A hazai élelmiszeripar jövője a közétkeztetésben

Kiemelt témája az volt, hogy a hazai élelmiszeriparnak milyen szerepe lehet a közétkeztetésben. Aktualitását pedig az adta, hogy hazánkban kiemelkedő jelentőségű a közétkeztetés társadalmi és nemzetgazdasági hatása, minősége befolyásolja a felnövekvő nemzedék általános fejlődését és egészségi állapotát. Az ágazat fontosságát a kormány is elismeri – derült ki az előadásokból -, amit a Századvég Gazdaságkutató Zrt. felmérései is igazolnak. A konferenciára meghívottak azzal a céllal ültek egy asztalhoz, hogy megalapozzák a közétkeztetési szolgáltatók és a magyar élelmiszeripar együttműködését.Ezt már nem a nulláról kell kezdeni, mert az elmúlt másfél évben elindított menzareform a közétkeztetésben is minőségi követelményeket helyezte a középpontba. Az előírásoknak való megfelelés, a jó alapanyagok felhasználásaazonban többletköltséget jelent a szolgáltatóknak,amit hatékony beszerzéssel kompenzálhatnak. A hazai élelmiszeripar, a helyi és a lokális termelők bevonása a közétkeztetés láncolatába mindkét fél számára előnyös lehet – ez derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kutatásából is.Ezért is fontos elkezdeni a párbeszédet a szolgáltatók és a termelők között. A gyakorlati együttműködésig azonban a jogszabályi hátterét is meg kell teremteni annak, hogy a legrövidebb ellátási lánc legyen egyben a legbiztonságosabb is.

A konferenciát megnyitó Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte:a VIMOSZ kérésére készült elemzésük rámutat, hogy az áfacsökkentés nem csak a szűken vett vendéglátóipar, hanem a teljes gazdaság érdekeit is szolgálja: számításaik szerint a következő években az áfacsökkentés miatti forgalomnövekedés több ezer új munkahelyet generálhat országszerte a vendéglátásban.A közétkeztésben pedig további, több tízmilliárdos potenciál van.

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke vitaindítónak is beillő köszöntőjében az ágazat aktuális problémájára irányította a figyelmet: habár a közétkeztetés 60%-át az állam finanszírozza, az uniós országokban a hazaihoz képest 3-4-szer nagyobb forrás áll a közétkeztetők rendelkezésére, és ez az olcsóbb alapanyagok felé húzza a piacot. A magyar agrárium nyáron termel, a közétkeztetők pedig télen szolgáltatnak – ezt az ellentmondást is föl kell oldani a jövőben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumát képviselő parlamenti államtitkár a bővülő állami forrásokat ismertette: 2014-ben még csak 29 milliárd forintot fordított az állam a szociálisan rászoruló gyerekek étkeztetésére, a jövő évi büdzsében azonban már 74 milliárdot, ami az önkormányzatokon keresztül kerül a szolgáltatókhoz. Idén volt az első tavaszi szünet, amikor a gyerekek változatlanul megkapták a háromszori meleg étkezést, 1484 településen, 326 ezer gyereknek segítettek ezzel.

Délután Zoltai Anna, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalvendéglátás és étkeztetés felügyeleti osztályvezetője ismertette a minőségvezérelt közétkeztetés minősítő rendszerét. Előadásából az derült ki, hogy a kétségtelen javulás mellett minden második-harmadik főzőkonyhán vannak még hiányosságok, az egyik legnagyobb, hogy 80 százalékuk akkor is kényelmi termékből főz, amikor rendelkezésre állnak a szezonális alapanyagok.

A konferencia egyik központi témája volt a helyi kistermelők bevonása a közétkeztetés rendszerébe. Ez Éder Tamás szerint – a Bonafarm Csoportot képviselő vállalati kapcsolatok igazgatója – csak szervezett integrációval képzelhető el. Hiszen a beszállító partnereknek ugyanolyan minőségi követelményeknek kell megfelelniük, mint a NÉBIH által ellenőrzött főzőkonyháknak. Erre ismertetett egy érdekes kezdeményezést Páger Zsolt, a Hungast csoport üzletfejlesztési igazgatója.

A konferenciát záró kerekasztal beszélgetésen az derült ki, hogy források nélkül az ágazat mozgásképtelen. Ezt a bankok hitellel tudnák csak finanszírozni, de alacsony jövedelmezőségük miatt a közétkeztetők nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Számukra egyedüli megoldás csak az lenne, ha speciális pályázatokat írnának ki számukra.