Számos olyan épület van, amely minden országban kiemelt figyelemre tart számot. Jellemzően ilyenek a jegybanki székházak is, hiszen az adott országok pénzügyi-gazdasági életének központjairól beszélhetünk. A Magyar Nemzeti Bank székházának rekonstrukciója 2021-ben kezdődött, és a munkálatok a klímaváltozás révén megkerülhetetlenné vált fenntarthatósági szempontok, valamint az MNB zöldtörekvései mentén, környezetbarát műszaki megoldásokkal és építkezési folyamatokkal zajlanak. A fejlesztés ideje alatt az épületet egy, korábban többek között a NASA által is alkalmazott, „Pureti” elnevezésű technológiával ellátott háló fedi, amely több ezer fa erejével képes javítani a levegő minőségét.
Környezetbarát építkezési megoldások
Az eklektikus, neobarokk stílusjegyeket hordozó jegybanki székház, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1924-es megalakulása óta, annak központi épületeként szolgál. Az elmúlt egy évszázadban a jegybanki funkcióit megszakítás nélkül betöltő épület a folyamatos állapotfenntartó munkálatok ellenére szerkezetileg és technológiailag mára olyannyira elavult, hogy használata éveken belül komoly üzembiztonsági kockázatot hordozott volna magában, így elengedhetetlenné vált a teljes körű felújítása.
 |
|
A NASA által is alkalmazott, "Pureti" elnevezésű technológiával ellátott épületháló több ezer fa erejével képes javítani a levegő minőségét. |
|
Fotó: MNB |
A Magyar Nemzeti Bank kiemelt célkitűzésének tekinti a zöldmegoldások ösztönzését, illetve saját működésében is minél magasabb arányban törekszik alkalmazni ezen eszközöket a környezet védelme érdekében. A jegybank Szabadság téri székházának felújítása 2021-ben vette kezdetét. A rekonstrukciós munkálatok során fontos szempont, hogy egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépület szülessen, amellyel az MNB saját karbonlábnyomát is csökkentheti.
Közös erővel a levegő tisztaságáért
A jegybank a rekonstrukció alkalmával egy globális jelenség, a légszennyezés mérséklését is szem előtt tartja, amelyért a nagyobb településeken elsősorban a közlekedés, míg a kisebbek esetén leginkább a szilárd tüzelés tehető felelőssé. Magyarországon a földrajzi elhelyezkedésből, valamint a gyenge légáramlatokból adódóan a helyzet az átlagnál is kedvezőtlenebb, így lakossági és vállalati szinten is célként kell, hogy megjelenjen a szmog tartós mérséklése.
5700 fa erejével a fővárosi levegő tisztaságáért
A műszaki megoldások mellett már az építkezés folyamataiban is megjelenik a fenntarthatóság szempontja, ugyanis az épületet egy hazai viszonylatban úttörőnek számító technológiával készült épületháló borítja. A közel 2000 m2-es felületen alkalmazott Pureti technológiával készült szövetszerű anyag légtisztító ereje 5700 fa azonos hatásával bír, így jelentős mértékben hozzájárul a belvárosi levegő tisztulásához.
Az MNB-székházat fedő épületháló készítéséhez alkalmazott Pureti technológia egy olyan eljárási módszer, amely során a háló anyagát speciális nanorészecskékkel, többek között titán-dioxiddal vonják be. A kezelt felület ezután mesterséges vagy természetes fény jelenlétében fotokémiai reakciók katalizátoraként funkcionál, és képes olyan szennyező anyagokat kiszűrni a levegőből, mint a Budapest szmogjában is megtalálható nitrogén-oxidok. Az épületháló a levegőben található vízmolekulákon és szálló poron kívül további szennyező anyagok megkötésére is alkalmas, amelyek nagyobb koncentrációban károsak az emberi egészségre.
(X)
