Változások az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó áfa-szabályokban

Az utazásszervezési szolgáltatás nyújtására az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseit annak XV. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés a) pontja értelmében utazásszervezési szolgáltatásnak minősül az adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges.

Az Áfa tv. hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja meghatározza az utas fogalmát. Ennek értelmében utas csak olyan adóalany vagy nem adóalany lehet, aki (amely) az utazásszervezési szolgáltatást a saját nevében és javára veszi igénybe. A szolgáltatást igénybevevőnek jelenleg nyilatkozni kell az utazásszervező részére arról, hogy az utazásszervezési szolgáltatást utasként veszi igénybe.

Több ponton változik az áfatörvény

Fotó: pexels.com

2020. január 1-jétől – a jelenlegi szabályozással ellentétben, külön utasfogalom hiányában – már az a személy is utasnak fog minősülni, aki (amely) a szolgáltatást adóalanyként/adóalanyi minőségében úgy veszi igénybe, hogy az más javára történik (továbbnyújtja azt), így az új szabályozás értelmében utasnak minősülhet például az utazásszervező, utazási iroda is.

Az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok értelmében továbbá utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervező árrése, melynek megállapítására jelenleg kétféle módszer, (i) az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer, vagy az (ii) előzetes bejelentéshez kötött választás alapján az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazható (Áfa tv. 210. §, 212/A-212/C. §).

2020. január 1-jétől az utazásszervezők a fizetendő adót kizárólag az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel (praktikusan utanként) határozhatják meg. Ehhez kapcsolódóan fontos tudnivaló, hogy amennyiben az utazásszervező 2019. év vonatkozásában élt az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazására irányuló választási jogával, az Áfa tv. 2019. január 1-jétől hatályos 326. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés alapján köteles az önálló pozíciószámot legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban lezárni.

A fenti tartalmú módosítások a szabályozásban úgy jelennek meg, hogy – az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 65. §-ának 2-4. pontjai és 251. §-ának (8) bekezdése alapján – 2020. január 1-jétől hatályát veszti

• az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés c)-d) pontjai, azaz az utas és az önálló pozíciószám fogalma,
• az Áfa tv. 206. § (2) bekezdése, azaz az utazásszervező azon kötelezettségére vonatkozó előírás, miszerint az ügyfelét nyilatkoztatnia kell arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni, valamint
• az Áfa tv. XV. fejezetének „Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására” alcíme (Áfa tv. 212/A-212/C. §).

Forrás: Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/6892-1/2019. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2396923160/2019.