A turizmusban erősít a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély

Fehérvárcsurgó egyik vonzereje, hogy az itt megszálló vendégek és a látogatók jó eséllyel összefuthatnak a kastélyt eredetileg tulajdonló grófi család leszármazottjával, Károlyi Györggyel és feleségével, Angelica asszonnyal, akik az egyik szárnyban tartanak fenn lakrészt.

Nem lett belőle kísértetkastély

Bár a 2014 óta hazánk franciaországi nagyköveteként dolgozó gróf mostanság kevesebbet tartózkodik Fehérvárcsurgón, felesége minden tekintetben a ház asszonya, nem ritkán a turistacsoportok közbevezetéséből is kiveszi részét, amint azt magunk is tapasztalhattuk, amikor a közelmúltban eleget tettünk a meghívásnak, hogy megismerjük az új fejlesztéseket.

Visszatértek a Károlyiak

A történet a szokványos: a csurgói Károlyi-birtokot a második világháború után államosították, előbb üdülőként, majd nevelőotthonként funkcionált egészen 1979-ig, amikor leromlott állapota miatt kiürítették, és közel két évtizedig sorsára hagyták. Szerencséjére, nem lett belőle végérvényesen kísértetkastély.

A Magyarországot egyéves korában elhagyni kényszerült, Párizsban nevelkedett Károlyi György a rendszerváltás után látogatott először haza, és hozta létre a nagyapjáról, gróf Károlyi Józsefről elnevezett alapítványt, amely az enyészetnek indult csurgói kastély felújítását és európai kulturális találkozó központtá alakítását tűzte ki célul. A 19. század közepén épült, 100 szobás főúri lak és a hozzá tartozó mintegy 50 hektáros angolpark ugyan állami tulajdonban maradt, de a Károlyi család által létrehozott Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. 2001-ben 99 évre megkapta a vagyonkezelői jogát.

A kastély egyik ékessége a könyvtár

A következő években különböző állami és uniós támogatások, banki hitel és pályázatok segítségével folyamatosan újultak meg a neoklasszicista stílusú kastély épületrészei, a reprezentatív kiállító-, konferencia- és dísztermek, szalonok „felöltöztetését" híres külföldi kelmegyártó cégek támogatták. A bútorokat sajnos elvesztek, csupán egyetlen szék maradt meg a régi berendezésből, amely az egyik kiállítóteremben látható középre állítva.

Vendégfogadás a történelmi falak között

A patinás kastély turisztikai hasznosításának és fenntarthatóságának fontos lépése volt a történelmi falak között kialakított szálloda és étterem megnyitása, amelyet napjaikban az Accent Hotels üzemeltet. Az U-alakú épület két oldalszárnyában helyet kapott 20 szoba némelyike akkora, hogy táncolni lehet benne, a 8 különböző méretű – a legnagyobb 180 fő befogadóképességű – rendezvényterem között akad olyan, amelyikhez saját tetőterasz is tartozik. Különlegesség a több ezer kötetet rejtő, kupolás díszkönyvtár és az épület alatt húzódó hangszigetelt pince, míg a 80 férőhelyes étterem a francia és magyar konyha fogásaiból kifinomult érzékkel összeállított napi menüt és a'la carte fogásokat kínál.

A szállodát az Accent Hotels üzemelteti

A birtok egyaránt alkalmas csapatépítő tréningek, konferenciák és nagyszabású kültéri rendezvények fogadására, a díszes szalonok, az udvari kápolna és az ősfás angolpark romantikus esküvők népszerű helyszínné teszi. Mindezt egy cseppnyi misztikum is fűszerezi egy állítólagos kísértet, egy néhai Károlyi-ős „személyében", aki önkezével vetett véget életének, s akit a személyzetből már többen hallani véltek kóborolni a házban – mesélték vendéglátóink.

Turisztikai központ és kertrekonstrukció

S a fejlesztéseknek még nincs vége, a cél az, hogy a kastélyegyüttest még inkább bekapcsolják a turizmus vérkeringésébe. Tavaly az egyik melléképületben, a régi mosóház több mint 300 négyzetméterén egész évben nyitva tartó turisztikai fogadóközpontot alakítottak ki csaknem 180 millió forintos uniós és hazai támogatással. Erre az évre maradt a helyszín berendezése, büfét, ajándékboltot, kerékpárkölcsönzőt, önkiszolgáló bicikliszervizt, sőt női és férfi öltözőt-zuhanyzót is találnak itt ősztől a látogatók és a bringások, tájékozódhatnak a térségi programokról, szolgáltatókról, túraútvonalakról, valamint a park történetét bemutató állandó kiállítás is megtekinthető lesz az épületben.

Az elképzelések szerint a mosóház fennmaradó részében kaphat majd helyet a későbbiekben a kastély wellnessrészlege.

A kertrekonstrukció során helyreállították a kiszáradt tavat, a gloriettet és a hidakat

Elkezdődött Magyarország egyik legszebb, az elmúlt évtizedekben méltatlanul elvadult angolparkjának rehabilitációja is, Hein János – korának vezető kerttervezője – 1911-es tervei alapján. A 22 hektár nagyságú területet érintő, 240 millió forintos támogatásból megvalósuló első ütemben a kastélyt körbeölelő tájképi kert legszebb részét és fő értékét adó tavat teszik rendbe. A másfél hektáros, náddal benőtt, kiszáradt tó mára visszanyerte eredeti állapotát, helyreállították a kis szigeten található gloriettet és a hidakat, szépülnek a sétányok. A botanikai ritkaságok bemutatására mintegy 100 információs táblát helyeznek majd ki. Nem véletlen, hogy a Károlyi József Alapítvány által szervezett programok közül a legtöbb vendéget az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok vonzza Fehérvárcsurgóra, amelyet minden évben az első nyári hétvégén (idén június 5–7-én) rendeznek meg a kastélyban.

Szállodai szobákat terveznek a ma még lepusztult lovarda falai közé is

A parkrendezés első üteme szeptemberre fejeződik be, de már tervezik a második ütemet – tájékoztatott Szabó Szabolcs, az alapítvány gazdasági vezetője, akitől megtudtuk, hogy már megszülettek a fejlesztési elképzelések a birtok területén szétszórtan elhelyezkedő, lepusztult uradalmi épületek hasznosítására is. A turisztikai fogadóközponttal szomszédos hajdani lovardában felújítása után, három éven belül további 35-40 vendégszobát terveznek kialakítani, ami gazdaságosabbá teszi a szálloda üzemeltetését, a park túlsó végében megbújó csikóistállóba pedig lovasturisztikai központot álmodnak.

Csillagtúrák a Bakonyban

A fehérvárcsurgói kastélyt elhelyezkedése ideálissá teszi csillagtúrákhoz. A Keleti-Bakony karsztos mészkövei között, meredek falú szurdokvölgyben kanyargó Gaja-patakot követve számos természet szépség tárul a túrázók elé. A Római fürdő néven ismert vízesés hazánk talán legvadregényesebb tája.

Csókakő várának romjai már messziről csalogatnak a Vértes-hegység magányos szikláján, a megújult vártornyot április elején avatták fel. A közeli Iszkaszentgyörgyön található Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastélyt eklektikus, labirintusszerű kialakítása és finn bérlőjének műkincsgyűjteménye teszi érdekessé, s jó hír, hogy hamarosan ez a műemlékünk is megújul a Nemzeti Kastélyprogram segítségével.