A vendégéjszakák több mint 70%-a eltűnt Budapesten márciusban

Forrás: turizmus.com

 2020. május 17. 19:05

A március közepén kihirdetett járványhelyzet a főváros turizmusát is derékba törte: Budapest kereskedelmi szálláshelyein 71,3%-kal csökkent a forgalom, és a hónap végére gyakorlatilag megszűnt a turizmus. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ elemzése.

A legelső, amit a döbbenetes visszaesés árnyékában leszögezhetünk: a járványügyi veszélyhelyzet első szakasza mélyebb nyomot hagyott a főváros turisztikai teljesítményén, mint a vidék forgalmában. Ez az országos adatokból világlik ki: míg a magyarországi vendégéjszakák visszaesése minden főbb dimenzióban 60-70% között mozgott (belföld: –61,0%, külföld: –68,1%, együttesen: –64,6%), addig Budapesten 70 százalékot meghaladó lejtmenetet látunk a tavalyi év márciusához képest – írja a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) elemzésében.

A vendégérkezések száma sem alakult kedvezőbben: a külföld esetében 75,7%-kal, a belföldi vendégeknél 70,2%-kal kevesebb vendéget regisztráltak a főváros kereskedelmi szálláshelyein az egy évvel korábbi forgalommal összemérve. Összességében minden négy tavalyi vendégből három elmaradt idén márciusban (–74,8%), amire a hazai turisztikai statisztikai felmérések kezdete óta nem volt példa.

 

KSH: korlátozott adatszolgáltatás

A jelenlegi veszélyhelyzet nem csupán a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát érinti, hanem hatással van a KSH statisztikai adatszolgáltatására is. Ezért a tárgyhavi adatok a korábbi időszakok adataival csak korlátozottan összehasonlíthatók. A korlátozott információs bázis miatt a kapacitáskihasználtságra vonatkozó adatok márciustól kezdődően nem elérhetők. Maguk a kapacitásadatok pedig nem március 31-re vonatkoznak, hanem a hónap folyamán működött szálláshelyek adatait tartalmazzák. A vendégforgalom további, számított mutatóit, úgy mint:

  • egy szoba bruttó átlagára,
  • egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel (REVPAR),
  • egy kiadható szobára jutó bruttó bevétel (TREVPAR),

a KSH-nak márciustól az ismert módszertani okok miatt nem áll módjában megadni. Továbbá az elfogadott Széchenyi Pihenő Kártya értékét sem publikálják ezen időszaktól kezdődően.

Márciusban 251 kereskedelmi szálláshelyi egység működött a fővárosban, 20.069 kiadható szobával és 46.687 férőhellyel, túlnyomó részben csak a hónap első felében. Összehasonlításul: tavaly márciusban 323 egység tartott nyitva, 21.776 kiadható szobával és 50.681 férőhellyel. A KSH jelentésében kiemelte: márciusban a kereskedelmi szálláshelyek egy része a koronavírus-járvány okozta intézkedések következtében felfüggesztette a tevékenységét, és egyes esetekben az adatszolgáltatásuk is elmaradt.

 

Vissza a hét évvel ezelőtti bevételi szintre

Idén márciusban a budapesti kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele (5,36 Mrd Ft) 65,4 százalékkal elmaradt a tavalyitól. Ez történelmi léptékű visszaesés: utoljára 2013 márciusában fordult elő, hogy a budapesti árbevételek ilyen alacsonyan zártak — abban az évben 5,27 Mrd Ft-on zárt a tárgyhavi árbevétel, ami persze akkor rekordnak számított. A 2020. márciusi összes bruttó árbevétel közel 97%-a a szállodákban realizálódott. A szállásdíj-bevételek (3,14 Mrd Ft) 67,7, a vendéglátóhelyi árbevételek 67,6 százalékkal estek vissza. Utóbbiak alig haladták meg az 1 milliárd Ft-ot.

A belföldi árbevételek egy számottevő részét – a tavaly márciusi bevételekkel összemérve, kategóriától függően 30-60%-át – sikerült idén is „hozni", de ez feltételezhetően a március eleji időszaknak köszönhető, amikor még nem léptek életbe a korlátozások. A panziók és a közösségi szálláshelyek (turistaszállók, ifjúsági szállók) belföldi vendégektől származó márciusi árbevételei meghaladták a tavaly márciusi bevételek 50%-át, ami – tekintettel a példa nélküli helyzetre – figyelemre méltó teljesítmény.

Március végére megszűnt Budapesten a turizmus

Fotó: 123rf.com

Egy mondat erejéig kitérve a január–március havi szálláshelyi árbevételekre: az első negyedévi 34,77 Mrd Ft összesített bruttó árbevétel még nem mutat drámai zuhanást. A visszaesés mértéke 2019 első negyedévével összevetve „csupán" –11,8%, és okkal feltételezhető, hogy ha a veszélyhelyzet hazai kihirdetését (március 11.) megelőző 70 napos időszakot nézzük, akkor a mérleg kifejezetten pozitív, sőt, Budapest az idei év első hónapjait is Közép-Európa egyik legsikeresebb, legkeresettebb desztinációjaként zárta.

 

Vendégforgalom: összeomlás valamennyi küldőpiacon

A KSH-jelentés szerint a vendégérkezések és vendégéjszakák száma márciusban jelentősen csökkent mindegyik országcsoportban: 86.830 külföldi és belföldi vendég összességében 224.235 vendégéjszakát töltött el Budapesten, ami még a felívelő szakasz elejének számító 2002-2003-as forgalomnak is épphogy csak a felét teszi ki.

A külföldi vendégek száma 70 ezres, a külföldi vendégéjszakaszám 190 ezres nagyságrendet ért el márciusban. A vendégéjszakák közel egyötödét Budapest legfőbb küldőpiaca, a járványügyileg márciusban még kevéssé érintett – vagy inkább csak későn reagáló – Egyesült Királyság szolgáltatta (12.016 vendégérkezés, 36.282 vendégéjszaka).

Arányaiban a legkisebb visszaesés márciusban az ausztrál (–49,9%), az orosz (–56,8%), a brit (–57,0%) és az ukrán (–58,6%) vendégéjszakákban realizálódott, de érdemes hozzátenni, hogy ez semmiféle relevanciával nem bír a budapesti turizmus későbbi helyreállására, illetve a visszaépülő turizmus piaci szerkezetére nézve.

A vendégéjszakák dimenziójában a legnagyobb veszteségeket értelemszerűen a Covid-19 járvány legmegrázóbb időszakát átélő Olaszország (–90,4%) szenvedte el, valamint azok az országok, ahol már márciusban kiterjesztették a korlátozásokat a legszigorúbb fokozatra (Kína: –90,7%, Koreai Köztársaság: –87,2%, Izrael: –83,6%). Azonban itt is azt kell hangsúlyozni, hogy a visszaépülés során valamennyi desztináció közel azonos helyzetből indul, számottevő előnyt legfeljebb a földrajzi közelség jelenthet az első időszakban.

 

Esély a belföldi turizmus számára

Sokan és sokszor hivatkoznak arra az utóbbi időben – nem alaptalanul –, hogy a járványveszély elmúltával rég nem látott lehetőséghez jut a fokozatosan megélénkülő belföldi turizmus, amely a visszaépülés nagy nyertese lehet. Ebből azonban egyelőre még csak annyi látszik, hogy a belföldi forgalom márciusi veszteségei (mínusz 68-70%) némiképp mérsékeltebbek, legalábbis a külföldi forgalom drámai összeomlásának tükrében. A belföldi vendégérkezések száma 16.685, az eltöltött vendégéjszakák száma 33.317 volt márciusban Budapesten.

Az első negyedévben (január–március) a budapesti kereskedelmi szálláshelyek több mint egyötödével – 20,4 százalékkal – kevesebb, közel 1,6 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 18,9, a belföldi vendégek 29%-kal kevesebb (1.394.855, illetve 203.754) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ a tavasszal kialakult, az ágazat történetében példátlan és rendkívüli válsághelyzetet célzott kampányokkal igyekszik mérsékelni, és hosszabb távon a főváros javára fordítani: a #Light4U szolidaritási kampány, a Budapest Awaits! imázsfilm, valamint a Moscow Tourism Boarddal és az orosz tour operatorokkal megkezdett, júniusban újabb szereplőkkel folytatódó konferencia és workshop egytől egyig azt a célt szolgálja, hogy Budapest a lehető legelőnyösebb pozícióból induljon a turizmus helyreállása szempontjából kritikus, nyári-őszi időszakban – zárul a BFTK elemzése.