A vízvizsgálatok jelentőségéről

dr. Bujdosó László

Fotó: synlab.hu

Kétségtelen, hogy jelentős műszaki fejlesztések voltak a fürdők vízminőségét javító intézkedések területén, és ma már az automata visszaforgató rendszerek segítségével sokkal könnyebb jó állapotban tartani a fürdővizeket. Ugyanakkor a fürdés szempontjából komolyabb terhelésű hétvégék után a szakorvosoknál (bőr-, nő-, gyermekgyógyász) egy-egy tünet pontosításánál még mindig elhangzik a „fürdőben jártunk” kezdetű mondat – mondja el dr. Bujdosó László kórház-higiéniai főorvos. A fürdőmedencék működési típusától függően – az utóbbi évek adatai alapján – akár azok 25-30 százalékában is kifogásolt mennyiségben lehetnek jelen oda nem való baktériumok, valamint 50-60 százalékában kimutathatók a fertőtlenítésnek jól ellenálló vírusok (adeno- és calicivírusok). A fürdővizek vizsgálatánál a kórokozók közvetlen kimutatása igencsak idő-, energia- és pénzigényes eljárás, többnyire célzott járványügyi vagy tudományos vizsgálatoknál jellemző. Ebből a szempontból a legfontosabb a fekáliás eredetű szennyeződés kizárása, amire az ún. szennyezésjelzők (pl. a coliformok, a fekálcoliformok, azaz a coliszerű, ahhoz hasonlatos baktériumok) kimutatása az alkalmazott módszer. Ez jól jelzi a kívülről érkező, valamint a fekáliás eredetű szennyeződést, így jó alapot szolgáltat a technológia minősítésére és a kórokozók jelenlétének megbecslésére. Közvetett, nagyon pontos és az évek alatt bizonyított alkalmasságú módszer, amelynek eredményeiből megbízható következtetések vonhatók le.

Hazánkban számos gyógyfürdő található, amelyek jelentősen hozzájárulnak a turizmus számos ágának fejlődéséhez. A gyógyvizek magas hőmérséklete ellenére is előfordulhat fertőződés?

A termál- vagy gyógyvizek, amíg a föld mélyén találhatók, egyáltalán nem tartalmaznak mikroorganizmusokat, különösen nem kórokozó mikrobákat a nem kedvező környezetnek (elsősorban a hőmérsékletnek és tápanyaghiánynak) köszönhetően. Viszont az emberi beavatkozás hatására ezekben a vizekben is megjelennek a különböző mikroorganizmusok. Sajnos minél inkább beavatkozunk a természet működésébe, minél inkább (ki)használjuk annak adományait, annál inkább jellemzővé válik a mikrobiológiai lakottság vagy szennyezettség. Az emberi fürdésre alkalmas hőmérsékleti tartomány kiválóan megfelel a mikroorganizmusoknak. A baktériumok tápanyag jelenlétében nemcsak túlélnek, de szaporodni is képesek, a vírusok pedig kihasználják azt, hogy a víz általános transzportközeg, így a fürdővíz közreműködésével jól terjednek. A fürdővizekbe a mikroorganizmusok leginkább az emberből, emberről kerülnek a fürdőzés során (anális lemosódás, bőrről lesodródás, orrgaratból kimosódás, genitáliákról lemosódás), és főként a fej bemerítésével, valamint és az egyre inkább terjedő aeroszolképző élményelemek közvetítésével kerülnek a gyomor-bél traktusba, a légutakba, a genitáliákra, a szem és a szájüreg nyálkahártyájára. Emellett talaj eredetű szennyeződések, medencén kívülről érkező bemosódások vagy műszaki meghibásodások szolgálhatnak a mikroorganizmusok forrásául a medencékben és a felszíni fürdővizekben.

Bizonyíthatóan baktériumok fertőzése által okozott járvány előfordult az utóbbi években?

Az időben közeli időszakot tekintve nem volt fürdővíz közvetítette járvány, azonban a 2004–2007 közötti időszakban nyolc is a vízhez volt köthető, ezekből négy fürdővíz-közvetített, négy pedig ivóvíz okozta járványnak nevezhető. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek ilyen megbetegedések, itt inkább az észlelés problémájáról van szó. Az utolsó alkalom, amikor komolyan felmerült a fürdővíz terjesztő szerepe, az a néhány évvel ezelőtti szabadvízi úszó-világbajnokság volt, amikor Balatonfüredről a buszok a Szent László Kórház felé közlekedtek a reptér helyett… A bizonyítható kórokozó a humán calicivírus volt, amely a fürdővíz lehetséges fertőzés terjesztője a szakirodalomban sűrűn említett sok más vírussal (hepatitis A-vírus, adeno- és enterovírusok) és baktériummal (Legionella-, Staphilococcus-, E. Coli-, Chlamydia-fajok stb) együtt.

Egy mérvadó magánlaboratóriumi szolgáltatót, mint a SYNLAB, milyen szempontok alapján választhat egy fürdő vagy szálloda döntéshozója?

A fürdők üzemeltetőit jogszabály kötelezi a vízminőség rendszeres ellenőrzésére, a víz-mikrobiológia és a toxikológia igen komoly, nagy eszköz- és tudásigényű szakma, ráadásul jelentős minőségbiztosítási kötelezettségekkel. Ilyen laboratóriumot nem olcsó létrehozni és működtetni, ez egy-egy fürdő üzemeltetőjének bizonyosan nem éri meg. Ma már nyilvánvalóan csak arra akkreditált (azaz tanúsított minőségügyi rendszerrel működő) laboratórium eredménye szolgálhat alapul bármiféle megalapozott eljárásra, és ezt természetesen jogszabály is előírja. Arról nem is beszélve, hogy a független laboratórium vizsgálati eredménye mindig értékesebb, mint a sajáté, és ezt a függetlenséget az érintettek féltve őrzik, és ahol lehetőségük nyílik, hangsúlyozzák. Az önkontrollvizsgálatok eredményei egyébként valamiért mindig jobbak a hatóságiaknál, természetesen a hitelességet tekintve is.

Ön szerint van létjogosultsága egy akkreditált laboratórium által kibocsátott védjegynek a vízminőség ellenőrzéséről?

Az arra feljogosított, független vizsgáló szervezet, laboratórium igazolása, ha tetszik, védjegye bizonyosan bizalomerősítő, ezáltal komoly marketingértékű, keresletnövelő hatású eszköz.

További információ: https://www.synlab.hu/busynesslab-vizvizsgalatok-jelentosegerol/

(X)