Veszélyhelyzet után – hatályos jogszabályok gyűjteménye

Az MTÜ oldalán megtalálhatók a turisztikai ágazatra vonatkozó főbb rendelkezések, melyeket az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

• 2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről
• 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről
• 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges

A 2020. évi LVIII. törvény turisztikai ágazatra vonatkozó főbb rendelkezései

A törvény célja, hogy a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020-ban bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa.

A 31. § értelmében a bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok alapján a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg.

A 32. § tartalmazza a veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéssel kapcsolatos átmeneti szabályokat. A törvény szerint a bérleti időszak a járványra való tekintettel 90. napig meghosszabbodik.

A 34. § foglalkozik az egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezmények átmeneti szabályaival, rendelkezései többek között vonatkoznak a szálláshely-szolgáltatásra (TEÁOR és TESZOR 55), vendéglátásra (TEÁOR és TESZOR 56), konferenciára, kereskedelmi bemutató szervezésére (TEÁOR és TESZOR 82.30), utazásközvetítésre, utazásszervezésre (TEÁOR és TESZOR 79), a fizikai közérzetet javító szolgáltatásokra (TEÁOR és TESZOR 96.04). A vállalkozások számára kedvező adó- és járulékkedvezményekre vonatkozó szabályok jellemzően március, április, május és június hónapokra érvényesek.

A turisztikai ágazattal összefüggő adókönnyítő szabályokat a 35.§ és 36. § részletezi. A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Továbbá a 2020. április 26-tól 2020. december 31-éig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított idegenforgalmi adót, ha annak összege nulla.

A 40. § foglalkozik részletesen a Széchenyi Pihenő Kártya formájában –béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól témakörével. A törvényi rendelkezések értelmében, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően, a szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint, a vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, a szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. A versenyszférában az eddigi 450 ezer forint helyett évi 800 ezer forintot, a közszférában az eddigi 200 ezer forint helyett akár 400 ezer forintot is adhat a munkáltató a munkavállalóknak.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően 2020. április 22-től a 2020. december 31-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

A 69. § tartalmazza az egyes, a közterület igénybevételével vagy használatával kapcsolatos fizetési kötelezettségekre vonatkozó átmeneti szabályokat, mely szerint a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének:

a) Budapest közigazgatási területén 2020. május 18-tól 2020. szeptember 1-jéig,

b) – az a) pontban meghatározott kivétellel – Magyarország területén 2020. május 4-től 2020. szeptember 1-jéig

terjedő időszakra nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után, amelynek megfizetése később sem követelhető.

A 86. § rendelkezik a rendezvényekkel összefüggő különös szabályokról, mely szerint a rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében különös szabályokat állapíthat meg.

A 87. § tartalmazza az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokat. Itt megfogalmazzák, hogy ha az utazási szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor, az utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett az utazásszervező utalványt bocsáthat ki. Az utalványra és annak kibocsátására vonatkozó részletszabályokat szinten e szakasz rendezi.

A 318. § alapján az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. fejezete kiegészült többek között például az alábbiakkal, mely szabályok a rendezvényszervezés területét érinthetik a jövőben:

A járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében

a) korlátozható vagy megtiltható

aa) minden olyan intézmény és létesítmény működése, rendezvény látogatása és szervezése, valamint tevékenység végzése, amely járvány terjedését elősegítheti.

A veszélyhelyzet megszűnését követően kihirdetett Korm. rendeletek turisztikai ágazatra vonatkozó rendelkezései

A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. §-a tartalmazza a védelmi intézkedéseket, melyek szerint mindenki köteles

a) a tömegközlekedési eszközön, valamint

b) az üzletben történő vásárlás során

a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.

A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében az ott dolgozók – a vendégek által látogatható területen – kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni. A szájat és az orrot eltakaró eszközt nem kell viselnie a hatodik életévét be nem töltött kiskorúnak.

A 285/2020. Korm. rendelet 2. §-a tartalmazza a zenés, táncos rendezvények megtartására vonatkozó rendelkezéseket. A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény (a továbbiakban: rendezvény) – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt.

A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza azon tevékenységi köröket, amelyek alapján a magyarországi székhelyű gazdasági társaság stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik, a táblázat 20. sorában a turizmus is szerepel (TEÁOR kód: 55 Szálláshely-szolgáltatás, TEÁOR kód: 56 Vendéglátás ágazatok).

(Borítófotó:123rf.com)