A turisztikai vállalkozásoknak is kötelező részt venniük a békéltető eljárásban

A Magyar Közlöny július 13-i számában kihirdették a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítását, amelynek eredményeként hatékonyabb békéltető testületi vitarendezés áll a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére. A cégeket egyúttal együttműködési kötelezettség terheli az eljárásban, amelynek megsértése esetén bírságra számíthatnak, valamint szigorodik a békéltető testületekkel összefüggő tájékoztatási kötelezettségük is. Az új előírások 2015. szeptember 11-én lépnek hatályba – összegzi a fogyasztóvédelmi törvény legfontosabb módosításait honlapján a Budapesti Békéltető Testület.

Az egyik leglényegesebb módosítás, hogy 2015. szeptember 11-től a Budapesti Békéltető Testület a határon átnyúló, online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő fogyasztói jogviták elbírálására kizárólagos illetékességet kapott.

Rögzítésre került a törvényben a békéltető testületek számára, hogy naprakész, az eljárásra vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtessenek, továbbá a fogyasztók online úton is benyújthatják kérelmeiket és azok mellékleteit is szeptember 11-től: erre a Budapesti Békéltető Testületnél már most lehetőség van.

Az internetes honlapon továbbá közzé kell tenni, és kérés esetén elektronikus úton is a felek rendelkezésére kell bocsátani például a békéltető testület hatáskörére vonatkozó információkat, az eljárás megindítására, lefolytatására irányuló rendelkezéseket, feltételeket azzal, hogy az eljárás megindítása önkéntes, és a kérelem bármikor visszavonható.

Szigorodó tájékoztatási kötelezettség a vállalkozások számára

A vállalkozások mindemellett kötelesek tájékoztatni a fogyasztót jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testülethez való fordulás lehetőségéről, annak elérhetőségéről.

A fenti tájékoztatást világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell a vállalkozásnak teljesítenie. Az internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon kell eleget tennie ennek. Az üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan az üzletben is meg kell adni.

Nagyon fontos kiemelni, hogy amennyiben a vállalkozás a fogyasztó panaszát elutasítja, úgy a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti, a hatóság vagy békéltető testület elérhetőségeit meg kell adnia, és arról is tájékoztatnia kell, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.

Kötelező vállalkozói részvétel a békéltető testületi eljárásban

A vállalkozásokat ezen felül kiterjesztett együttműködési kötelezettség terheli.

Az egyik kötelezettség a válaszirat-küldés a békéltető testület eljáró tanácsa számára. Ezt a vállalkozások úgy kötelesek előterjeszteni, hogy abban kitérnek a fogyasztó igényének jogosságára, az ügy körülményeire, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadására. E nyilatkozatukban kötelesek szintén megjelölni az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolni azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak.

Mindezek mellett pedig, ha a fogyasztói jogvitával érintett cég székhelye vagy telephelye az eljárást lefolytató békéltető testület illetékességi területén van, a vállalkozásnak meg is kell jelennie személyesen a meghallgatáson, olyan személy részvételét biztosítva, aki egyezség megkötésére jogosult. Amennyiben azonban a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

A békéltető testületek a fenti kötelezettségeiket megsértő vállalkozásokról értesítik a székhelyük szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. A fogyasztóvédelmi hatóság pedig a módosításoknak köszönhetően már minden esetben bírságot szab ki azon cégekkel szemben, amelyek az együttműködési kötelezettségeiket megszegik, nincsen lehetőség már a bírságtól való eltekintésre.

Kis- és középvállalkozások esetén a bírság 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén a bírság összege 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet.

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint felhívta a tagszervezetek figyelmét, hogy az utazási irodákat a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, melynek elmulasztása akár több százezer forintos bírságot is vonhat maga után.