

1808

Lakosság turisztikai kiadásai, milliárd forint

654

657

Magyarországi turisztikai fogyasztás, milliárd forint

1889

2465

Összes turisztikai kibocsátás, milliárd forint

4161

5514

Turisztikai ágazatok összes hozzáadott értéke, milliárd forint

1884

2493

Hozzáadott érték/kibocsátás arány

45,2

45,7

Foglalkoztatottság, ezer fő

412

413

Üres álláshelyek aránya, %

1,3

2,5

Bruttó állóeszköz felhalmozás, milliárd forint

534

806

Összes turisztikai kibocsátás aránya %

6,1

6,5

Összes hozzáadott érték aránya, %

6,5

6,8

Tovagyűrűző  (multiplikátor) hatás

10,3

11

Foglalkoztatottak aránya,%

10

9,4

Foglalkoztatottak aránya,%, multiplikátorral

10,3

12

Bruttó állóeszköz felhalmozás aránya,%

7,1

9,2

Turisztikai fogyasztás aránya a lakosság összes fogyasztásában,%

2

1,9

 

 


 

 

 

 

Forrás: KSH

A turizmusspecifikus ágazatok multiplikátorai (tovagyűrűző hatás) azt jelzik, hogy egy adott ágazat egységnyi végső felhasználási célú kibocsátása – a termelésbe begyűrűződő kapcsolatok révén – milyen mértékű bruttó kibocsátást generál a gazdaság egészében. Ez azt jelenti, hogy a turisztikai ágazatok átlagosan, a nemzetgazdaság egészében 1,57 egységnyi bruttó termelést generáltak.

A témáról bővebben itt olvashatnak.

A Turizmus Szatellit Számlákról

A rendszer lehetővé teszi a magyar turisztikai szektor kulcsfontosságú adatainak értékelését, például a jövedelemre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokon keresztül. Az előállított számadatok alapján bemutatható a turizmus gazdasági jelentősége és összehasonlítható a többi gazdasági területtel. A táblázatok a nemzetközi szervezetek – az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO), az ENSZ Statisztikai Divíziója (UNSD), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) – ajánlásainak figyelembevételével készültek, ezáltal más országokéval is összehasonlíthatóak tartalom és felépítés szempontjából egyaránt.

*A cikk szerzője a KSH nyugalmazott főosztályvezetője