A németek és osztrákok a termálkempingeket, a hollandok a vízpartiakat kedvelik Magyarországon

Szerző: Imre Lőrinc

Forrás: turizmus.com

 2024. május 15. 14:01

Tavaly enyhén nőtt a kempingek forgalma Magyarországon – derült a Magyar Kempingszövetség Hévízen tartott tisztújító közgyűlésén. A tagság egyhangúlag támogatta Kisgyörgy Borbála elnök újbóli kinevezését, az elnökségben viszont változás történt.

A Magyar Kempingszövetség közgyűlésén első napirendi pontként a tavalyi országos turisztikai-, és azon belül is a kempingeket érintő forgalmi adatokat ismertette H. Horváth Orsolya, a Magyar Turisztikai Ügynökség Stratégiai osztályának megbízott vezetője.

Beszámolója szerint 2023-ban a turizmus visszatért a koronavírus-járvány előtti, 2019-es rekordév szintjére: 16,2 millió vendég 41,8 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken Ebből a forgalomból a magyarországi kempingekben megszálló 694 ezer turistának köszönhetően 1 millió 970 ezer vendégéjszaka realizálódott, százezerrel több, mint 2022-ben.

Százezerrel nőtt 2023-ban a hazai kempingekben eltöltött vendégéjszakák száma az egy évvel korábbihoz képest

Fotó: 123rf.com

Míg országosan, az összes szálláshelytípust figyelve enyhén magasabb a belföldi turisták aránya (52%), addig a kempingekben hajszállal ugyan, de a külföldiek dominálnak (51% százalék). Országon belül Budapest a fő küldőpiac, majd Pest, Győr-Moson és új szereplőként Bács-Kiskun vármegye következik, míg külföldről Németországból érkeznek a legtöbben, megelőzve Lengyelországot, Csehországot, Ausztriát és Hollandiát.

 

Ellepték a termálkempingeket a németek, a hollandok a Balatont preferálják

A legnagyobb forgalmú kempingeket Balatonfüreden kell keresni, ez a külföldi és a belföldi turisták esetében is így van. A magyar turisták körében a Balaton-centrikusság itt nem áll meg: a második helyen Siófok szerepel, majd Révfülöp, Zamárdi és Alsóörs következnek, és csak ezt követően jönnek a legfelkapottabb, termál- és gyógyvizekhez közeli kempingek, így Hajdúszoboszló, Bük vagy éppen Sárvár – tette hozzá H. Horváth Orsolya. A külföldi vendégek inkább a temálkempingeket keresik: náluk Balatonfüred után a top hat úti cél közé befért Hajdúszoboszló, Bük, Hegykő és Sárvár is.

A hévízi Castrum Camping volt a házigazdája a közgyűlésnek. Középen H. Horváth Orsolya (fekete zakóban), az MTÜ Stratégiai osztályának megbízott vezetője

Fotó: Magyar Kempingszövetség

Érdekes korosztályi mintázatok is megfigyelhetők a külföldi küldőországok turistái között. „Németországból és Ausztriából legnagyobb arányban a középkorú és az idősebb korosztály, az 55 év felettiek érkeznek. Ők átlagosan 5,6 napot töltenek el a kempingekben, és ez idő alatt jellemzően hosszabb ideig a gyógyvizek környezetében kapcsolódnak ki, rekreációs célból" – sorolta H. Horváth Orsolya. Ezzel szemben a Hollandiából érkező vendégek átlagosan csak három éjszakát töltenek el a magyarországi, jellemzően vízparti, balatoni kempingekben.

Ezt magyarázza a korosztályi megoszlás is: a németalföldi országból legnagyobb arányban a 18–35 év közötti generációból érkeznek a vendégek, és pörgősebb ittlétre rendezkednek be. A lengyelek és csehek leginkább családosan jönnek, amit jól mutat az is, hogy eltolódik az arányuk a 18 év alatti, valamit a 35–45 év közötti korosztályba tartozó turisták javára.

Mindez a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból derül ki. H. Horváth Orsolya kérdésre válaszolva elmondta, az a céljuk, hogy az NTAK adataihoz hamarosan a kempingek is hozzáférhessenek, és a hotelekhez hasonlóan elemezhessék a vendégforgalmi adatokat, a különböző turisztikai tendenciákat.

 

Változás a kempingszövetség elnökségében

A közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja a tisztújítás volt, hiszen az elnök, valamint az alelnökök öt évre szóló megbízatása 2024-ben lejárt. Az elnökségben egy személyi változás történt: dr. Réfi Antal alelnök nem vállalta tovább a tisztséget, helyette Varga Katalin lesz a szövetség egyik új alelnöke Zelles Zsolt, Takács Judit és Tóth Béla mellett. A tagság egyhangúlag támogatta Kisgyörgy Borbála elnök újbóli kinevezését, aki a döntés eredményeként további öt évig töltheti be a Magyar Kempingszövetség vezető posztját.

Középen Kisgyörgy Borbála, a Magyar Kempingszövetség régi-új elnöke

Fotó: Magyar Kempingszövetség

Kisgyörgy Borbála elnöki beszámolójában kitért arra is, hogy mi várható a szövetségük életében, tágabban a turisztikai ágazatban azáltal, hogy idén január elsejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozik a magyarországi turizmus és vendéglátás területe.

A kempingszövetség is tagja lett minisztérium által életre hívott Magyar Turisztikai Tanácsadó Testületnek, amely a tervek szerint negyedévente fog ülésezni.

A tárca most javaslatokat és észrevételeket vár a szakmai szervezetektől azzal kapcsolatban, hogy az égiszük alatt működő szálláshelyek munkáját milyen adminisztrációs terhek, vagy jogszabályok akadályozzák, hátráltatják.

A Magyar Kempingszövetség is összeállította a maga javaslatcsomagját, ennek megtárgyalása a következő ülésen várható. Kisgyörgy Borbála szerint ezzel egyértelműen új időszámítás kezdődhet el a hazai turizmusban, és így a kempingezés területén is.