A juh- és kecskehúsfogyasztást népszerűsítő kampány indult

A juh- és kecskehús fogyasztásának ösztönzését tűzte ki célul a „A JUH Ász. Mindenünk a birka" szlogen alatt futó kampány, amelyet december 11-én indított el az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség.

A szervezők elsődleges célja, hogy az egészséges táplálkozásba könnyedén beilleszthető juh- és kecskehús kedveltségét növeljék és a kampányidőszak végére fogyasztásuk emelkedjen - adta hírül az AMC.

A kampányindítón

Fotó: AMC

Magyarországon a juh- és kecsketenyésztés évezredes múltra tekint vissza, ennek ellenére a lakosság juh- és kecskehús fogyasztása elenyésző, ezen húsfélék ismertsége is igen alacsony. Pedig a juh- és kecskehúsból készült ételek akár a diétázók étrendjébe is könnyedén beilleszthetőek, hiszen zsírtartalmuk alacsony, tápanyagtartalmuk viszont magas.

A kampány megnyitóján Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár elmondta: a juh- és a kecskehús a tradicionális magyar konyha része, ráadásul olyan egészséges ételek készíthetőek belőle, amelyek megfelelnek a legújabb fogyasztói elvárásoknak is. „A magyar juh és kecske ágazat alapvetően exportorientált, hosszú évek óta bizonyítja, hogy jó minőségű és egészséges termékek előállítására képes, ezt mindenképp szeretnénk a magyar fogyasztókban is tudatosítani” – emelte ki.

A 2019. december és 2020. április között zajló kampány során országszerte 10 Auchan áruházban tartanak kóstoltatásokat, az Agrármarketing Centrum pedig számos rendezvényen és külföldi kiállításon népszerűsíti a juh- és kecskehúst.

A Társaság ügyvezetője, Ondré Péter közölte: a fogyasztók juh- és kecskehússal kapcsolatos ismereteinek bővítésére szórólap is készül, amelyben receptekkel is igyekeznek ötleteket adni e vöröshúsfélék minél változatosabb elkészítésére.

„A célunk az, hogy mire elérkezünk a húsvéti időszakhoz, a kampánnyal elérjük, hogy már a tudatos táplálkozás jegyében és a tévhitek terhei nélkül vághassunk bele a húsvéti bárányos étkek elkészítésébe” – tette hozzá Ondré Péter.

Az EU egy főre jutó éves juhhúsfogyasztása átlagosan 1,9 kg/fő/év, de a tagországok között nagy a szórás, a 10 dkg-os nagyságrendtől közel 13 kilogrammig lehet adatokat találni.

A hazai fogyasztás azonban a becslések szerint mindössze 30-35 dkg/fő/év. Kecskehúsból pedig még ennél is kevesebb, gyakorlatilag nem áll rendelkezésre mérhető adat.

A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezetője, Hajduk Péter szerint a Húsvétig tartó kampány célkitűzése, hogy a juh- és kecskehús fogyasztása növekedjen a jövőben.

Hajduk Péter hozzátette: sok embernek van problémája a tehéntej emészthetőségével, nekik az ágazat másik zászlóshajója, a kecsketej ajánlható. Ennek összetétele ugyanis nagyban különbözik a tehéntejtől, gyakorlatilag az anyatejjel egyenértékű, így számukra sem okozhat problémát. Ma már a legtöbb áruházban árulnak kecsketejet is.

Az ország több pontján, összesen 10 Auchan áruházban ízlelhetik meg kóstoltatások alkalmával a vásárlók a juh- és kecske termékeket.

A juhhús egészséges, alacsony koleszterin tartamú élelmiszer, az állat a legelés során csak természetes táplálékot, többek között számos gyógynövényt fogyaszt. A bárányhús gyorsítja a lép és vese működését és segíti a fogyókúrát. A hús zsírtartalma alacsony, magas telítetlen zsírsav-aránnyal (omega-3, konjugált linolsav-CLA).

A kecskehús szintén jó választásnak számít élettani szempontból, hiszen tápértéke magas, ugyanakkor harmadannyi kalóriát tartalmaz, mint a marhahús, és negyedannyit, mint a csirke. A juhtejből készült termékek  ízletesek és egészségesek. Magas fehérje és zsírtartalmuk lehetővé teszi sokrétű felhasználásukat.

A kecske ágazat fő terméke a tej, a tejtermelés becsült mennyisége hazánkban mintegy 3-5 millió liter kecsketej évente, de ebből mindössze 0,6 millió liter tejet dolgoznak fel a tejüzemeink, hiszen nagy részüket a kecsketartók maguk értékesítik.